Luke 10

KING JAMES BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 After these things the Lord appointed other seventy also, and sent them two and two before his face into every city and place, whither he himself would come.	1 Ezek után az Úr kiválasztott más hetvenkettőt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és helységbe, ahova menni készült.
2 Therefore said he unto them, The harvest truly is great, but the labourers are few: pray ye therefore the Lord of the harvest, that he would send forth labourers into his harvest.	2 Azt mondta nekik: »Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek azért az aratás Urát, küldjön munkásokat az aratásába.
3 Go your ways: behold, I send you forth as lambs among wolves.	3 Menjetek! Íme, úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé.
4 Carry neither purse, nor scrip, nor shoes: and salute no man by the way.	4 Ne vigyetek erszényt, se tarisznyát, se sarut, és az úton senkit se köszöntsetek.
5 And into whatsoever house ye enter, first say, Peace be to this house.	5 Ha valamelyik házba bementek, először ezt mondjátok: ‘Békesség e háznak!’
6 And if the son of peace be there, your peace shall rest upon it: if not, it shall turn to you again.	6 Ha a békesség fia lakik ott, rászáll a ti békességtek; ha pedig nem, visszaszáll rátok.
7 And in the same house remain, eating and drinking such things as they give: for the labourer is worthy of his hire. Go not from house to house.	7 Maradjatok ugyanabban a házban, egyétek és igyátok, amijük van, mert méltó a munkás a maga bérére. Ne járjatok házról házra.
8 And into whatsoever city ye enter, and they receive you, eat such things as are set before you:	8 Ha valamelyik városba betértek, és ott befogadnak titeket, egyétek, amit elétek tesznek.
9 And heal the sick that are therein, and say unto them, The kingdom of God is come nigh unto you.	9 Gyógyítsátok meg az ott lévő betegeket, és mondjátok nekik: ‘Elközelgett hozzátok az Isten országa.’
10 But into whatsoever city ye enter, and they receive you not, go your ways out into the streets of the same, and say,	10 Ha pedig egy városba betértek, és nem fogadnak be titeket, menjetek ki az utcára, és mondjátok:
11 Even the very dust of your city, which cleaveth on us, we do wipe off against you: notwithstanding be ye sure of this, that the kingdom of God is come nigh unto you.	11 ‘Még a port is lerázzuk nektek, amely a ti városotokban lábainkra tapadt; tudjátok meg azonban, hogy elközelgett az Isten országa.’
12 But I say unto you, that it shall be more tolerable in that day for Sodom, than for that city.	12 Mondom nektek: Szodomának könnyebb lesz a sorsa azon a napon, mint annak a városnak.
13 Woe unto thee, Chorazin! woe unto thee, Bethsaida! for if the mighty works had been done in Tyre and Sidon, which have been done in you, they had a great while ago repented, sitting in sackcloth and ashes.	13 Jaj neked, Korozain! Jaj neked, Betszaida! Mert ha Tíruszban és Szidonban történtek volna a bennetek végbement csodák, már régen zsákban és hamuban ülve tartottak volna bűnbánatot.
14 But it shall be more tolerable for Tyre and Sidon at the judgment, than for you.	14 De Tírusznak és Szidonnak könnyebb lesz a sorsa az ítéleten, mint nektek.
15 And thou, Capernaum, which art exalted to heaven, shalt be thrust down to hell.	15 És te, Kafarnaum! Vajon az égig fogsz emelkedni? Az alvilágba süllyedsz!
16 He that heareth you heareth me; and he that despiseth you despiseth me; and he that despiseth me despiseth him that sent me.	16 Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket megvet, engem vet meg; aki pedig engem megvet, azt veti meg, aki engem küldött.«
17 And the seventy returned again with joy, saying, Lord, even the devils are subject unto us through thy name.	17 Amikor a hetvenkettő visszatért, örömmel mondták: »Uram! Még az ördögök is engedelmeskednek nekünk a te nevedben!«
18 And he said unto them, I beheld Satan as lightning fall from heaven.	18 Ő azt felelte nekik: »Láttam a sátánt: mint a villám, úgy zuhant le az égből.
19 Behold, I give unto you power to tread on serpents and scorpions, and over all the power of the enemy: and nothing shall by any means hurt you.	19 Íme, hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon és skorpiókon járjatok, s minden ellenséges hatalmon, és semmi sem fog ártani nektek.
20 Notwithstanding in this rejoice not, that the spirits are subject unto you; but rather rejoice, because your names are written in heaven.	20 De ne annak örüljetek, hogy a lelkek engedelmeskednek nektek, hanem annak örüljetek, hogy nevetek fel van írva a mennyekben.«
21 In that hour Jesus rejoiced in spirit, and said, I thank thee, O Father, Lord of heaven and earth, that thou hast hid these things from the wise and prudent, and hast revealed them unto babes: even so, Father; for so it seemed good in thy sight.	21 Abban az órában Jézus felujjongott a Szentlélekben, és így szólt: »Áldalak téged, Atyám, mennynek és földnek Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és feltártad a kicsinyeknek. Igen, Atyám, így tetszett neked.
22 All things are delivered to me of my Father: and no man knoweth who the Son is, but the Father; and who the Father is, but the Son, and he to whom the Son will reveal him.	22 Atyám mindent átadott nekem. Senki sem tudja, hogy ki a Fiú, csak az Atya; és azt sem, hogy ki az Atya, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni.«
23 And he turned him unto his disciples, and said privately, Blessed are the eyes which see the things that ye see:	23 Majd külön a tanítványaihoz fordulva ezt mondta: »Boldog a szem, amely látja, amit ti láttok.
24 For I tell you, that many prophets and kings have desired to see those things which ye see, and have not seen them; and to hear those things which ye hear, and have not heard them.	24 Mert mondom nektek: sok próféta és király kívánta látni, amit ti láttok, és nem látta, és hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta.«
25 And, behold, a certain lawyer stood up, and tempted him, saying, Master, what shall I do to inherit eternal life?	25 Ekkor fölállt egy törvénytudó, hogy próbára tegye, és így szólt: »Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?«
26 He said unto him, What is written in the law? how readest thou?	26 Ő ezt válaszolta neki: »Mi van írva a törvényben? Hogyan olvasod?«
27 And he answering said, Thou shalt love the Lord thy God with all thy heart, and with all thy soul, and with all thy strength, and with all thy mind; and thy neighbour as thyself.	27 Az így felelt: »Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből, minden erődből és egész elmédből ; felebarátodat pedig, mint önmagadat« .
28 And he said unto him, Thou hast answered right: this do, and thou shalt live.	28 Erre ő így szólt: »Helyesen feleltél! Tedd ezt, és élni fogsz.«
29 But he, willing to justify himself, said unto Jesus, And who is my neighbour?	29 De az igazolni akarta magát, ezért megkérdezte Jézust: »De ki az én felebarátom?«
30 And Jesus answering said, A certain man went down from Jerusalem to Jericho, and fell among thieves, which stripped him of his raiment, and wounded him, and departed, leaving him half dead.	30 Jézus akkor így kezdett beszélni: »Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba ment, és rablók kezébe került. Azok kifosztották, véresre verték, majd félholtan otthagyták és eltávoztak.
31 And by chance there came down a certain priest that way: and when he saw him, he passed by on the other side.	31 Történetesen egy pap ment azon az úton lefelé; látta, de továbbment.
32 And likewise a Levite, when he was at the place, came and looked on him, and passed by on the other side.	32 Hasonlóképpen egy levita is, amikor ahhoz a helyhez ért és látta őt, elment mellette.
33 But a certain Samaritan, as he journeyed, came where he was: and when he saw him, he had compassion on him,	33 Arra ment egy szamaritánus is. Amikor odaért hozzá és meglátta, megesett rajta a szíve.
34 And went to him, and bound up his wounds, pouring in oil and wine, and set him on his own beast, and brought him to an inn, and took care of him.	34 Odalépett hozzá, olajat és bort öntött a sebeire, és bekötözte; azután föltette teherhordó állatára, elvitte egy fogadóba és ápolta.
35 And on the morrow when he departed, he took out two pence, and gave them to the host, and said unto him, Take care of him; and whatsoever thou spendest more, when I come again, I will repay thee.	35 Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és ezt mondta: ‘Viseld gondját neki, és ha többet költenél, amikor visszatérek, megadom neked.’
36 Which now of these three, thinkest thou, was neighbour unto him that fell among the thieves?	36 Mit gondolsz, e három közül melyik lett a felebarátja annak, aki a rablók kezébe került?«
37 And he said, He that shewed mercy on him. Then said Jesus unto him, Go, and do thou likewise.	37 Az így felelt: »Az, aki irgalmasságot cselekedett vele.« Jézus erre azt mondta neki: »Menj, és te is hasonlóképpen cselekedjél!«
38 Now it came to pass, as they went, that he entered into a certain village: and a certain woman named Martha received him into her house.	38 Történt pedig, hogy amikor továbbmentek, betért egy faluba, ahol egy Márta nevű asszony befogadta őt házába.
39 And she had a sister called Mary, which also sat at Jesus' feet, and heard his word.	39 Volt neki egy Mária nevű húga, aki az Úr lábához ülve hallgatta szavait,
40 But Martha was cumbered about much serving, and came to him, and said, Lord, dost thou not care that my sister hath left me to serve alone? bid her therefore that she help me.	40 Márta pedig sürgött-forgott a sok házi dologban. Egyszer csak megállt, és így szólt: »Uram! Nem törődsz vele, hogy a húgom egyedül hagy engem szolgálni? Szólj már neki, hogy segítsen!«
41 And Jesus answered and said unto her, Martha, Martha, thou art careful and troubled about many things:	41 Az Úr ezt válaszolta neki: »Márta, Márta! Sok mindenre gondod van és sok mindennel törődsz,
42 But one thing is needful: and Mary hath chosen that good part, which shall not be taken away from her.	42 pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta, és nem is veszíti el soha.«