Job 19

KING JAMES BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Then Job answered and said,	1 És felelt Jób, és ezt mondta:
2 How long will ye vex my soul, and break me in pieces with words?	2 »Meddig akarjátok keseríteni lelkemet, és meddig őröltök engem beszéddel?
3 These ten times have ye reproached me: ye are not ashamed that ye make yourselves strange to me.	3 Immár tízszer gyaláztok, és nem restelltek nyomorgatni engem.
4 And be it indeed that I have erred, mine error remaineth with myself.	4 Hisz ha tévedtem volna is, akkor is csak engem érintene tévedésem.
5 If indeed ye will magnify yourselves against me, and plead against me my reproach:	5 Ti azonban hivalkodtok velem szemben, és szememre vetitek gyalázatomat.
6 Know now that God hath overthrown me, and hath compassed me with his net.	6 Nos tudjátok meg tehát, hogy Isten meg nem érdemelt ítélettel sújtott engem, és vett engem körül ostoraival.
7 Behold, I cry out of wrong, but I am not heard: I cry aloud, but there is no judgment.	7 Ha kiáltom, hogy: ‘erőszak’! senki sem hallgat meg engem. Ha jajgatok, nincs aki igazságot tegyen.
8 He hath fenced up my way that I cannot pass, and he hath set darkness in my paths.	8 Elkerítette utamat, és nem mehetek tovább, sötétséget borított ösvényemre.
9 He hath stripped me of my glory, and taken the crown from my head.	9 Jóhíremből kivetkőztetett engem, és fejemről levette a koronát.
10 He hath destroyed me on every side, and I am gone: and mine hope hath he removed like a tree.	10 Megrontott engem körös-körül, és oda vagyok, elvette reményemet, mint a kitépett fáét.
11 He hath also kindled his wrath against me, and he counteth me unto him as one of his enemies.	11 Haragja fellángolt ellenem, és ellenségei közé sorolt engem.
12 His troops come together, and raise up their way against me, and encamp round about my tabernacle.	12 Együtt vonultak fel portyázó hadai, rajtam keresztül vették útjukat, és megszállták sátramat körös-körül.
13 He hath put my brethren far from me, and mine acquaintance are verily estranged from me.	13 Messzire űzte tőlem testvéreimet: akik ismernek engem, elidegenedtek tőlem;
14 My kinsfolk have failed, and my familiar friends have forgotten me.	14 rokonaim elhagytak, és ismerőseim elfelejtettek;
15 They that dwell in mine house, and my maids, count me for a stranger: I am an alien in their sight.	15 házam zsellérei és szolgálóim idegennek néznek, jöttment vagyok szemükben;
16 I called my servant, and he gave me no answer; I intreated him with my mouth.	16 szólítom szolgámat és nem felel, és könyörgésre kell fognom szavamat;
17 My breath is strange to my wife, though I intreated for the children's sake of mine own body.	17 nőm undorodik a leheletemtől, bűzös vagyok tulajdon gyermekeim előtt;
18 Yea, young children despised me; I arose, and they spake against me.	18 még a kisgyermekek is megvetnek; ha eltávozom tőlük, leszólnak engem;
19 All my inward friends abhorred me: and they whom I loved are turned against me.	19 régi bizalmasaim undorodnak tőlem, s akit legjobban szerettem, ellenem fordult.
20 My bone cleaveth to my skin and to my flesh, and I am escaped with the skin of my teeth.	20 Húsom fölemésztődött, a bőr csontjaimra tapadt, és ínyem elsorvadt fogaim körül.
21 Have pity upon me, have pity upon me, O ye my friends; for the hand of God hath touched me.	21 Szánjatok meg! Szánjatok meg legalább ti, barátaim! Mert az Úr keze érintett engem.
22 Why do ye persecute me as God, and are not satisfied with my flesh?	22 Miért üldöztök engem úgy, mint Isten, és mért nem tudtok betelni húsommal?
23 Oh that my words were now written! oh that they were printed in a book!	23 Bárcsak felírnák szavaimat, vajha könyvbe jegyeznék azokat,
24 That they were graven with an iron pen and lead in the rock for ever!	24 vas íróvesszővel ólomtáblára, vagy vésővel sziklába metszenék őket!
25 For I know that my redeemer liveth, and that he shall stand at the latter day upon the earth:	25 Mert tudom, hogy megváltóm él, s a végső napon felkelek a földről;
26 And though after my skin worms destroy this body, yet in my flesh shall I see God:	26 és ismét körülvesz a bőröm, és saját testemben látom meg Istenemet;
27 Whom I shall see for myself, and mine eyes shall behold, and not another; though my reins be consumed within me.	27 én magam látom meg őt, és önnön szemem nézi őt, és nem más! E reményem van eltéve keblemben!
28 But ye should say, Why persecute we him, seeing the root of the matter is found in me?	28 Nos, miért mondjátok tehát: ‘Vegyük őt üldözőbe, hadd találjuk meg benne a dolog gyökerét!?’
29 Be ye afraid of the sword: for wrath bringeth the punishments of the sword, that ye may know there is a judgment.	29 Fussatok a kard éle elől, mert a kard a jogtalanság megtorlója, és tudjátok meg, hogy van ítélet!«