Evangélium Lukács szerint 1

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Mivel már sokan megkísérelték rendben elbeszélni a köztünk végbement eseményeket,	1 Quoniam quidem multi conati sunt ordinare narrationem, quæ in nobis completæ sunt, rerum :
2 amint előadták azt nekünk azok, akik kezdet óta szemtanúi és szolgái voltak az igének,	2 sicut tradiderunt nobis, qui ab initio ipsi viderunt, et ministri fuerunt sermonis :
3 jónak láttam én is, miután mindennek elejétől fogva gondosan a végére jártam, neked, kegyelmes Teofil, sorrendben leírni,	3 visum est et mihi, assecuto omnia a principio diligenter, ex ordine tibi scribere, optime Theophile,
4 hogy jól megismerd azon dolgoknak bizonyosságát, amelyekre téged oktattak.	4 ut cognoscas eorum verborum, de quibus eruditus es, veritatem.
5 Volt Heródesnek, Júdea királyának napjaiban egy Zakariás nevű pap, Ábia papi osztályából. A felesége Áron leányai közül volt, és Erzsébetnek hívták.	5 Fuit in diebus Herodis, regis Judææ, sacerdos quidam nomine Zacharias de vice Abia, et uxor illius de filiabus Aaron, et nomen ejus Elisabeth.
6 Mindketten igazak voltak Isten előtt, feddhetetlenül éltek az Úrnak minden parancsa és rendelése szerint.	6 Erant autem justi ambo ante Deum, incedentes in omnibus mandatis et justificationibus Domini sine querela.
7 De nem volt gyermekük, minthogy Erzsébet magtalan volt, és már mindketten előhaladott korban voltak.	7 Et non erat illis filius, eo quod esset Elisabeth sterilis, et ambo processissent in diebus suis.
8 Történt pedig, hogy amikor osztályának rendjében papi szolgálatot teljesített az Isten előtt,	8 Factum est autem, cum sacerdotio fungeretur in ordine vicis suæ ante Deum,
9 s a papi szolgálat rendje szerint sorsvetés útján rá került a tömjénezés sora, bement az Úr templomába,	9 secundum consuetudinem sacerdotii, sorte exiit ut incensum poneret, ingressus in templum Domini :
10 miközben az egész népsokaság kívül imádkozott az illatáldozat órájában.	10 et omnis multitudo populi erat orans foris hora incensi.
11 Akkor megjelent neki az Úr angyala, és megállt a tömjénoltár jobb oldalán.	11 Apparuit autem illi angelus Domini, stans a dextris altaris incensi.
12 Ennek láttára Zakariás zavarba jött, és félelem szállta meg.	12 Et Zacharias turbatus est videns, et timor irruit super eum.
13 Az angyal ezt mondta neki: »Ne félj, Zakariás, mert meghallgatást nyert könyörgésed; feleséged, Erzsébet fiút szül neked, és a nevét Jánosnak fogod hívni .	13 Ait autem ad illum angelus : Ne timeas, Zacharia, quoniam exaudita est deprecatio tua : et uxor tua Elisabeth pariet tibi filium, et vocabis nomen ejus Joannem :
14 Örömöd és vigasságod lesz ő, és sokan örülnek majd születésén.	14 et erit gaudium tibi, et exsultatio, et multi in nativitate ejus gaudebunt :
15 Mert nagy lesz az Úr előtt; bort és részegítő italt nem iszik , és már anyja méhétől fogva betelik Szentlélekkel.	15 erit enim magnus coram Domino : et vinum et siceram non bibet, et Spiritu Sancto replebitur adhuc ex utero matris suæ :
16 Izrael fiai közül sokakat fog Urukhoz, Istenükhöz téríteni.	16 et multos filiorum Israël convertet ad Dominum Deum ipsorum :
17 Illés szellemével és erejével fog előtte járni, hogy az atyák szívét a fiakhoz fordítsa , a hitetleneket pedig az igazak okosságára, s így alkalmas népet készítsen az Úrnak.«	17 et ipse præcedet ante illum in spiritu et virtute Eliæ : ut convertat corda patrum in filios, et incredulos ad prudentiam justorum, parare Domino plebem perfectam.
18 Ekkor Zakariás megkérdezte: »Hogyan győződjem meg erről? Hiszen én öreg vagyok, és a feleségem is előrehaladott már napjaiban.«	18 Et dixit Zacharias ad angelum : Unde hoc sciam ? ego enim sum senex, et uxor mea processit in diebus suis.
19 Az angyal ezt felelte neki: »Én Gábriel vagyok, aki az Isten színe előtt állok, és azért küldtek, hogy szóljak hozzád, és ezt az örömhírt meghozzam neked.	19 Et respondens angelus dixit ei : Ego sum Gabriel, qui asto ante Deum : et missus sum loqui ad te, et hæc tibi evangelizare.
20 De íme, megnémulsz, és nem tudsz beszélni addig a napig, amikor ezek megtörténnek, mivel nem hittél szavaimnak, amelyek a maguk idejében beteljesednek.«	20 Et ecce eris tacens, et non poteris loqui usque in diem quo hæc fiant, pro eo quod non credidisti verbis meis, quæ implebuntur in tempore suo.
21 Ezalatt a nép várta Zakariást, és csodálkozott, hogy késik a templomban.	21 Et erat plebs exspectans Zachariam : et mirabantur quod tardaret ipse in templo.
22 Amikor pedig kijött, nem tudott szólni hozzájuk, és megértették, hogy látomást látott a templomban; ő pedig intett nekik és néma maradt.	22 Egressus autem non poterat loqui ad illos, et cognoverunt quod visionem vidisset in templo. Et ipse erat innuens illis, et permansit mutus.
23 Amikor azután elteltek szolgálatának napjai, visszament a házába.	23 Et factum est, ut impleti sunt dies officii ejus, abiit in domum suam :
24 E napok után Erzsébet, a felesége méhében fogant, s elrejtőzött öt hónapig, mondván:	24 post hos autem dies concepit Elisabeth uxor ejus, et occultabat se mensibus quinque, dicens :
25 »Így cselekedett velem az Úr ezekben a napokban, amikor rámtekintett, hogy elvegye gyalázatomat az emberek előtt.«	25 Quia sic fecit mihi Dominus in diebus, quibus respexit auferre opprobrium meum inter homines.
26 Isten pedig a hatodik hónapban elküldte Gábriel angyalt Galilea városába, amelynek Názáret a neve,	26 In mense autem sexto, missus est angelus Gabriel a Deo in civitatem Galilææ, cui nomen Nazareth,
27 egy szűzhöz, aki el volt jegyezve egy férfival. A neve József volt, Dávid házából, a szűz neve meg Mária.	27 ad virginem desponsatam viro, cui nomen erat Joseph, de domo David : et nomen virginis Maria.
28 Bement hozzá az angyal, és így szólt: »Üdvözlégy, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled.«	28 Et ingressus angelus ad eam dixit : Ave gratia plena : Dominus tecum : benedicta tu in mulieribus.
29 Őt zavarba ejtette ez a beszéd, és elgondolkodott, hogy miféle köszöntés ez.	29 Quæ cum audisset, turbata est in sermone ejus, et cogitabat qualis esset ista salutatio.
30 Az angyal pedig folytatta: »Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél.	30 Et ait angelus ei : Ne timeas, Maria : invenisti enim gratiam apud Deum.
31 Íme, méhedben fogansz és fiút szülsz, és Jézusnak fogod nevezni .	31 Ecce concipies in utero, et paries filium, et vocabis nomen ejus Jesum :
32 Nagy lesz ő, a Magasságbeli Fiának fogják hívni; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját,	32 hic erit magnus, et Filius Altissimi vocabitur, et dabit illi Dominus Deus sedem David patris ejus : et regnabit in domo Jacob in æternum,
33 és uralkodni fog Jákob házában mindörökké, és királyságának nem lesz vége« .	33 et regni ejus non erit finis.
34 Mária erre így szólt az angyalhoz: »Miképpen lesz ez, hiszen férfit nem ismerek?«	34 Dixit autem Maria ad angelum : Quomodo fiet istud, quoniam virum non cognosco ?
35 Az angyal ezt felelte neki: »A Szentlélek száll rád, és a Magasságbeli ereje megárnyékoz téged; s ezért a Szentet, aki tőled születik, Isten Fiának fogják hívni.	35 Et respondens angelus dixit ei : Spiritus Sanctus superveniet in te, et virtus Altissimi obumbrabit tibi. Ideoque et quod nascetur ex te sanctum, vocabitur Filius Dei.
36 Íme, Erzsébet, a te rokonod is fiat fogant öregségében, és már a hatodik hónapban van, ő, akit magtalannak hívtak,	36 Et ecce Elisabeth cognata tua, et ipsa concepit filium in senectute sua : et hic mensis sextus est illi, quæ vocatur sterilis :
37 mert Istennek semmi sem lehetetlen« .	37 quia non erit impossibile apud Deum omne verbum.
38 Mária erre így szólt: »Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint.« És eltávozott tőle az angyal.	38 Dixit autem Maria : Ecce ancilla Domini : fiat mihi secundum verbum tuum. Et discessit ab illa angelus.
39 Mária pedig útra kelt azokban a napokban, és sietve elment a hegyek közé, Júda városába.	39 Exsurgens autem Maria in diebus illis, abiit in montana cum festinatione, in civitatem Juda :
40 Bement Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet.	40 et intravit in domum Zachariæ, et salutavit Elisabeth.
41 És történt, hogy amint Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, felujjongott méhében a magzat, és Erzsébet eltelt Szentlélekkel.	41 Et factum est, ut audivit salutationem Mariæ Elisabeth, exsultavit infans in utero ejus : et repleta est Spiritu Sancto Elisabeth :
42 Hangosan felkiáltott: »Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse!	42 et exclamavit voce magna, et dixit : Benedicta tu inter mulieres, et benedictus fructus ventris tui.
43 De hogyan történhet velem az, hogy az én Uramnak anyja jön hozzám?	43 Et unde hoc mihi, ut veniat mater Domini mei ad me ?
44 Mert íme, amint fülemben felhangzott köszöntésed szava, felujjongott a magzat méhemben.	44 Ecce enim ut facta est vox salutationis tuæ in auribus meis, exsultavit in gaudio infans in utero meo.
45 És boldog, aki hitt, mert be fog teljesedni, amit az Úr mondott neki.«	45 Et beata, quæ credidisti, quoniam perficientur ea, quæ dicta sunt tibi a Domino.
46 Mária erre így szólt: »Magasztalja lelkem az Urat,	46 Et ait Maria : Magnificat anima mea Dominum :
47 és szívem ujjong megváltó Istenemben,	47 et exsultavit spiritus meus in Deo salutari meo.
48 mert tekintetre méltatta szolgálója alázatosságát. Íme, mostantól fogva boldognak hirdet engem minden nemzedék,	48 Quia respexit humilitatem ancillæ suæ : ecce enim ex hoc beatam me dicent omnes generationes,
49 mert nagy dolgot cselekedett velem a Hatalmas, és Szent az ő Neve .	49 quia fecit mihi magna qui potens est : et sanctum nomen ejus,
50 Irgalma nemzedékről nemzedékre azokra száll, akik őt félik .	50 et misericordia ejus a progenie in progenies timentibus eum.
51 Hatalmas dolgokat művelt karja erejével, szétszórta a gondolataikban kevélykedőket.	51 Fecit potentiam in brachio suo : dispersit superbos mente cordis sui.
52 Hatalmasokat levetett a trónról, és kicsinyeket felemelt.	52 Deposuit potentes de sede, et exaltavit humiles.
53 Éhezőket betöltött jókkal, és üresen bocsátott el gazdagokat .	53 Esurientes implevit bonis : et divites dimisit inanes.
54 Felkarolta szolgáját, Izraelt, megemlékezve irgalmasságáról ,	54 Suscepit Israël puerum suum, recordatus misericordiæ suæ :
55 amint megmondta atyáinknak, Ábrahámnak és utódainak mindörökre«.	55 sicut locutus est ad patres nostros, Abraham et semini ejus in sæcula.
56 És Mária nála maradt mintegy három hónapig, azután visszatért házába.	56 Mansit autem Maria cum illa quasi mensibus tribus : et reversa est in domum suam.
57 Azután eljött az ideje, hogy Erzsébet szüljön; és fiút szült.	57 Elisabeth autem impletum est tempus pariendi, et peperit filium.
58 Meghallották szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy irgalmasságot cselekedett vele, és együtt örvendeztek vele.	58 Et audierunt vicini et cognati ejus quia magnificavit Dominus misericordiam suam cum illa, et congratulabantur ei.
59 Történt pedig, hogy a nyolcadik napon eljöttek körülmetélni a gyermeket, és apja nevéről Zakariásnak akarták nevezni.	59 Et factum est in die octavo, venerunt circumcidere puerum, et vocabant eum nomine patris sui Zachariam.
60 De az anyja így szólt: »Semmiképpen sem, hanem Jánosnak fogják hívni.«	60 Et respondens mater ejus, dixit : Nequaquam, sed vocabitur Joannes.
61 Erre azt mondták: »De hiszen senki sincs a rokonságodban, akit így neveznének.«	61 Et dixerunt ad illam : Quia nemo est in cognatione tua, qui vocetur hoc nomine.
62 Megkérdezték tehát az apját, hogyan akarja őt nevezni.	62 Innuebant autem patri ejus, quem vellet vocari eum.
63 Ő pedig írótáblát kért, és ezeket a szavakat írta rá: »János a neve.« Mindnyájan elcsodálkoztak.	63 Et postulans pugillarem scripsit, dicens : Joannes est nomen ejus. Et mirati sunt universi.
64 Erre azonnal megnyílt a szája és a nyelve, megszólalt, és magasztalta Istent.	64 Apertum est autem illico os ejus, et lingua ejus, et loquebatur benedicens Deum.
65 Félelem szállta meg összes szomszédjukat, s e dolgok híre elterjedt Júdea egész hegyvidékén.	65 Et factus est timor super omnes vicinos eorum : et super omnia montana Judææ divulgabantur omnia verba hæc :
66 Mindannyian, akik hallották, a szívükbe vésték ezt, és kérdezték: »Mi lesz ebből a gyermekből?« Mert az Úr keze volt vele.	66 et posuerunt omnes qui audierant in corde suo, dicentes : Quis, putas, puer iste erit ? etenim manus Domini erat cum illo.
67 Apja pedig, Zakariás, betelt Szentlélekkel és így jövendölt:	67 Et Zacharias pater ejus repletus est Spiritu Sancto : et prophetavit, dicens :
68 »Áldott az Úr, Izrael Istene , mert meglátogatta és megváltotta az ő népét.	68 Benedictus Dominus Deus Israël, quia visitavit, et fecit redemptionem plebis suæ :
69 Az üdvösség jelét támasztotta nekünk, Dávidnak, az ő szolgájának házában,	69 et erexit cornu salutis nobis in domo David pueri sui,
70 amint megmondta szentjeinek ajkával, ősidőktől fogva prófétái által.	70 sicut locutus est per os sanctorum, qui a sæculo sunt, prophetarum ejus :
71 Megmentett minket ellenségeinktől, és mindazok kezéből, akik gyűlölnek minket;	71 salutem ex inimicis nostris, et de manu omnium qui oderunt nos :
72 hogy irgalmasságot cselekedjék atyáinkkal, és megemlékezzék szent szövetségéről,	72 ad faciendam misericordiam cum patribus nostris : et memorari testamenti sui sancti :
73 az esküről, melyet Ábrahám atyánknak esküdött, hogy majd megadja nekünk ,	73 jusjurandum, quod juravit ad Abraham patrem nostrum, daturum se nobis
74 hogy ellenségeink kezéből megszabadulva, félelem nélkül szolgáljunk neki,	74 ut sine timore, de manu inimicorum nostrorum liberati, serviamus illi
75 szentségben és igazságban színe előtt életünknek minden napján.	75 in sanctitate et justitia coram ipso, omnibus diebus nostris.
76 Téged pedig, gyermek, a Magasságbeli prófétájának fognak hívni: mert az Úr színe előtt fogsz járni, hogy előkészítsd az ő útját,	76 Et tu puer, propheta Altissimi vocaberis : præibis enim ante faciem Domini parare vias ejus,
77 és népét az üdvösség ismeretére tanítsd, bűneik bocsánatára,	77 ad dandam scientiam salutis plebi ejus in remissionem peccatorum eorum
78 Istenünk mélységes irgalmából, amellyel meglátogatott minket a magasságban felkelő,	78 per viscera misericordiæ Dei nostri, in quibus visitavit nos, oriens ex alto :
79 hogy fényt hozzon azoknak, akik sötétségben és a halál árnyékában ülnek, s hogy lépteinket a békesség útjára igazítsa«.	79 illuminare his qui in tenebris et in umbra mortis sedent : ad dirigendos pedes nostros in viam pacis.
80 A gyermek pedig növekedett és erősödött lélekben, és a pusztában volt addig a napig, amíg nyilvánosan fel nem lépett Izraelben.	80 Puer autem crescebat, et confortabatur spiritu : et erat in desertis usque in diem ostensionis suæ ad Israël.