A zsoltárok könyve 35

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLIA
1 Dávidtól. Szállj perbe, Uram, azokkal, akik perlekednek velem, harcolj azokkal, akik ellenem harcolnak.	1 De David. Ataca, Yahveh, a los que me atacan, combate a quienes me combaten;
2 Ragadj fegyvert és pajzsot, kelj a segítségemre!	2 embraza el escudo y el pavés, y álzate en mi socorro;
3 Végy lándzsát és bárdot üldözőim ellen, mondd nekem: »Én vagyok a segítséged.«	3 blande la lanza y la pica contra mis perseguidores. Di a mi alma: «Yo soy tu salvación».
4 Szégyenüljenek és hátráljanak meg, akik életemre törnek; Forduljanak vissza és szégyenüljenek meg, akik ellenem gonoszat terveznek!	4 ¡Confusión y vergüenza sobre aquellos que andan buscando mi vida! ¡Vuelvan atrás y queden confundidos los que mi mal maquinan!
5 Legyenek olyanok, mint a por a szélben, s az Úr angyala űzze őket:	5 ¡Sean lo mismo que la paja al viento, por el ángel de Yahveh acosados;
6 Legyen útjuk sötét és síkos, s az Úr angyala kergesse őket!	6 sea su camino tiniebla y precipicio, perseguidos por el angel de Yahveh!
7 Mert ok nélkül tőrt vetettek ellenem, ok nélkül vermet ástak nekem.	7 Pues sin causa me han tendido su red, han cavado una fosa para mí.
8 Érje őket olyan csapás, amelyre nem számítanak, elrejtett hálójuk fogja meg őket magukat, és önnön tőrükbe hulljanak!	8 ¡Sobre cada uno de ellos caiga de improviso la ruina: le prenda la red que había tendido, y en su fosa se hunda!
9 Az én lelkem pedig az Úrban örvend, gyönyörködik szabadításában.	9 Y mi alma exultará en Yahveh, en su salvación se gozará.
10 Minden csontom azt mondja: »Uram, ki hasonló hozzád? Te megmented a nyomorultat attól, aki erősebb nála, a szűkölködőt és szegényt azoktól, akik őt fosztogatják.«	10 Dirán todos mis huesos: Yahveh, ¿quién como tú, para librar al débil del más fuerte, al pobre de su expoliador?
11 Hamis tanúk állnak elő, arról faggatnak, amiről nem is tudok.	11 Testigos falsos se levantan, sobre lo que ignoro me interrogan;
12 Rosszal fizetnek nekem a jóért, árvaságba döntik lelkemet.	12 me pagan mal por bien, ¡desolación para mi alma!
13 Pedig én, amikor betegeskedtek, szőrruhát öltöttem, böjttel sanyargattam magamat, és imádságom feléjük fordult bensőmben.	13 Yo, en cambio, cuando eran ellos los enfermos, vestido de sayal, me humillaba con ayuno, y en mi interior repetía mi oración;
14 Úgy járkáltam, mintha barátaim vagy testvéreim volnának, szomorúan meggörnyedtem, mint aki anyját siratja.	14 como por un amigo o un hermano iba y venía, como en duelo de una madre, sombrío me encorvaba.
15 De amikor én meginogtam, összegyűltek és örvendeztek, tudtomon kívül összegyűltek ellenem, hogy verjenek.	15 Ellos se ríen de mi caída, se reúnen, sí, se reúnen contra mí; extranjeros, que yo no conozco, desgarran sin descanso;
16 Elszéledtek de nem nyugszanak, kísértenek, csúfolódva csúfolgatnak, vicsorgatják rám fogukat.	16 si caigo, me rodean rechinando sus dientes contra mí.
17 Uram, mikor tekintesz rám? Mentsd meg gonoszságuktól éltemet, az oroszlánoktól egyetlen lelkemet.	17 ¿Cuánto tiempo, Señor, te quedarás mirando? Recobra mi alma de sus garras, de los leones mi vida.
18 Hadd adjak hálát neked a nagy gyülekezetben, a nagyszámú nép közt hadd dicsérjelek.	18 Te daré gracias en la gran asamblea, te alabaré entre un pueblo copioso.
19 Ne örüljenek rajtam hamis ellenségeim, akik ok nélkül gyűlölnek és hunyorgatnak szemükkel.	19 No se rían de mí, mis enemigos pérfidos, ni se guiñen sus ojos los que me odian sin razón.
20 Mert nem békésen beszélnek, és álnok dolgokat terveznek a föld szegényei ellen.	20 Pues no es de paz de lo que hablan a los pacíficos de la tierra; mascullan palabras de perfidia,
21 Kitátják ellenem szájukat, és hahotázva mondják: »Jól van, jól van, saját szemünk látta!«	21 abren bien grande su boca contra mí; dicen: «¡Ja, Ja, nuestros ojos lo han visto!»
22 Uram, te láttad; ne maradj csendben, Uram, ne távozzál tőlem!	22 Tú lo has visto, Yahveh, no te quedes callado, Señor, no estés lejos de mí;
23 Ébredj fel és figyelj ítéletemre, én Istenem, Uram, az én ügyemre!	23 despiértate, levántate a mi juicio, en defensa de mi causa, oh mi Dios y Señor;
24 Ítélj meg igazságod szerint, Uram, én Istenem, hogy ne örvendjenek rajtam,	24 júzgame conforme a tu justicia, oh Yahveh, ¡Dios mío, no se rían de mí!
25 és ne gondolhassák szívükben: »Jól van, én lelkem!« Ne mondhassák: »Felfaltuk!«	25 No digan en su corazón: «¡Ajá, lo que queríamos!» No digan: «¡Le hemos engullido!»
26 Piruljanak el, jussanak szégyenbe mind, akik örülnek szerencsétlenségemen; Öltsenek szégyent, gyalázatot, akik kevélyen beszélnek ellenem.	26 ¡Vergüenza y confusión caigan a una sobre los que se ríen de mi mal; queden cubiertos de vergüenza y de ignominia los que a mi costa medran!
27 De ujjongjanak és örvendezzenek, akik igazamat óhajtják, és mondják szüntelen: »Magasztaltassék az Úr, aki szolgájának békességét akarja!«	27 Exulten y den gritos de júbilo los que en mi justicia se complacen, y digan sin cesar: «¡Grande es Yahveh, que en la paz de su siervo se complace!»
28 Nyelvem hirdeti majd igazságodat, és dicséretedet egész nap.	28 Y tu justicia musitará mi lengua, todo el día tu alabanza.