A zsoltárok könyve 35

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 Dávidtól. Szállj perbe, Uram, azokkal, akik perlekednek velem, harcolj azokkal, akik ellenem harcolnak.	1 De David. Attaque, Seigneur, ceux qui m’attaquent, fais la guerre à ceux qui me la font.
2 Ragadj fegyvert és pajzsot, kelj a segítségemre!	2 Prends un bouclier d’attaque, et un de défense, puis lève-toi et viens me protéger.
3 Végy lándzsát és bárdot üldözőim ellen, mondd nekem: »Én vagyok a segítséged.«	3 Fais face à mes persécuteurs, avec la lance, avec la hache, et dis à mon âme: “Je suis ton salut.”
4 Szégyenüljenek és hátráljanak meg, akik életemre törnek; Forduljanak vissza és szégyenüljenek meg, akik ellenem gonoszat terveznek!	4 Couvre de honte ceux qui en veulent à ma vie, qu’ils reculent et soient humiliés: un échec total.
5 Legyenek olyanok, mint a por a szélben, s az Úr angyala űzze őket:	5 Qu’ils soient comme la paille au vent, que l’ange du Seigneur les emporte!
6 Legyen útjuk sötét és síkos, s az Úr angyala kergesse őket!	6 Mets-les sur une voie ténébreuse et glissante et que l’ange du Seigneur soit dans leur dos.
7 Mert ok nélkül tőrt vetettek ellenem, ok nélkül vermet ástak nekem.	7 Sais-tu que les méchants m’ont tendu un filet? Sans raison ils ont creusé le sol sous mes pieds.
8 Érje őket olyan csapás, amelyre nem számítanak, elrejtett hálójuk fogja meg őket magukat, és önnön tőrükbe hulljanak!	8 Le mal leur reviendra d’où ils ne savent, ils se prendront au filet qu’ils ont tendu, ce sont eux qui tomberont dans la fosse.
9 Az én lelkem pedig az Úrban örvend, gyönyörködik szabadításában.	9 Et moi j’en serai tout joyeux devant Dieu, mon âme se réjouira de ses interventions.
10 Minden csontom azt mondja: »Uram, ki hasonló hozzád? Te megmented a nyomorultat attól, aki erősebb nála, a szűkölködőt és szegényt azoktól, akik őt fosztogatják.«	10 Alors tout en moi te célébrera: “Seigneur, qui est comme toi?” Tu protèges le désemparé de ceux qui sont plus forts, et le pauvre, le faible, de celui qui les dépouille.
11 Hamis tanúk állnak elő, arról faggatnak, amiről nem is tudok.	11 Des témoins à charge se lèvent, on m’interroge pour des choses que j’ignore,
12 Rosszal fizetnek nekem a jóért, árvaságba döntik lelkemet.	12 ils me rendent le mal pour le bien et me regardent me débattre.
13 Pedig én, amikor betegeskedtek, szőrruhát öltöttem, böjttel sanyargattam magamat, és imádságom feléjük fordult bensőmben.	13 Mais moi, s’ils étaient malades je prenais le sac, je jeûnais et faisais pénitence, je ne cessais de redire ma prière.
14 Úgy járkáltam, mintha barátaim vagy testvéreim volnának, szomorúan meggörnyedtem, mint aki anyját siratja.	14 J’allais comme perdu, comme pour mon frère, comme pour un ami j’allais tout courbé, comme on pleure sa mère.
15 De amikor én meginogtam, összegyűltek és örvendeztek, tudtomon kívül összegyűltek ellenem, hogy verjenek.	15 Mais à peine je tombe, ils s’en amusent, les voilà rassemblés tous ensemble contre moi, comme des étrangers, des inconnus.
16 Elszéledtek de nem nyugszanak, kísértenek, csúfolódva csúfolgatnak, vicsorgatják rám fogukat.	16 Ils ne cessent de me déchirer, de vrais hypocrites qui ne cessent de se moquer et de grincer des dents contre moi.
17 Uram, mikor tekintesz rám? Mentsd meg gonoszságuktól éltemet, az oroszlánoktól egyetlen lelkemet.	17 Seigneur, vas-tu rester à regarder? Arrache-moi à ces lions rugissants: je n’ai qu’une vie!
18 Hadd adjak hálát neked a nagy gyülekezetben, a nagyszámú nép közt hadd dicsérjelek.	18 Je dirai tes louanges à la grande assemblée, je te célébrerai quand tout le peuple est là.
19 Ne örüljenek rajtam hamis ellenségeim, akik ok nélkül gyűlölnek és hunyorgatnak szemükkel.	19 Ne permets pas qu’ils se rient de moi, et qu’ils se fassent des clins d’œil à mon sujet, ces ennemis, ces menteurs qui n’ont pas d’excuses.
20 Mert nem békésen beszélnek, és álnok dolgokat terveznek a föld szegényei ellen.	20 Car ce n’est pas la paix qu’ils préparent pour les gens paisibles du pays. Ils ont mis au point des discours mensongers
21 Kitátják ellenem szájukat, és hahotázva mondják: »Jól van, jól van, saját szemünk látta!«	21 et ils parlent ouvertement contre moi. Ils disent: “Oui, nous l’avons vu.”
22 Uram, te láttad; ne maradj csendben, Uram, ne távozzál tőlem!	22 Mais toi, Seigneur, tu as vu, ne te tais pas, ne t’éloigne pas de moi, Seigneur.
23 Ébredj fel és figyelj ítéletemre, én Istenem, Uram, az én ügyemre!	23 Éveille-toi et lève-toi, rends ton jugement. Seigneur, mon Dieu, parle à mon procès.
24 Ítélj meg igazságod szerint, Uram, én Istenem, hogy ne örvendjenek rajtam,	24 Prononce ma sentence, toi qui es juste, Seigneur qu’ils ne puissent pas rire de moi,
25 és ne gondolhassák szívükben: »Jól van, én lelkem!« Ne mondhassák: »Felfaltuk!«	25 ni penser, ni dire: “Enfin, nous l’avons eu!”
26 Piruljanak el, jussanak szégyenbe mind, akik örülnek szerencsétlenségemen; Öltsenek szégyent, gyalázatot, akik kevélyen beszélnek ellenem.	26 Que soient confondus, humiliés tous ensemble ceux qui rient de mes malheurs, qu’ils aillent couverts de honte et de mépris, ceux qui me regardent de haut.
27 De ujjongjanak és örvendezzenek, akik igazamat óhajtják, és mondják szüntelen: »Magasztaltassék az Úr, aki szolgájának békességét akarja!«	27 Encourage ceux qui défendent mon innocence, qu’ils puissent dire: “Le Seigneur est grand, lui qui réhabilite son serviteur.”
28 Nyelvem hirdeti majd igazságodat, és dicséretedet egész nap.	28 Alors je pourrai dire et redire ta justice, tout le jour je te célébrerai.