Salmos 104

EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Bendice al Señor, alma mía: ¡Señor, Dios mío, qué grande eres! Estás vestido de esplendor y majestad	1 Áldjad, én lelkem, az Urat! Uram, én Istenem, te mindennél magasztosabb vagy! Fenségbe és ékességbe öltöztél,
2 y te envuelves con un manto de luz. Tú extendiste el cielo como un toldo	2 a fényességet, mint köntöst vetted magadra. Kifeszíted az égboltozatot, mint a sátorponyvát,
3 y construiste tu mansión sobre las aguas. Las nubes te sirven de carruaje y avanzas en alas del viento.	3 és az égi vizek fölé építed hajlékodat. Szekereddé teszed a fellegeket, a szelek szárnyain jársz.
4 Usas como mensajeros a los vientos, y a los relámpagos, como ministros.	4 Követeiddé teszed a szeleket, szolgáiddá a perzselő tüzet.
5 Afirmaste la tierra sobre sus cimientos: ¡no se moverá jamás!	5 Biztos alapra állítottad a földet, hogy meg ne inogjon sohasem.
6 El océano la cubría como un manto, las aguas tapaban las montañas;	6 Az örvénylő mélység mint ruha takarta, vizek borították a hegyeket.
7 pero tú las amenazaste y huyeron, escaparon ante el fragor del trueno.	7 De a te fenyegetésedre megfutamodtak, szerteriadtak mennydörgésed szavától.
8 Subieron a las montañas, bajaron por los valles, hasta el lugar que les habías señalado:	8 A hegyek fölemelkedtek, a völgyek leereszkedtek arra a helyre, ahol alapjukat megvetetted.
9 les fijaste un límite que no pasarán, ya no volverán a cubrir la tierra.	9 Határt szabtál a vizeknek, amelyet nem léphetnek át, hogy el ne borítsák ismét a földet.
10 Haces brotar fuentes en los valles, y corren sus aguas por las quebradas.	10 A forrásokat a völgyekbe ereszted, hogy folyjanak a hegyek között.
11 Allí beben los animales del campo, los asnos salvajes apagan su sed.	11 Belőlük iszik a mező minden vadja, s oltják szomjukat a vadszamarak.
12 Las aves del cielo habitan junto a ellas y hacen oír su canto entre las ramas.	12 Fölöttük tanyáznak az égi madarak, és az ágak közül hallatják hangjukat.
13 Desde lo alto riegas las montañas, y la tierra se sacia con el fruto de tus obras.	13 Hajlékaidból megöntözöd a hegyeket, és műveid gyümölcséből táplálod a földet.
14 Haces brotar la hierba para el ganado y las plantas que el hombre cultiva, para sacar de la tierra el pan	14 Füvet sarjasztasz az állatoknak, és növényeket az ember szolgálatára, kenyeret adsz a földből,
15 y el vino que alegra el corazón del hombre, para que él haga brillar su rostro con el aceite y el pan reconforte su corazón.	15 és bort, hogy vidámítsa az ember szívét; Hogy ragyogjon arca az olajtól, és a kenyér erősítse az ember szívét.
16 Se llenan de savia los árboles del Señor, los cedros del Líbano que él plantó;	16 Jóllaknak az Úr fái, s a Libanon cédrusai, amelyeket ő ültetett.
17 allí ponen su nido los pájaros, la cigüeña tiene su casa en los abetos;	17 Fészket raknak rajtuk a verebek, és fölöttük tanyázik a gólya.
18 los altos peñascos son para las cabras, y en las rocas se refugian los erizos.	18 A magas hegyek a szarvasok, a szirtek a borzok menedéke.
19 Hiciste la luna para medir el tiempo, señalaste el sol el momento de su ocaso;	19 Megalkottad a holdat az idő mérésére, a napot, amely tudja, mikor kell lenyugodnia.
20 mandas la oscuridad, y cae la noche: entonces rondan las fieras de la selva	20 Sötétséget rendelsz és leszáll az éjszaka: ebben mozognak az erdő vadjai,
21 y los cachorros rugen por la presa, pidiendo a Dios su alimento.	21 prédáért ordítanak az oroszlánkölykök, s eledelt kérnek maguknak Istentől.
22 Haces brillar el sol y se retiran, van a echarse en sus guardias:	22 Ha felkél a nap, összegyűlnek, nyugalomra térnek tanyájukon.
23 entonces sale el hombre a trabajar, a cumplir su jornada hasta la tarde.	23 Az ember kimegy dolgozni, és munkáját végzi egészen estig.
24 ¡Qué variadas son tus obras, Señor! ¡Todo lo hiciste con sabiduría, la tierra está llena de tus criaturas!	24 Uram, milyen nagyok a te műveid! Bölcsességgel teremtetted valamennyit, és alkotásaid betöltötték a földet.
25 Allí está el mar, grande y dilatado, donde se agitan, en número incontable, animales grandes y pequeños.	25 Itt a tenger: nagy és tágas, nyüzsög benne a számtalan hüllő, apró és nagy állat egyaránt.
26 Por él transitan las naves, y ese Leviatán que tú formaste para jugar con él	26 Itt hajók szelik át, amott a Leviatán, amelyet arra alkottál, hogy játékát űzze benne.
27 Todos esperan de ti que les des la comida a su tiempo:	27 Mindezek tőled várják, hogy idejében megadd nekik eledelüket.
28 se la das, y ellos la recogen; abres tu mano, y quedan saciados.	28 Ha adsz nekik, felszedik, ha megnyitod kezedet, jóllaknak javaiddal.
29 Si escondes tu rostro, se espantan; si les quitas el aliento, expiran y vuelven al polvo.	29 De ha elfordítod arcodat, megrémülnek, ha lélegzetüket megvonod, elenyésznek, és porrá lesznek ismét.
30 Si envías tu aliento, son creados, y renuevas la superficie de la tierra.	30 Kiárasztod lelkedet, s ők életre kelnek, és megújítod a föld színét.
31 ¡Gloria al Señor para siempre, alégrese el Señor por sus obras!	31 Dicsőség az Úrnak mindörökké, örvendezzen műveinek az Úr,
32 El mira, y la tierra se estremece; toca las montañas, y echan humo.	32 akinek a tekintetére megremeg a föld, s érintésére füstöt vetnek a hegyek.
33 Cantaré al Señor toda mi vida; mientras yo exista, celebraré a mi Dios:	33 Énekelek az Úrnak, amíg élek, amíg leszek, zsoltárt zengek Istenemnek.
34 que mi canto le sea agradable, y yo me alegraré en el Señor.	34 Beszédem legyen kedves előtte, én pedig az Úrban leljem gyönyörűségem.
35 Que los pecadores desaparezcan de la tierra y los malvados ya no existan más. ¡Bendice al Señor, alma mía! ¡Aleluya!	35 Vesszenek el a bűnösök a földről, és ne legyenek többé az istentelenek! Áldjad, én lelkem, az Urat!