Secondo libro di Samuele 22

BIBBIA RICCIOTTI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 - Davide rivolse al Signore le parole di questo cantico nel giorno in cui fu liberato dal Signore dalla mano di tutti i suoi nemici e dalla mano di Saul.	1 Dávid azon a napon, amelyen az Úr megszabadította minden ellensége kezéből és Saul kezéből, a következő éneknek az igéit intézte az Úrhoz,
2 Egli disse: «Il Signore è la mia rocca, la mia forza e il mio Salvatore;	2 s ezt zengte: »Uram, én kősziklám, erőm, szabadítóm,
3 Dio è la mia fortezza; in lui spererò; il mio scudo e il corno della mia salvezza, il mio glorificatore e il mio rifugio. O mio salvatore, tu mi libererai dalla iniquità.	3 Én erős Istenem, akiben én bízom, pajzsom és szabadulásom szarva, felemelőm és oltalmam, megmentőm: te megszabadítasz az erőszaktól.
4 Invocherò il Signore, che è degno di lode, e da' miei nemici sarò liberato.	4 Csak segítségül hívom az Urat, a dicséretre méltót, és megszabadulok ellenségeimtől.
5 Poichè gli affanni di morte mi circondarono, i torrenti di Belial mi atterrirono,	5 Már körülvettek a halál gyötrelmei, rettentgettek Béliál örvényei,
6 i legami dell'inferno mi circondaronoi lacci della morte mi strinsero.	6 körülfogtak az alvilág kötelei, elém álltak a halál tőrei,
7 Nella mia tribolazione invocherò il Signore, e al mio Dio griderò, ed egli esaudirà dal suo tempio la mia voce, e il mio grido giungerà alle sue orecchie.	7 szorultságomban az Urat segítségül hívtam, Istenemhez kiáltottam, s ő meghallgatta templomából szavamat, kiáltásom a füléhez jutott.
8 La terra sobbalzò e tremò, le basi dei monti furon scosse e tremarono, perchè egli era sdegnato con essi.	8 A föld megindult és megreszketett, alapjukban megrázkódtak a hegyek, s reszkettek, mert ő ellenük haragra gerjedt.
9 Si elevò il fumo dalle sue narici, e un fuoco divoratore uscì dalla sua bocca, e da lui furono accesi dei carboni.	9 Füst szállt fel orrából, emésztő tűz a szájából, égő parazsat lövellt magából.
10 Abbassò i cieli e discese, e una nebbia caliginosa stava sotto i suoi piedi.	10 Lehajtotta az eget és leszállott, lába alatt ködhomály volt,
11 Salì sopra i cherubini e sciolse il suo voloe si librò su le ali del vento.	11 haladt a kerubokon, s repült, a szél szárnyain siklott.
12 Pose attorno a sè, a mo' di nascondiglio, le tenebre, fece stillare le acque dalle nubi del cielo;	12 Sátrat vont maga köré sötét fellegekből és vizet szitált az ég felhőiből.
13 con lo splendore che lo circondasi sono accesi carboni ardenti.	13 A színe előtt levő fényességből tüzes parazsakat lövellt,
14 Il Signore tuonerà dal cielo, e l'Altissimo farà udir la sua voce.	14 dörgött az Úr az égből, hallatta hangját a Fölséges,
15 Scagliò le saette e li dissipò, la folgore e li distrusse.	15 ellőtte nyilait, és szétszórta őket, villámait, és elemésztette ellenségeimet.
16 Apparvero allora gli abissi del mare, furono messe a nudo le fondamenta della terraalle minacce del Signore e al soffio impetuoso del suo furore.	16 Láthatóvá lettek a tenger forrásai, feltárultak a világ alapjai, az Úr dübörgő szavától, haragja leheletének fúvásától.
17 Dall'alto stese la sua mano e mi prese, e mi trasse dalle acque profonde.	17 Lenyúlt a magasból, megfogott, nagy vizekből kihúzott,
18 Mi liberò dal mio nemico potentissimo, e da quanti mi odiavano, perchè eran più forti di me.	18 megszabadított hatalmas ellenségeimtől, fölém kerekedett gyűlölőimtől.
19 Mi prevenne nel giorno della mia afflizione, e il Signore divenne il mio sostegno,	19 Elém jött nyomorúságom napján és erős támaszom lett az Úr,
20 e mi trasse fuori, al largo: mi liberò, perchè mi volle bene.	20 kivezetett a szabad térre engem, megszabadított, mert kedvét lelte bennem.
21 Il Signore mi retribuirà secondo la mia giustiziae mi renderà secondo la purezza delle mie mani;	21 Megfizetett nekem az Úr igaz voltom szerint, megjutalmazott kezem tisztasága szerint,
22 poichè io ho custodito le vie del Signore e non operai empiamente [allontanandomi] dal mio Dio;	22 mert az Úr útjait megőriztem, Istenemtől gonoszul el nem tértem;
23 poichè tutti i suoi giudizi sono a me presenti, e i suoi precetti non allontanai da me;	23 mert minden rendeletét szem előtt tartottam, parancsait magamtól el nem távolítottam,
24 sarò perfetto con luie mi guarderò dalla mia iniquità.	24 mert feddhetetlen voltam előtte s őrizkedtem, hogy vétkem ne legyen.
25 E il Signore mi renderà secondo la mia giustizia, e secondo la purezza delle mie mani dinanzi agli occhi suoi.	25 Megfizetett nekem az Úr igaz voltom szerint, kezemnek előtte ismeretes tisztasága szerint.
26 Con chi è santo, tu sarai santoe con chi è forte, [tu sarai] forte;	26 A szenthez szent vagy, a kitartóhoz kitartó,
27 con chi è innocente, tu sarai innocente e col perverso agirai secondo la sua perversità.	27 a választotthoz választott vagy, az ellenállóhoz ellenálló.
28 Tu salverai il popolo povero, e coi tuoi occhi umilierai i superbi.	28 A szegény népet megmented de megalázod szemeddel a kevélyeket.
29 Perchè tu sei la mia lucerna, o Signore, e tu, o Signore, illuminerai le mie tenebre.	29 Bizony, te vagy, Uram, az én szövétnekem, te teszed, Uram, világossá sötétségem.
30 Poichè con te io accorrerò armato, e col mio Dio scalerò le mura.	30 Bizony, általad futok, ha járom a hadat, Istenem által ugrom át a falat.
31 La via di Dio è immacolata, la parola del Signore è provata dal fuoco; egli è lo scudo di quanti sperano in lui.	31 Isten – szeplőtelen az ő útja, salaktalan az Úr szava, pajzsa ő minden benne bízónak.
32 Chi è Dio all'infuori del Signore?e chi è forte all'infuori del Dio nostro?	32 Ki Isten az Úron kívül, ki erős a mi Istenünkön kívül?
33 Dio, che mi ha cinto di forzaed ha resa piana completamente la mia via,	33 Ő az Isten, aki erővel övezett fel engem, és simává tette utamat teljesen,
34 rendendo i miei piedi simili a quelli dei cervie collocandomi sopra i luoghi più elevati,	34 lábamat szarvaséhoz hasonlóvá tette, s magaslataimra állított fel engem,
35 addestrando le mie mani alla pugnae rendendo le mie braccia come un arco di rame.	35 kezemet harcra tanította s karomat, mint ércíjat, felajzotta.
36 Tu mi hai dato lo scudo della tua salvezza, e la tua bontà mi ha fatto grande.	36 Mentő pajzsodat nyújtottad nekem s kegyességed naggyá tett engem.
37 Tu allargherai il cammino sotto i miei passi, e i miei calcagni non vacilleranno mai;	37 Kiszélesítetted alattam lépteimet s bokáim nem hagytak cserben.
38 inseguirò i miei nemici e li stermineròe non tornerò indietro finchè non li abbia annientati;	38 Űzőbe vettem ellenségeimet, s eltiportam, nem tértem vissza, amíg el nem pusztítottam,
39 li annienterò e li spezzerò perchè non abbian più a rialzarsi; essi cadranno sotto i miei piedi.	39 elpusztítottam, s összetörtem, fel nem kelhetnek, a lábam alá estek.
40 Tu mi hai cinto di fortezza per il combattimento, e hai fatto piegare sotto di me i miei avversari;	40 Engem erővel öveztél fel a harcra, az ellenem állókat alám hajlítottad,
41 hai fatto voltar le spalle ai miei nemici, e a quei che mi odiano, ed io li sterminerò.	41 megszalasztottad ellenségeimet, gyűlölőimet, s elpusztítottam őket.
42 Grideranno, e non vi sarà chi li salvi, [si volgeranno] al Signore, e non li esaudirà.	42 Kiáltottak, s nem volt, aki őket megmentse, kiáltottak az Úrhoz, s figyelembe őket nem vette.
43 Li disperderò come la polvere della terra, li schiaccerò quasi fango delle piazze e li spezzerò.	43 Eltöröltem őket, mint a föld porát, széttiportam, széttapostam, mint az utca sarát.
44 Tu mi salverai dalle contraddizioni del mio popolo, mi custodirai quale capo delle nazioni. Un popolo che io non conosco mi servirà,	44 Népem ellenmondásaitól engem megmentettél, nemzetek fejéül engem megőriztél. Népek, amelyeket nem ismertem, szolgáimmá lettek.
45 gli stranieri mi faranno resistenza, al primo udire mi ubbidiranno;	45 Idegen fiak, ha szembe is szálltak velem, mihelyt fülük hallott rólam, engedelmeskedtek nekem.
46 gli stranieri sono stati dispersie si ritirano nei loro recinti.	46 Mert elcsüggedtek az idegen fiak, s félelmükben összehúzódzkodtak.
47 Viva il Signore e sia benedetto il mio Dio, e sia esaltato Iddio, fortezza della mia salute.	47 Él az Úr, áldott légy Istenem, magasztaltassál erős Isten, aki megmentettél engem,
48 Sei tu, o Dio, che fai le mie vendette e assoggetti a me i popoli	48 Isten, aki bosszút engedtél állnom, és népeket vetettél alám,
49 e mi sottrai ai miei nemicie mi elevi al di sopra de' miei avversari; tu mi libererai dall'uomo iniquo.	49 aki ellenségeim közül kiragadtál, az ellenem állók fölé juttattál s az erőszak emberétől megszabadítottál.
50 Perciò io ti loderò, o Signore, fra le gentie innalzerò cantici al tuo nome,	50 Dicsérlek érte, Uram, a nemzetek között és dicséretet zengek nevednek,
51 tu che esalti le vittorie del tuo re, e usi misericordia al tuo unto, a Davide e al seme suo in sempiterno».	51 ó, segítséget királyának bőséggel adó, felkentjével, Dáviddal és ivadékával mindörökké irgalmasságot gyakorló!«