A zsoltárok könyve 37

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LXX
1 Dávidtól. Ne irigykedj az elvetemültekre, ne féltékenykedj a gonosztevőkre;	1 ψαλμος τω δαυιδ εις αναμνησιν περι σαββατου
2 Mert mint a fű, csakhamar elszáradnak, s elfonnyadnak mint a zöldellő növény.	2 κυριε μη τω θυμω σου ελεγξης με μηδε τη οργη σου παιδευσης με
3 Bízzál az Úrban s a jót cselekedd, akkor a földön fogsz lakni és betelsz hűséggel.	3 οτι τα βελη σου ενεπαγησαν μοι και επεστηρισας επ' εμε την χειρα σου
4 Az Úrban leld gyönyörűséged, s ő megadja neked szíved kéréseit.	4 ουκ εστιν ιασις εν τη σαρκι μου απο προσωπου της οργης σου ουκ εστιν ειρηνη τοις οστεοις μου απο προσωπου των αμαρτιων μου
5 Tárd fel az Úr előtt utadat, bízzál benne, ő majd eligazít.	5 οτι αι ανομιαι μου υπερηραν την κεφαλην μου ωσει φορτιον βαρυ εβαρυνθησαν επ' εμε
6 Mint a világosságot, felragyogtatja igazságod, és mint a delet, jogodat.	6 προσωζεσαν και εσαπησαν οι μωλωπες μου απο προσωπου της αφροσυνης μου
7 Csendesülj el az Úrban és várd őt. Ne irigykedj arra, akinek szerencsés az útja, se arra az emberre, akinek cselekvése álnok.	7 εταλαιπωρησα και κατεκαμφθην εως τελους ολην την ημεραν σκυθρωπαζων επορευομην
8 Állj el a haragtól és hagyd a bosszúságot; Ne irigykedj, hogy bűnbe ne essél,	8 οτι αι ψυαι μου επλησθησαν εμπαιγμων και ουκ εστιν ιασις εν τη σαρκι μου
9 mert kiirtás vár a gonosztevőkre, s az Úrban bízók öröklik a földet.	9 εκακωθην και εταπεινωθην εως σφοδρα ωρυομην απο στεναγμου της καρδιας μου
10 Kevés idő múlva a bűnös már nem lesz, a helyét sem találod, ha keresed.	10 κυριε εναντιον σου πασα η επιθυμια μου και ο στεναγμος μου απο σου ουκ εκρυβη
11 A szelídek pedig öröklik a földet, és élvezik a béke teljességét.	11 η καρδια μου εταραχθη εγκατελιπεν με η ισχυς μου και το φως των οφθαλμων μου και αυτο ουκ εστιν μετ' εμου
12 Les a bűnös az igazra, fogát vicsorítja rá.	12 οι φιλοι μου και οι πλησιον μου εξ εναντιας μου ηγγισαν και εστησαν και οι εγγιστα μου απο μακροθεν εστησαν
13 Ám az Úr kineveti őt, mert előre látja, hogy eljön az ő napja.	13 και εξεβιασαντο οι ζητουντες την ψυχην μου και οι ζητουντες τα κακα μοι ελαλησαν ματαιοτητας και δολιοτητας ολην την ημεραν εμελετησαν
14 A bűnösök kardot rántanak, megfeszítik íjukat, hogy elejtsék a szegényt és a szűkölködőt, hogy megöljék az igaz úton járót.	14 εγω δε ωσει κωφος ουκ ηκουον και ωσει αλαλος ουκ ανοιγων το στομα αυτου
15 De saját szívükbe hatol a kardjuk, s összetörik íjuk.	15 και εγενομην ωσει ανθρωπος ουκ ακουων και ουκ εχων εν τω στοματι αυτου ελεγμους
16 Többet ér a kevés az igaznak, mint sok bűnösnek a gazdagsága;	16 οτι επι σοι κυριε ηλπισα συ εισακουση κυριε ο θεος μου
17 Mert összetörik a bűnösök karja, de az Úr erőt ad az igaznak.	17 οτι ειπα μηποτε επιχαρωσιν μοι οι εχθροι μου και εν τω σαλευθηναι ποδας μου επ' εμε εμεγαλορρημονησαν
18 Ismeri az Úr az ártatlanok napjait, s örökségük örökre megmarad.	18 οτι εγω εις μαστιγας ετοιμος και η αλγηδων μου ενωπιον μου δια παντος
19 Rossz időkben sem vallanak szégyent, s az éhség napjaiban is jóllaknak.	19 οτι την ανομιαν μου εγω αναγγελω και μεριμνησω υπερ της αμαρτιας μου
20 A bűnösök azonban elvesznek, s az Úr ellenségei eltűnnek, mint a mezők ékessége, eltűnnek, miként a füst.	20 οι δε εχθροι μου ζωσιν και κεκραταιωνται υπερ εμε και επληθυνθησαν οι μισουντες με αδικως
21 Kölcsönre szorul majd a bűnös és megfizetni nem tudja, de az igaz megkönyörül majd és adakozik.	21 οι ανταποδιδοντες κακα αντι αγαθων ενδιεβαλλον με επει κατεδιωκον δικαιοσυνην και απερριψαν με τον αγαπητον ωσει νεκρον εβδελυγμενον
22 Mert az ő áldottai öröklik a földet, az átkozottak pedig elvesznek.	22 μη εγκαταλιπης με κυριε ο θεος μου μη αποστης απ' εμου
23 Az Úr teszi szilárddá az ember lépteit, és útjában kedvét leli.	23 προσχες εις την βοηθειαν μου κυριε της σωτηριας μου
24 Ha el is esik, sem üti meg magát, mert az Úr alátartja kezét.
25 Ifjú voltam, meg is öregedtem, de sohasem láttam az igazat elhagyottan, sem gyermekét kenyeret koldulni.
26 Könyörül és adakozik szüntelen, és áldott lesz gyermeke.
27 Kerüld a rosszat, jót cselekedj, hogy megmaradhass örökkön örökké!
28 Mert az Úr szereti az igazságot, s szentjeit el nem hagyja. Örökre megbűnhődnek a gonoszok, és kipusztul az istentelenek magva;
29 Az igazak pedig öröklik a földet, s örökkön örökké rajta laknak.
30 Bölcsességet beszél az igaznak szája, és igazságot szól nyelve.
31 Szívében van Istenének törvénye, s nem ingadozik lépése.
32 Leselkedik a bűnös az igazra, és halálra keresi;
33 De az Úr nem adja kezére, s nem ítéli el, ha ítéletet mond felette.
34 Várd az Urat és őrizd meg útjait, ő majd felmagasztal és öröklöd a földet; Látni fogod a bűnösök vesztét.
35 Láttam az istentelent amint mindenek fölé emelkedik, zöldellő cédrusként magasodik;
36 De íme, már nem volt ott, amikor visszatértem, kerestem és nem találtam.
37 Ügyelj az ártatlanságra és figyelj az igazságra: mert a békés embernek van jövője,
38 De egy szálig elvesznek a gonoszok, a bűnösök jövője pusztulás.
39 Megsegíti az Úr az igazakat, oltalmazójuk a szorongatás idején.
40 Megsegíti őket az Úr és megszabadítja, megmenti a bűnösöktől és megsegíti őket, mert őbenne reméltek.