A zsoltárok könyve 147

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA CEI 2008
1 ALLELUJA. Dicsérjétek az Urat, mert jó neki zengeni, gyönyörűség hirdetni Istenünk dicséretét.	1 Alleluia.È bello cantare inni al nostro Dio,è dolce innalzare la lode.
2 Felépíti az Úr Jeruzsálemet, egybegyűjti Izrael szétszórtjait.	2 Il Signore ricostruisce Gerusalemme,raduna i dispersi d’Israele;
3 Meggyógyítja a megtört szívűeket, sebeiket bekötözi.	3 risana i cuori affrantie fascia le loro ferite.
4 A csillagoknak sokaságát megszámlálja, és nevén szólítja valamennyit.	4 Egli conta il numero delle stellee chiama ciascuna per nome.
5 Nagy a mi Urunk, nagy az ő hatalma, nincs határa bölcsességének.	5 Grande è il Signore nostro,grande nella sua potenza;la sua sapienza non si può calcolare.
6 Fölkarolja az Úr a szelídeket, de a bűnösöket porig alázza.	6 Il Signore sostiene i poveri,ma abbassa fino a terra i malvagi.
7 Énekeljetek az Úrnak hálaadással, Istenünknek lanttal zengjetek.	7 Intonate al Signore un canto di grazie,sulla cetra cantate inni al nostro Dio.
8 Ő borítja el felhőkkel az eget, és készít esőt a földnek. Ő sarjaszt füvet a hegyeken, és növényeket az emberek hasznára.	8 Egli copre il cielo di nubi,prepara la pioggia per la terra,fa germogliare l’erba sui monti,
9 Ő ad enni az állatoknak, a hozzá kiáltó hollófiókáknak.	9 provvede il cibo al bestiame,ai piccoli del corvo che gridano.
10 Nem a ló erejében telik kedve, sem a férfi lábszárában öröme.	10 Non apprezza il vigore del cavallo,non gradisce la corsa dell’uomo.
11 Azokban leli örömét az Úr, akik félik őt, azokban akik irgalmában bíznak.	11 Al Signore è gradito chi lo teme,chi spera nel suo amore.
12 Dicsérd az Urat, Jeruzsálem, Dicsérd Sion, Istenedet,	12 (147,1) Celebra il Signore, Gerusalemme,loda il tuo Dio, Sion,
13 Mert ő erőssé teszi kapuid zárait, megáldja benned fiaidat.	13 (147,2) perché ha rinforzato le sbarre delle tue porte,in mezzo a te ha benedetto i tuoi figli.
14 Békességet ad határaidnak, és a búza javával lakat jól téged.	14 (147,3) Egli mette pace nei tuoi confinie ti sazia con fiore di frumento.
15 Elküldi szavát a földre, igéi gyorsan futnak.	15 (147,4) Manda sulla terra il suo messaggio:la sua parola corre veloce.
16 Olyan havat ad, mint a gyapjú, és mint a hamut, szórja a zúzmarát.	16 (147,5) Fa scendere la neve come lana,come polvere sparge la brina,
17 Mint a morzsát, úgy hullatja jegét, ki tudja hidegét elviselni?	17 (147,6) getta come briciole la grandine:di fronte al suo gelo chi resiste?
18 De ha elküldi igéjét, felolvasztja azokat, a szele fúj, és folynak a vizek.	18 (147,7) Manda la sua parola ed ecco le scioglie,fa soffiare il suo vento e scorrono le acque.
19 Kihirdeti igéjét Jákobnak, törvényeit és rendeleteit Izraelnek.	19 (147,8) Annuncia a Giacobbe la sua parola,i suoi decreti e i suoi giudizi a Israele.
20 Nem tett így egyetlen nemzettel sem, nem ismertette meg őket rendeleteivel. ALLELUJA!	20 (147,9) Così non ha fatto con nessun’altra nazione,non ha fatto conoscere loro i suoi giudizi.Alleluia.