Приповідок 17

Біблія	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Ліпше шматок хліба та мир до нього, | ніж хата, повна жертвенного м’яса, та незгода.	1 Többet ér egy száraz falat békességben, mint egy ház tele áldozati hússal, perpatvar mellett.
2 Розумний слуга старшує над ганебним сином, | — з братами він розділить спадщину.	2 Az okos szolga úrrá lesz haszontalan fiakon, s a testvérek között ő osztja el az örökséget.
3 Як горно срібло, а вогонь золото, | так Господь випробовує серце.	3 Ahogy tűzzel próbálják ki az ezüstöt, és a kemencében az aranyat, úgy vizsgálja az Úr a szíveket.
4 Злочинець уважний на згубну мову, | а брехун прислухається до лукавого язика.	4 Gonosz szájra gonosz ember ad, és csalárd nyelvre hamis ember hallgat.
5 Хто з бідного сміється, той його Творця зневажає; | і хто нещастю радий, той не уникне кари.	5 Aki lenézi a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét, aki örvend más romlásán, nem marad büntetlen.
6 Вінець старих людей — сини синів; | слава ж дітей — їхні батьки.	6 Az öregek koronája az unokák, s a fiúk dicsősége a felmenőik.
7 Не личить дурневі наказуюча мова, | тим менше князеві — уста брехливі.	7 Nem illik ékes beszéd a balga szájába, még kevésbé hazugság az előkelő ajkára.
8 Гостинець — самоцвіт для того, хто його має: | куди б не обернувсь він, матиме щастя.	8 A remény kedves drágakő a várakozónak, bármerre fordul, okosan cselekszik.
9 Хто провину покриває — той любови шукає; | хто ж її згадує в розмові, той друзів розділяє.	9 Aki a hibát elleplezi, barátságot teremt, aki pedig a dolgot felhányja, elhidegíti egymástól a barátokat.
10 Більше картання проймає розумного, | аніж дурного сто ударів.	10 Többet használ a korholás az okosnak, mint száz ütleg a balgának.
11 Лихий шукає тільки заколоту, | тож на нього посланий буде жорстокий ангел.	11 A gonosz mindig viszályt keres, de kegyetlen követet küldenek majd ellene.
12 Ліпше наштовхнутись на ведмедицю, в якої відібрано ведмежат, | аніж на дурня, коли він шаліє.	12 Jobb találkozni a medvével, amelytől elszedték kölykeit, mint a dőrével, aki elbízza magát balgaságában.
13 Хто за добро злом платить, | від хати того зло не відійде.	13 Ha valaki jóért rosszal fizet, annak házától a baj többé el nem távozik.
14 Почати сварку — немов випустити воду: | покинь спір, заки зчиниться сварка.	14 A civódás kezdete gátszakadás, ezért engedj, mielőtt a perpatvar kitör.
15 І той, хто винного виправдує, і той, хто праведника обвинувачує, | обидва вони огидні Господеві.	15 Aki a gonoszt felmenti és aki az igazat elmarasztalja: mindkettőt egyformán megveti az Úr.
16 Навіщо гроші в руках дурня? | Щоб мудрости купити? Таж у нього розуму нема.	16 Mire jó a vagyon a balgának, mikor nem tud rajta bölcsességet vásárolni? Aki magasra építi házát, összeomlást keres, aki tanulni átall, bajba kerül.
17 Друг любить протягом усього часу; | він братом буде, коли спаде нещастя.	17 A barát állandóan szeretetet tanúsít, és szükség idején testvérnek bizonyul!
18 Не має глузду той, хто зобов’язується | і дає запоруку перед ближнім.	18 Esztelen ember, aki kezességet vállal és társáért jótáll.
19 Хто любить рани, той любить сварку; | а хто нахабний, той занепаду шукає.	19 Aki viszályt keres, az kedveli a perpatvart, aki magas kaput épít, a romlást keresi.
20 Підступне серце добра не знаходить; | язик лукавий у біду потрапляє.	20 A romlott szívű nem lel szerencsét, s akinek hamis a nyelve, bajba kerül.
21 Хто народжує дурня — собі на журбу народжує; | тим то батько дурного радощів не знає.	21 A maga gyalázatára látott a balga napvilágot, de atyja sem leli örömét a bolondban!
22 Веселе серце — ліки добрі; | а дух прибитий висушує й кості.	22 Vidám szív jót tesz a testnek, a nyomott kedély pedig elszárítja a csontokat.
23 Гостинці з пазухи бере безбожний, | щоб скривити стежки правосуддя.	23 Elfogadja a gonosz az adományt a kebelből, hogy elcsavarja a törvény útját.
24 Мудрість у розумного перед очима, | дурного ж очі на край землі несуться.	24 Az okos szeme előtt a bölcsesség áll, az ostoba szeme pedig a földkerekség végein jár.
25 Безумний син своєму батькові досада, | і гіркота тій, що його вродила.	25 A balga fiú bosszúsága atyjának, és keserű fájdalma szülőanyjának.
26 Карати справедливого не добре, | як і бити благородного за правоту.	26 Nincsen rendjén, ha bírságot rónak az igazra, sem ha előkelőt az igazság dacára ütleggel illetnek.
27 Хто в словах здержливий, той має знання, | і розумний той, у кого кров холодна.	27 Aki visszatartja szavát, az bölcs és értelmes, az az okos férfi, aki higgadt lelkű.
28 І дурень, як мовчить, здається мудрим, | і розважливим, як стулить губи.	28 A balgát is okosnak lehet tartani, amikor hallgat, és értelmesnek, míg ajkát zárva tartja.