| 1 Ліпше шматок хліба та мир до нього, | ніж хата, повна жертвенного м’яса, та незгода. | 1 Többet ér egy száraz falat békességben, mint egy ház tele áldozati hússal, perpatvar mellett. |
| 2 Розумний слуга старшує над ганебним сином, | — з братами він розділить спадщину. | 2 Az okos szolga úrrá lesz haszontalan fiakon, s a testvérek között ő osztja el az örökséget. |
| 3 Як горно срібло, а вогонь золото, | так Господь випробовує серце. | 3 Ahogy tűzzel próbálják ki az ezüstöt, és a kemencében az aranyat, úgy vizsgálja az Úr a szíveket. |
| 4 Злочинець уважний на згубну мову, | а брехун прислухається до лукавого язика. | 4 Gonosz szájra gonosz ember ad, és csalárd nyelvre hamis ember hallgat. |
| 5 Хто з бідного сміється, той його Творця зневажає; | і хто нещастю радий, той не уникне кари. | 5 Aki lenézi a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét, aki örvend más romlásán, nem marad büntetlen. |
| 6 Вінець старих людей — сини синів; | слава ж дітей — їхні батьки. | 6 Az öregek koronája az unokák, s a fiúk dicsősége a felmenőik. |
| 7 Не личить дурневі наказуюча мова, | тим менше князеві — уста брехливі. | 7 Nem illik ékes beszéd a balga szájába, még kevésbé hazugság az előkelő ajkára. |
| 8 Гостинець — самоцвіт для того, хто його має: | куди б не обернувсь він, матиме щастя. | 8 A remény kedves drágakő a várakozónak, bármerre fordul, okosan cselekszik. |
| 9 Хто провину покриває — той любови шукає; | хто ж її згадує в розмові, той друзів розділяє. | 9 Aki a hibát elleplezi, barátságot teremt, aki pedig a dolgot felhányja, elhidegíti egymástól a barátokat. |
| 10 Більше картання проймає розумного, | аніж дурного сто ударів. | 10 Többet használ a korholás az okosnak, mint száz ütleg a balgának. |
| 11 Лихий шукає тільки заколоту, | тож на нього посланий буде жорстокий ангел. | 11 A gonosz mindig viszályt keres, de kegyetlen követet küldenek majd ellene. |
| 12 Ліпше наштовхнутись на ведмедицю, в якої відібрано ведмежат, | аніж на дурня, коли він шаліє. | 12 Jobb találkozni a medvével, amelytől elszedték kölykeit, mint a dőrével, aki elbízza magát balgaságában. |
| 13 Хто за добро злом платить, | від хати того зло не відійде. | 13 Ha valaki jóért rosszal fizet, annak házától a baj többé el nem távozik. |
| 14 Почати сварку — немов випустити воду: | покинь спір, заки зчиниться сварка. | 14 A civódás kezdete gátszakadás, ezért engedj, mielőtt a perpatvar kitör. |
| 15 І той, хто винного виправдує, і той, хто праведника обвинувачує, | обидва вони огидні Господеві. | 15 Aki a gonoszt felmenti és aki az igazat elmarasztalja: mindkettőt egyformán megveti az Úr. |
| 16 Навіщо гроші в руках дурня? | Щоб мудрости купити? Таж у нього розуму нема. | 16 Mire jó a vagyon a balgának, mikor nem tud rajta bölcsességet vásárolni? Aki magasra építi házát, összeomlást keres, aki tanulni átall, bajba kerül. |
| 17 Друг любить протягом усього часу; | він братом буде, коли спаде нещастя. | 17 A barát állandóan szeretetet tanúsít, és szükség idején testvérnek bizonyul! |
| 18 Не має глузду той, хто зобов’язується | і дає запоруку перед ближнім. | 18 Esztelen ember, aki kezességet vállal és társáért jótáll. |
| 19 Хто любить рани, той любить сварку; | а хто нахабний, той занепаду шукає. | 19 Aki viszályt keres, az kedveli a perpatvart, aki magas kaput épít, a romlást keresi. |
| 20 Підступне серце добра не знаходить; | язик лукавий у біду потрапляє. | 20 A romlott szívű nem lel szerencsét, s akinek hamis a nyelve, bajba kerül. |
| 21 Хто народжує дурня — собі на журбу народжує; | тим то батько дурного радощів не знає. | 21 A maga gyalázatára látott a balga napvilágot, de atyja sem leli örömét a bolondban! |
| 22 Веселе серце — ліки добрі; | а дух прибитий висушує й кості. | 22 Vidám szív jót tesz a testnek, a nyomott kedély pedig elszárítja a csontokat. |
| 23 Гостинці з пазухи бере безбожний, | щоб скривити стежки правосуддя. | 23 Elfogadja a gonosz az adományt a kebelből, hogy elcsavarja a törvény útját. |
| 24 Мудрість у розумного перед очима, | дурного ж очі на край землі несуться. | 24 Az okos szeme előtt a bölcsesség áll, az ostoba szeme pedig a földkerekség végein jár. |
| 25 Безумний син своєму батькові досада, | і гіркота тій, що його вродила. | 25 A balga fiú bosszúsága atyjának, és keserű fájdalma szülőanyjának. |
| 26 Карати справедливого не добре, | як і бити благородного за правоту. | 26 Nincsen rendjén, ha bírságot rónak az igazra, sem ha előkelőt az igazság dacára ütleggel illetnek. |
| 27 Хто в словах здержливий, той має знання, | і розумний той, у кого кров холодна. | 27 Aki visszatartja szavát, az bölcs és értelmes, az az okos férfi, aki higgadt lelkű. |
| 28 І дурень, як мовчить, здається мудрим, | і розважливим, як стулить губи. | 28 A balgát is okosnak lehet tartani, amikor hallgat, és értelmesnek, míg ajkát zárva tartja. |