Livro do Eclesiástico 47

SAGRADA BIBLIA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Depois disto (levantou-se Natã, profeta) no tempo de Davi.	1 Nátán próféta jött ezek után Dávid napjaiban.
2 Assim como a gordura (da vitamina) se separa da carne, assim foi Davi separado do meio dos israelitas.	2 Mert amint a hájat elválasztják a hústól, úgy Dávid is kiválóbb volt Izrael fiainál.
3 Ele brincou com os leões como se fossem cordeiros, e tratou os ursos como cordeirinhos.	3 Oroszlánokkal úgy játszott, mint bárányokkal, és medvékkel úgy bánt, mint a juhok kisbárányaival.
4 Não foi ele quem, em sua mocidade, matou o gigante, e tirou a vergonha do seu povo?	4 Már ifjúkorában megölte az óriást, és elvette népéről a gyalázatot,
5 Levantando a mão, com uma pedra de sua funda abateu a insolência de Golias,	5 amikor felemelte kezét, s a parittya kövével leütötte a gőgös Góliátot,
6 pois ele invocou o Senhor todo-poderoso, o qual deu à sua destra força para derrubar o temível guerreiro, e para levantar o poder do seu povo.	6 mert segítségül hívta az Urat, a Mindenhatót, aki erőt adott jobbjának, hogy leterítse a bátor harcos férfit, és felmagasztalja népe szarvát.
7 Assim, foi ele festejado por causa (da morte) de dez mil homens. Louvaram-no nas bênçãos do Senhor, e ofereceram-lhe uma coroa de glória,	7 Dicsővé tette őt ekként tízezer között, és magasztossá tette az Úr áldásaival, azzal, hogy felajánlotta neki a dicső koronát,
8 porque ele esmagou os inimigos de todos os lados, exterminou u os filisteus, seus adversários, (como se vê) ainda hoje, e abateu o seu poder para sempre.	8 és letiporta az ellenséget körös-körül, kiirtotta az ellenséges filiszteusokat – mind a mai napig –, és letörte szarvukat örökre.
9 Fez de todas as suas obras uma homenagem ao Santo e ao Altíssimo com palavras de louvor.	9 Minden tette után magasztalást zengett a Szentnek és Magasságbelinek dicsőítő szavakkal.
10 Louvor ao Senhor com todo o coração. Amou a Deus que o criou, e lhe deu poder contra seus inimigos.	10 Teljes szívéből dicsérte az Urat, szerette Istent, aki őt alkotta, és erőt adott neki az ellenséggel szemben.
11 Estabeleceu cantores diante do altar, e compôs suaves melodias para os seus cânticos.	11 Énekeseket állított fel az oltár előtt, és kellemes dallamokat énekeltetett velük.
12 Deu esplendor às festividades, e brilho aos dias solenes, até o fim da vida, para que fosse louvado o santo nome do Senhor, e fosse glorificada desde o amanhecer a santidade de Deus.	12 Fényt adott az ünnepségeknek, és szépekké tette az évenként visszatérő ünnepeket azzal, hogy magasztalták az Úr szent nevét, és már hajnalban dicsővé tették Isten szentélyét.
13 O Senhor purificou-o de seus pecados, engrandeceu o seu poder para sempre, e firmou-lhe, por sua aliança, a realeza e um trono de glória em Israel.	13 Az Úr megtisztította őt bűneitől, és felmagasztalta szarvát örökre, neki adta a jogot a királyságra, és a dicső trónt Izraelben.
14 Depois dele, apareceu seu filho, cheio de sabedoria; por causa dele o Senhor derrubou todo o poder dos inimigos.	14 Bölcs fiú következett utána, s őérte leverte az ellenség minden hatalmát.
15 Salomão reinou em dias de paz. Deus submeteu a ele todos os seus inimigos,	15 Békés időben uralkodott Salamon, mert Isten alávetette minden ellenségét, hogy házat építsen az ő nevének, és szentélyt készítsen örök időkre. Milyen bölcs voltál ifjú korodban!
16 a fim de que ele construísse uma casa ao nome do Senhor, e lhe preparasse um santuário eterno. Quão bem foste instruído na tua juventude! Foste cheio de sabedoria como um rio. Tua alma cobriu toda a terra.	16 Mint a folyó, tele voltál bölcsességgel, elárasztottad a földet szellemeddel,
17 Encerraste enigmas em sentenças, teu nome foi glorificado até nas ilhas longínquas, e foste amado na tua paz.	17 és megtöltötted rejtélyes mondásokkal. Hírneved eljutott messze szigetekig, és kedvelt lettél békeszereteted miatt.
18 Por teus cânticos, provérbios, parábolas e interpretações, foste admirado por toda a terra.	18 Énekeid, mondásaid, talányaid és megfejtéseid miatt megcsodáltak az országok.
19 Em nome do Senhor Deus, que é chamado o Deus de Israel,	19 Elneveztek az Úr, az Isten nevéről, akit Izrael Istenének hívnak.
20 ajuntaste montes de ouro como se fosse bronze, amontoaste prata como se faz com o chumbo.	20 Úgy gyűjtötted az aranyat, mint a sárgarezet, és úgy halmoztad az ezüstöt, mint az ólmot,
21 Entregaste teus flancos às mulheres, saciaste teu corpo,	21 de odaadtad ágyékodat asszonyoknak, és szabadjára éltél testeddel,
22 maculaste tua glória, profanaste tua raça, atraindo assim a cólera sobre teus filhos, e o castigo sobre tua loucura,	22 foltot ejtettél hírneveden, és meggyaláztad ivadékodat, haragot vontál gyermekeidre, és bánat követte balgaságodat,
23 causando com isso um cisma no reino, e fazendo sair de Efraim uma dominação rebelde.	23 mert birodalmad kettészakadt, Efraimból pedig pártütő ország lett.
24 Mas Deus não esqueceu a sua misericórdia, não destruiu nem aniquilou as suas obras; não arrancou pela raiz a posteridade de seu eleito, não exterminou a raça daquele que ama o Senhor.	24 De Isten mégsem hagy fel irgalmával, el nem emészti, tönkre nem teszi alkotásait, nem irtja ki gyökerestül kiválasztottja ivadékát, és nem pusztítja el annak nemzetségét, aki szerette az Urat.
25 Ao contrário, deixou um resto a Jacó, e a Davi um rebento de sua raça.	25 Maradékot hagy meg Jákobnak és Dávidnak gyökérhajtást belőle. Salamon pedig pihenőre tért atyáihoz, és maga után hagyta utódát: »a nép balgaságát«, Roboámot, aki híján volt az okosságnak, és elhidegítette magától a népet döntésével, aztán Jeroboámot, Nábát fiát, aki bűnbe vitte Izraelt, és bűnös útra térítette Efraimot. Bűneik nagyon gyarapodtak, a földjüktől nagyon messzire vitték őket, és mindenféle gonoszságra adták magukat, amíg csak el nem érte őket a megtorlás, és véget nem vetett minden bűnüknek.
26 E Salomão teve um fim semelhante ao de seus pais.
27 Deixou depois de si um filho que foi a loucura da nação,
28 um homem desprovido de juízo, chamado Roboão, que transviou o povo por seu conselho.
29 E Jeroboão, filho de Nabat, que fez Israel pecar, e abriu para Efraim o caminho da iniqüidade. Houve entre eles uma profusão de pecados,
30 que os expulsaram para longe de sua terra.
31 Procuraram todos os meios de fazer o mal, até que veio a vingança, que pôs um termo às suas iniqüidades.