Sirák fiának könyve 43

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Dísze az égbolt a magasban; az ég szépségének látványa milyen dicső!	1 Gloria altitudinis firmamentum puritatis, species caeli in visione gloriae.
2 A felkelő nap, amikor megjelenik, hirdeti, hogy csodálatos a Magasságbeli alkotása!	2 Sol in apparitione annuntians in processu: vas admirabile, opus Excelsi.
3 Perzseli délben a földet, ki tudja hőségét elviselni? Izzó tüzelővel megtelt kemencénél	3 In meridiano suo exurit terram; et in conspectu ardoris eius quis poterit sustinere? Fornacem ventilans in operibus ardoris tripliciter,
4 háromszorta inkább perzseli a nap a hegyeket, tüzes sugarakat lövell, és fényben úszva megvakítja a szemet.	4 sol exurens montes, vapores igneos exsufflans et refulgens radiis suis obcaecat oculos.
5 Nagy az Úr, aki azt alkotta, az ő parancsára siet pályáján.	5 Magnus Dominus, qui fecit illum et sermonibus eius festinavit iter.
6 A hold is mindenkor a maga idejében mutatja az időt, és jel örök időkre.	6 Et luna stat in tempus suum, in ostensionem temporis et signum aevi.
7 A hold jelzi az ünnepnapot, világító az, amely telte után megfogyatkozik,	7 A luna signum diei festi; luminare, quod minuitur in consummatione.
8 – az ő neve szerint van a hónap – majd csodás módon növekszik töltéig.	8 Mensis secundum nomen eius est, crescens mirabiliter in consummatione.
9 Magasságbeli harci fegyver az, amely dicsőn ragyog az égbolton.	9 Vas castrorum in excelsis, in firmamento caeli resplendens gloriose.
10 Az ég dísze a csillagok pompája, beragyogja velük az Úr a világot a magasból.	10 Species caeli gloria stellarum, mundum illuminans in excelsis Domini.
11 A Szent szavára rendben állnak, és nem lankadnak őrhelyükön.	11 In verbis Sancti stabunt iuxta praeceptum et non deficient in vigiliis suis.
12 Nézd a szivárványt és áldd az alkotóját, mert igen gyönyörű az a pompájában,	12 Vide arcum et benedic eum, qui fecit illum; valde speciosus est in splendore suo.
13 átfogja az eget nagyszerű ívével, a Magasságbeli keze feszítette ki.	13 Gyravit caelum in circuitu gloriae suae, manus Excelsi tetenderunt illum.
14 Parancsa által sietteti a havat, és szaporán küldi el ítélete villámait,	14 Imperio suo acceleravit nivem et properat coruscationes iudicii sui.
15 ezért nyílnak meg a tárházak, és repülnek ki a felhők, mint a madarak.	15 Propterea aperti sunt thesauri, et evolaverunt nebulae sicut aves.
16 Fölségében helyezte el a felhőket, és tördeli össze a jégeső szemeit.	16 In magnitudine sua firmavit nubes, et confracti sunt lapides grandinis. Vox tonitrui eius tremefacit terram,
17 Megrendülnek a hegyek tekintetétől, és akarata szerint fúj a déli szél,	17 in conspectu eius commovebuntur montes. In voluntate eius aspirabit notus,
18 mennydörgésének szava felriasztja a földet, s az északi vihar, a szelek összecsapása.	18 tempestas aquilonis et congregatio spiritus.
19 Elhinti a havat, mint a pihenni szálló madarakat, s az leereszkedik, mint a szálló sáska.	19 Et, sicut aves deponentes ad sedendum, aspergit nivem, et, sicut locusta demergens, descensus eius:
20 Csodálja a szem fehér színének szépségét, és elámul a szív a hullásától.	20 pulchritudinem candoris eius admirabitur oculus, et super imbrem eius expavescet cor.
21 Mint a sót, úgy hinti a zúzmarát a földre, s amikor megfagyott, olyan az, mint a bojtorján tüskéi.	21 Gelu sicut salem effundet super terram, et, dum gelaverit, fit tamquam cacumina tribuli.
22 Fúj a hideg északi szél, mire kristállyá fagy a víz színe, bevon minden állóvizet, és mintegy páncéllal borítja a tavat.	22 Frigidus ventus aquilo flabit, et gelabit crystallus super aquam; super omnem congregationem aquarum requiescet, et sicut lorica induet se aqua.
23 Elemészti a hegyeket és megperzseli a pusztát, és mint a tűz, elégeti a zöldet.	23 Devorabit montes et exuret desertum et exstinguet viridem sicut ignis.
24 Gyógyulás minderre a felhők csepegése, a hulló harmat, amely felüdíti azt, ami elszikkadt.	24 Medicina omnium in festinatione nebulae, et ros obvians ab ardore hilarescet.
25 Szavára eláll a szél, akaratával csendesítette le a világtengert, és helyezte el benne az Úr a szigeteket.	25 Cogitatione sua placavit abyssum et plantavit in illa insulas.
26 Akik bejárták a tengert, beszélnek veszedelmeiről, ha hallunk róluk, szinte elámulunk.	26 Qui navigant mare, enarrant pericula eius, et audientes auribus nostris admiramur.
27 Nagyszerű csodadolgok vannak benne: állatok és mindenféle szörnyetegek különböző fajai, iszonyatos teremtmények!	27 Illic praeclara opera et mirabilia, varia bestiarum genera et omnium pecorum et creatura belluarum.
28 Általa ér az út sikeres véghez, és szava rendez el mindent.	28 Propter ipsum iter prosperat angelus eius, et in sermone eius composita sunt omnia.
29 Még sokat mondhatnánk, de szavunk elégtelen. A beszéd vége pedig: ő van mindenben!	29 Multa dicemus et deficiemus verbis; consummatio autem sermonum: “ Ipse estomnia!”.
30 Ha dicsőítjük, meddig jutunk el? Hisz ő hatalmasabb minden művénél!	30 Glorificantes ad quid valebimus? Ipse enim Magnus super omnia opera sua.
31 Félelmetes az Úr és szerfölött hatalmas, csodálatos az ő ereje!	31 Terribilis Dominus et magnus vehementer, et mirabilis potentia ipsius.
32 Dicsérjétek az Urat, amennyire tőletek telik, mert ő még többre méltó, és csodálatos az ő fensége!	32 Glorificantes Dominum exaltate, quantumcumque potueritis: supervalebit enim adhuc, et admirabilis magnificentia eius.
33 Áldjátok az Urat, magasztaljátok őt, amennyire tudjátok, mert nagyobb minden dicséretnél!	33
34 Akik magasztaljátok őt, kapjatok új erőre, ne lankadjatok, mert el nem éritek!	34 Exaltantes eum replemini virtute; ne laboretis, non enim pervenietis usquam.
35 Ki látta őt, hogy le tudná írni, és ki tudta magasztalni, úgy, amint kezdettől fogva van? Van sok elrejtett dolog, ezeknél is különb, mert keveset láttunk műveiből. Mindezt azonban az Úr alkotta, és bölcsességet adott a jámboroknak.	35 Quis vidit eum et enarrabit? Et quis magnificabit eum sicut est?
	36 Multa abscondita sunt maiora his; pauca enim vidimus operum eius.
	37 Omnia autem Dominus fecit et pie agentibus dedit sapientiam.