Lucas 17

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Et ait ad discipulos suos : Impossibile est ut non veniant scandala : væ autem illi per quem veniunt.	1 Azután így szólt tanítványaihoz: »Lehetetlen, hogy botrányok elő ne forduljanak, de jaj annak, aki okozza azokat.
2 Utilius est illi si lapis molaris imponatur circa collum ejus, et projiciatur in mare quam ut scandalizet unum de pusillis istis.	2 Jobb lenne annak, ha malomkövet kötnének a nyakára és a tengerbe vetnék, mint hogy megbotránkoztasson egyet is e kicsinyek közül.
3 Attendite vobis : Si peccaverit in te frater tuus, increpa illum : et si pœnitentiam egerit, dimitte illi.	3 Vigyázzatok magatokra! Ha vét ellened testvéred, figyelmeztesd; és ha megbánja, bocsáss meg neki!
4 Et si septies in die peccaverit in te, et septies in die conversus fuerit ad te, dicens : Pœnitet me, dimitte illi.	4 Még ha napjában hétszer vét is ellened, és napjában hétszer tér vissza hozzád, és azt mondja: ‘Bánom!’ – bocsáss meg neki.«
5 Et dixerunt apostoli Domino : Adauge nobis fidem.	5 Az apostolok ekkor azt mondták az Úrnak: »Növeld bennünk a hitet!«
6 Dixit autem Dominus : Si habueritis fidem sicut granum sinapis, dicetis huic arbori moro : Eradicare, et transplantare in mare, et obediet vobis.	6 Az Úr ezt felelte: »Ha csak akkora hitetek lesz is, mint egy mustármag, és ennek az eperfának azt mondjátok: ‘Szakadj ki tövestől és verj gyökeret a tengerben!’, engedelmeskedni fog nektek.
7 Quis autem vestrum habens servum arantem aut pascentem, qui regresso de agro dicat illi : Statim transi, recumbe :	7 Ki mondja közületek szolgájának, mikor az szántás vagy legeltetés után hazatér a mezőről: ‘Gyere gyorsan, ülj az asztalhoz?’
8 et non dicat ei : Para quod cœnem, et præcinge te, et ministra mihi donec manducem, et bibam, et post hæc tu manducabis, et bibes ?	8 Nem azt mondja-e neki inkább: ‘Készíts nekem vacsorát, övezd fel magad és szolgálj ki, amíg eszem és iszom, azután ehetsz és ihatsz majd magad is’?
9 Numquid gratiam habet servo illi, quia fecit quæ ei imperaverat ?	9 Csak nem köszöni meg a szolgának, hogy megtette mindazt, amit parancsolt?
10 non puto. Sic et vos cum feceritis omnia quæ præcepta sunt vobis, dicite : Servi inutiles sumus : quod debuimus facere, fecimus.	10 Így ti is, amikor mindent megtesztek, amit parancsoltak nektek, mondjátok: ‘Haszontalan szolgák vagyunk, csak azt tettük, ami a kötelességünk volt!’«
11 Et factum est, dum iret in Jerusalem, transibat per mediam Samariam et Galilæam.	11 Történt pedig, hogy miközben Jeruzsálem felé tartott, átment Szamarián és Galileán.
12 Et cum ingrederetur quoddam castellum, occurrerunt ei decem viri leprosi, qui steterunt a longe :	12 Amikor beért az egyik faluba, szembejött vele tíz leprás férfi. Megálltak a távolban,
13 et levaverunt vocem, dicentes : Jesu præceptor, miserere nostri.	13 és hangosan kiáltoztak: »Jézus, Mester! Könyörülj rajtunk!«
14 Quos ut vidit, dixit : Ite, ostendite vos sacerdotibus. Et factum est, dum irent, mundati sunt.	14 Amikor meglátta őket, azt mondta: »Menjetek, mutassátok meg magatokat a papoknak!« Történt pedig, hogy amíg mentek, megtisztultak.
15 Unus autem ex illis, ut vidit quia mundatus est, regressus est, cum magna voce magnificans Deum,	15 Az egyikük, amikor látta, hogy meggyógyult, visszatért, hangosan magasztalta Istent,
16 et cecidit in faciem ante pedes ejus, gratias agens : et hic erat Samaritanus.	16 és Jézus lábai előtt arcra borulva hálát adott neki; s ez szamariai volt.
17 Respondens autem Jesus, dixit : Nonne decem mundati sunt ? et novem ubi sunt ?	17 Jézus pedig így szólt: »Nemde tízen tisztultak meg? A többi kilenc hol van?
18 Non est inventus qui rediret, et daret gloriam Deo, nisi hic alienigena.	18 Nem volt más, aki visszatért volna, hogy dicsőítse Istent, csak ez az idegen?«
19 Et ait illi : Surge, vade : quia fides tua te salvum fecit.	19 Aztán így szólt hozzá: »Kelj föl és menj; a hited meggyógyított téged.«
20 Interrogatus autem a pharisæis : Quando venit regnum Dei ? respondens eis, dixit : Non venit regnum Dei cum observatione :	20 Amikor a farizeusok megkérdezték tőle, hogy mikor jön el az Isten országa, ezt válaszolta nekik: »Az Isten országa nem jön el szembetűnő módon.
21 neque dicent : Ecce hic, aut ecce illic. Ecce enim regnum Dei intra vos est.	21 Nem fogják azt mondani: ‘íme itt van,’ vagy ‘amott’. Mert az Isten országa köztetek van.«
22 Et ait ad discipulos suos : Venient dies quando desideretis videre unum diem Filii hominis, et non videbitis.	22 A tanítványoknak pedig ezt mondta: »Jönnek napok, amikor szeretnétek látni az Emberfiának egyetlen napját, és nem fogjátok látni.
23 Et dicent vobis : Ecce hic, et ecce illic. Nolite ire, neque sectemini :	23 Ha azt mondják majd nektek: ‘Íme, itt van’, ‘íme, ott van’; ne menjetek el és ne fussatok oda.
24 nam, sicut fulgur coruscans de sub cælo in ea quæ sub cælo sunt, fulget : ita erit Filius hominis in die sua.	24 Mert mint ahogy a cikázó villám az ég egyik végétől a másikig látszik, olyan lesz az Emberfia is az ő napján.
25 Primum autem oportet illum multa pati, et reprobari a generatione hac.	25 De előbb még sokat kell szenvednie, és el kell, hogy vesse ez a nemzedék.
26 Et sicut factum est in diebus Noë, ita erit et in diebus Filii hominis :	26 Ahogy Noé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfiának napjaiban is.
27 edebant et bibebant : uxores ducebant et dabantur ad nuptias, usque in diem, qua intravit Noë in arcam : et venit diluvium, et perdidit omnes.	27 Ettek, ittak, házasodtak s férjhez mentek addig a napig, amelyen Noé bement a bárkába . Azután jött a vízözön, és mindenkit elpusztított.
28 Similiter sicut factum est in diebus Lot : edebant et bibebant, emebant et vendebant, plantabant et ædificabant :	28 És ugyanúgy, ahogy Lót napjaiban történt: Ettek, ittak, adtak, vettek, ültettek, építettek.
29 qua die autem exiit Lot a Sodomis, pluit ignem et sulphur de cælo, et omnes perdidit :	29 Azon a napon pedig, amikor Lót kiment Szodomából, tűz és kénkő esett az égből és elpusztított mindenkit .
30 secundum hæc erit qua die Filius hominis revelabitur.	30 Így lesz azon a napon is, amelyen az Emberfia megjelenik.
31 In illa hora, qui fuerit in tecto, et vasa ejus in domo, ne descendat tollere illa : et qui in agro, similiter non redeat retro.	31 Aki azon a napon a háztetőn lesz és a holmija a házban, ne jöjjön le érte, hogy elvigye; és aki a mezőn lesz, ne térjen vissza.
32 Memores estote uxoris Lot.	32 Emlékezzetek Lót feleségére.
33 Quicumque quæsierit animam suam salvam facere, perdet illam : et quicumque perdiderit illam, vivificabit eam.	33 Aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt; aki pedig elveszíti, megmenti azt.
34 Dico vobis : In illa nocte erunt duo in lecto uno : unus assumetur, et alter relinquetur :	34 Mondom nektek: Azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban: az egyiket fölveszik, a másikat otthagyják.
35 duæ erunt molentes in unum : una assumetur, et altera relinquetur : duo in agro : unus assumetur, et alter relinquetur.	35 Két asszony őröl együtt: az egyiket fölveszik, a másikat otthagyják.
36 Respondentes dicunt illi : Ubi Domine ?	36 Ketten lesznek a mezőn: az egyiket fölveszik, a másikat otthagyják.«
37 Qui dixit illis : Ubicumque fuerit corpus, illuc congregabuntur et aquilæ.	37 Erre megkérdezték tőle: »Hol lesz ez, Uram?« Ő azt felelte nekik: »Ahol a test van, oda gyűlnek a sasok is.«