Jeremiæ 46

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Quod factum est verbum Domini ad Jeremiam prophetam contra gentes.	1 Az Úr igéje, mely elhangzott Jeremiás prófétához a nemzetek ellen.
2 Ad Ægyptum, adversum exercitum Pharaonis Nechao regis Ægypti, qui erat juxta fluvium Euphraten in Charcamis, quem percussit Nabuchodonosor rex Babylonis, in quarto anno Joakim filii Josiæ regis Juda.	2 Egyiptomról. Nékaó fáraónak, Egyiptom királyának hadserege ellen, amely az Eufrátesz folyónál Karkemisben volt; ezt verte meg Nebukadnezár, Babilon királya, Joakimnak, Jozija fiának, Júda királyának negyedik esztendejében.
3 Præparate scutum et clypeum, et procedite ad bellum.	3 »Készítsetek elő pajzsot és vértet, és induljatok a harcba!
4 Jungite equos, et ascendite, equites : state in galeis, polite lanceas, induite vos loricis.	4 Fogjátok be a lovakat, és szálljatok fel, lovasok! Álljatok fel sisakban, élesítsétek a lándzsákat, öltsétek fel a páncélokat!
5 Quid igitur ? vidi ipsos pavidos, et terga vertentes, fortes eorum cæsos : fugerunt conciti, nec respexerunt : terror undique, ait Dominus.	5 De mit látok? Megrémülnek és meghátrálnak, hőseik összetörnek és futva menekülnek, hátra sem néznek; rettenet mindenfelől – mondja az Úr. –
6 Non fugiat velox, nec salvari se putet fortis : ad aquilonem juxta flumen Euphraten victi sunt, et ruerunt.	6 Nem futhat el a gyors, és nem menekülhet meg a hős; északon, az Eufrátesz folyó mellett megbotlanak és elesnek.
7 Quis est iste, qui quasi flumen ascendit, et veluti fluviorum intumescunt gurgites ejus ?	7 Ki ez, aki árad, mint a Nílus, vizei örvénylenek, mint a folyamok?
8 Ægyptus fluminis instar ascendit, et velut flumina movebuntur fluctus ejus, et dicet : Ascendens operiam terram : perdam civitatem, et habitatores ejus.	8 Egyiptom árad, mint a Nílus, és vizei örvénylenek, mint a folyamok. Ezt mondta: ‘Kiáradok, elborítom a földet, elpusztítok várost és benne lakókat.’
9 Ascendite equos, et exsultate in curribus, et procedant fortes, Æthiopia et Libyes tenentes scutum, et Lydii arripientes et jacientes sagittas.	9 Vágtassatok, lovak, és száguldjatok, kocsik! Vonuljanak ki a hősök: Kús és Pút, akik pajzsot ragadnak, a lúdiak, akik íjat ragadnak, és megfeszítik!
10 Dies autem ille Domini Dei exercituum dies ultionis, ut sumat vindictam de inimicis suis : devorabit gladius, et saturabitur, et inebriabitur sanguine eorum : victima enim Domini Dei exercituum in terra aquilonis juxta flumen Euphraten.	10 De az a nap az Úré, a Seregek Istenéé, a bosszú napja, hogy bosszút álljon ellenségein: emészt a kard, és jóllakik, megittasodik vérüktől; mert véresáldozat ez az Úrnak, a Seregek Istenének észak földjén, az Eufrátesz folyónál.
11 Ascende in Galaad, et tolle resinam, virgo filia Ægypti : frustra multiplicas medicamina : sanitas non erit tibi.	11 Menj fel Gileádba, és hozz balzsamot, Egyiptom szűz leánya! Hiába szerzel sok orvosságot, sebed nem heged be.
12 Audierunt gentes ignominiam tuam, et ululatus tuus replevit terram : quia fortis impegit in fortem, et ambo pariter conciderunt.	12 Hallják a nemzetek gyalázatodat, és kiáltásod betölti a földet; mert hős hősbe botlik, együtt esnek el mindketten.«
13 Verbum quod locutus est Dominus ad Jeremiam prophetam, super eo quod venturus esset Nabuchodonosor rex Babylonis, et percussurus terram Ægypti :	13 Az ige, amelyet az Úr mondott Jeremiás prófétának arról, hogy eljön Nebukadnezár, Babilon királya, hogy megverje Egyiptom földjét.
14 Annuntiate Ægypto, et auditum facite in Magdalo, et resonet in Memphis, et in Taphnis : dicite : Sta, et præpara te, quia devorabit gladius ea quæ per circuitum tuum sunt.	14 »Hirdessétek Egyiptomban, és adjátok tudtul Migdolban, adjátok tudtul Memfiszben és Tafneszben! Mondjátok: ‘Állj elő, és készülj fel, mert kard emészt körülötted!’
15 Quare computruit fortis tuus ? non stetit, quoniam Dominus subvertit eum.	15 Miért dőlt le erős bikád? Nem tudott megállni, mert az Úr letaszította.
16 Multiplicavit ruentes, ceciditque vir ad proximum suum, et dicent : Surge, et revertamur ad populum nostrum, et ad terram nativitatis nostræ, a facie gladii columbæ.	16 Megsokasította az elbukókat, rá is esett egyik a másikra, és így szóltak: ‘Kelj fel! Térjünk vissza népünkhöz és szülőföldünkre a pusztító kard elől!’
17 Vocate nomen Pharaonis regis Ægypti : tumultum adduxit tempus.	17 Így hívták ott a fáraót, Egyiptom királyát: Lárma, aki elmulasztotta az alkalmat.
18 Vivo ego, inquit Rex (Dominus exercituum nomen ejus), quoniam sicut Thabor in montibus, et sicut Carmelus in mari, veniet.	18 Amint igaz, hogy élek én – mondja a Király, akinek Seregek Ura a neve –, bizonyosan el fog jönni, mint ahogy a Tábor a hegyek közt van, és a Kármel a tenger mellett.
19 Vasa transmigrationis fac tibi, habitatrix filia Ægypti : quia Memphis in solitudinem erit, et deseretur, et inhabitabilis erit.	19 Fogságba való holmit készíts magadnak, Egyiptom leánya, aki ott lakol! Mert Memfisz pusztasággá lesz, lerombolják, és nem lesz lakója.
20 Vitula elegans atque formosa Ægyptus, stimulator ab aquilone veniet ei.	20 Szépséges üsző Egyiptom, de bögöly jön rá északról.
21 Mercenarii quoque ejus, qui versabantur in medio ejus quasi vituli saginati, versi sunt, et fugerunt simul, nec stare potuerunt : quia dies interfectionis eorum venit super eos, tempus visitationis eorum.	21 Zsoldosai is olyanok benne, mint hizlalt borjak, de ők is megfordulnak, elfutnak együtt, meg sem állnak; mert eljön rájuk szerencsétlenségük napja, meglátogatásuk ideje.
22 Vox ejus quasi æris sonabit : quoniam cum exercitu properabunt, et cum securibus venient ei quasi cædentes ligna.	22 Hangja mint a sziszegő kígyóé, mert hadsereggel jönnek, és fejszékkel mennek neki, mint a favágók.
23 Succiderunt saltum ejus, ait Dominus, qui supputari non potest : multiplicati sunt super locustas, et non est eis numerus.	23 Kivágják erdejét – mondja az Úr –, noha számba venni sem lehet; mert többen vannak, mint a sáskák, és számuk sincsen.
24 Confusa est filia Ægypti, et tradita in manu populi aquilonis.	24 Megszégyenül Egyiptom leánya, észak népének kezébe kerül.«
25 Dixit Dominus exercituum, Deus Israël : Ecce ego visitabo super tumultum Alexandriæ, et super Pharaonem, et super Ægyptum, et super deos ejus, et super reges ejus, et super Pharaonem, et super eos qui confidunt in eo :	25 Ezt mondja a Seregek Ura, Izrael Istene: »Íme, én meglátogatom a Nóból való Ámont, a fáraót és Egyiptomot, isteneit és királyait; a fáraót és azokat, akik benne bíznak.
26 et dabo eos in manu quærentium animam eorum, et in manu Nabuchodonosor regis Babylonis, et in manu servorum ejus : et post hæc habitabitur sicut diebus pristinis, ait Dominus.	26 Azok kezébe adom őket, akik életükre törnek: Nebukadnezárnak, Babilon királyának kezébe és szolgáinak kezébe. De azután úgy laknak majd ott, mint a hajdankor napjaiban – mondja az Úr. –
27 Et tu ne timeas, serve meus Jacob, et ne paveas, Israël : quia ecce ego salvum te faciam de longinquo, et semen tuum de terra captivitatis tuæ : et revertetur Jacob, et requiescet, et prosperabitur, et non erit qui exterreat eum.	27 Te pedig ne félj, szolgám, Jákob, és ne rettegj, Izrael! Mert íme, én megszabadítalak téged a távolból, és ivadékaidat fogságuk földjéről; visszatér Jákob, és nyugalmat talál, gondtalanul él, és nem rémíti senki.
28 Et tu noli timere, serve meus Jacob, ait Dominus, quia tecum ego sum : quia ego consumam cunctas gentes ad quas ejeci te, te vero non consumam : sed castigabo te in judicio, nec quasi innocenti parcam tibi.	28 Te ne félj, szolgám, Jákob – mondja az Úr –, mert én veled vagyok. Mert véget vetek minden nemzetnek, ahová elűztelek téged, neked azonban nem vetek véget; csak megfenyítelek igazságosan, mert nem hagyhatlak egészen büntetés nélkül.«