Isaiæ 24

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Ecce Dominus dissipabit terram : et nudabit eam, et affliget faciem ejus, et disperget habitatores ejus.	1 Íme, az Úr elpusztítja a földet, és feldúlja azt; felforgatja felszínét, és szétszórja lakóit.
2 Et erit sicut populus, sic sacerdos ; et sicut servus, sic dominus ejus ; sicut ancilla, sic domina ejus ; sicut emens, sic ille qui vendit ; sicut fœnerator, sic is qui mutuum accipit ; sicut qui repetit, sic qui debet.	2 Mint a nép, olyan lesz a pap, mint a szolga, olyan az ura, mint a szolgáló, olyan az úrnője, mint a vásárló, olyan az eladó, mint a kölcsönadó, olyan a kölcsönvevő, mint a hitelező, olyan az adósa.
3 Dissipatione dissipabitur terra, et direptione prædabitur ; Dominus enim locutus est verbum hoc.	3 Teljesen elpusztul a föld, és egészen kifosztott lesz. Bizony, az Úr mondta ezt az igét.
4 Luxit, et defluxit terra, et infirmata est ; defluxit orbis, infirmata est altitudo populi terræ.	4 Gyászba borul, lepusztul a föld, elfonnyad, elhervad a földkerekség, elfonnyad a magasság a földdel együtt.
5 Et terra infecta est ab habitatoribus suis, quia transgressi sunt leges, mutaverunt jus, dissipaverunt fœdus sempiternum.	5 A föld gyalázatossá lett lakói alatt, mert áthágták a törvényeket, megszegték a rendelkezéseket, felbontották az örök szövetséget.
6 Propter hoc maledictio vorabit terram, et peccabunt habitatores ejus ; ideoque insanient cultores ejus, et relinquentur homines pauci.	6 Ezért átok emészti meg a földet, és megbűnhődnek lakói; ezért elfogynak a föld lakói, és csak kevés ember marad meg.
7 Luxit vindemia, infirmata est vitis, ingemuerunt omnes qui lætabantur corde ;	7 Gyászol a must, elfonnyad a szőlőtő, sóhajtoznak mind, akiknek a szíve vidám volt.
8 cessavit gaudium tympanorum, quievit sonitus lætantium, conticuit dulcedo citharæ.	8 Megszűnik a víg dobszó, abbamarad az örvendezők zaja, elhallgat a víg citeraszó.
9 Cum cantico non bibent vinum ; amara erit potio bibentibus illam.	9 Nem isznak többé dalolva bort, keserű lesz az ital azoknak, akik isszák.
10 Attrita est civitas vanitatis, clausa est omnis domus, nullo introëunte.	10 Romba dől a kihalt város, zárva lesz minden ház, nem lehet bemenni.
11 Clamor erit super vino in plateis, deserta est omnia lætitia, translatum est gaudium terræ.	11 Bor után kiáltoznak az utcákon, kihal minden öröm, elköltözik a vidámság a földről.
12 Relicta est in urbe solitudo, et calamitas opprimet portas.	12 Pusztaság marad a városban, és romokban hever a kapu.
13 Quia hæc erunt in medio terræ in medio populorum, quomodo si paucæ olivæ quæ remanserunt excutiantur ex olea et racemi, cum fuerit finita vindemia.	13 Mert úgy lesz a földön, a népek között, mint amikor leverik a bogyót az olajfáról, mint amikor böngésznek, ha befejeződött a szüret.
14 Hi levabunt vocem suam, atque laudabunt : cum glorificatus fuerit Dominus, hinnient de mari.	14 Ők pedig felemelik hangjukat, ujjonganak az Úr fenségének, kiáltoznak a tenger felől.
15 Propter hoc in doctrinis glorificate Dominum ; in insulis maris nomen Domini Dei Israël.	15 Ezért dicsőítsétek az Urat keleten, a tenger szigetein az Úrnak, Izrael Istenének nevét!
16 A finibus terræ laudes audivimus, gloriam Justi. Et dixi : Secretum meum mihi, secretum meum mihi. Væ mihi ! prævaricantes prævaricati sunt, et prævaricatione transgressorum prævaricati sunt.	16 A föld széléről dicsérő ének hangzik: »Dicsőség az igaznak!« De én így szólok: »Végem van, végem van! Jaj nekem!« Csalók csalnak, csalók csalásával csalnak!
17 Formido, et fovea, et laqueus super te, qui habitator es terræ.	17 Rettenet, verem és háló vár rád, föld lakója!
18 Et erit : qui fugerit a voce formidinis cadet in foveam ; et qui se explicaverit de fovea tenebitur laqueo ; quia cataractæ de excelsis apertæ sunt et concutientur fundamenta terræ.	18 Aki elmenekül a rettentő hang elől, beleesik a verembe, és aki kijön a veremből, azt megfogja a háló. Mert megnyílnak a zsilipek a magasságban, és megrendülnek a föld alapjai.
19 Confractione confringetur terra, contritione conteretur terra, commotione commovebitur terra ;	19 Roppanva összeroppan a föld, törve törik a föld, rengve reng a föld,
20 agitatione agitabitur terra sicut ebrius, et auferetur quasi tabernaculum unius noctis ; et gravabit eam iniquitas sua, et corruet, et non adjiciet ut resurgat.	20 inogva inog a föld, mint a részeg, mozog, mint a kunyhó; ránehezedik vétke, elesik, és nem kel föl többé.
21 Et erit : in die illa visitabit Dominus super militiam cæli in excelso, et super reges terræ qui sunt super terram ;	21 Ez történik majd azon a napon: meglátogatja az Úr az ég seregét a magasságban, és a föld királyait a földön;
22 et congregabuntur in congregatione unius fascis in lacum, et claudentur ibi in carcere, et post multos dies visitabuntur.	22 egy csomóba gyűjti őket, mint foglyokat a verembe, és börtönbe zárja, majd sok nap múltán meglátogatja őket.
23 Et erubescet luna, et confundetur sol, cum regnaverit Dominus exercituum in monte Sion et in Jerusalem et in conspectu senum suorum fuerit glorificatus.	23 Akkor elpirul a hold, és szégyenkezik a nap, mert a Seregek Ura királyként uralkodik Sion hegyén, Jeruzsálemben, és vénei előtt megdicsőül.