1 Meglio è morbidamente riprendere, che con ira, e non divietare colui che si confessa nella orazione. | 1 A neheztelésnél mennyivel jobb kérdőre vonni, akkor a beismerőt megkímélik a károsodástól. |
2 La concupiscenza del castrato isverginoe la giovinezza; | 2 Szeretné az eunuch is megfosztani a leányzót szüzességétől, |
3 così colui che per forza giudica. | 3 így tesz, aki erőszakkal akarja érvényesíteni igazát. |
4 Come è buona cosa, che colui che è corretto il manifesti per penitenza! Fuggirai così il volontario peccato. | 4 Milyen jó, ha a megfeddett megbánást mutat! Így elkerülöd a szándékos bűnt. |
5 Ed è uno che tace, il quale è trovato savio; ed è da odiare colui ch' è disposto al molto favellare. | 5 Van olyan, aki hallgat, és mégis bölcsnek tartják, és van, akit megutálnak, mert folyton beszélni akar. |
6 Ed è un altro che tace, però che non ha sentimento della parlatura; ed è tacente colui che sa il tempo acconcio a parlare. | 6 Van olyan, aki hallgat, mert nincs okos mondanivalója, és van, aki hallgat, mert tudja az alkalmas időt. |
7 L'uomo savio tacerae infino al tempo; e lo sciocco e il semplice non guarderanno tempo. | 7 A bölcs ember hallgat, amíg el nem jön ideje, a nagyzoló és balga pedig nem tartja magát időhöz. |
8 Colui che usa molte parole, offende l'anima sua; e colui che si toglie signoria ingiustamente, sarà odiato. | 8 Önmaga ellen vét a sokbeszédű, s a jogtalanul követelődzőt meggyűlölik. |
9 L'uomo non ammaestrato procede ne' mali, e in lui è trovamento di danno. | 9 Van siker, amely káros a fegyelmezetlen emberre, és van találás, amely veszteség! |
10 Egli è uno dono che non è utile; ed è uno, il cui merito è doppio. | 10 Van adomány, amely nem jár haszonnal, és van ajándék, amelyet duplán kell megfizetni! |
11 Ed è una remunerazione per avere fama; ed è chi per umilitade leva il capo. | 11 Van megalázás, amely dicsőségre vezet, és van olyan, aki alázkodás után felemeli fejét. |
12 Ed è chi molte cose ricompera per piccolo prezzo, ed è chi restituisce in sette doppi. | 12 Van olyan, aki csekély áron sokat vásárol, de megfizet érte hétszeresen! |
13 Il savio nelle parole fa sè medesimo amabile; ma le grazie de' matti si gittano. | 13 A bölcs ember kevés szóval is kedveltté teszi magát, az ostobák kedveskedése ellenben kárba vész. |
14 Lo dono dello insipido non sarà utile a te; però che gli occhi di colui sono settiplicati. | 14 Nincsen hasznod az ostoba ajándékából, mert szeme elvár hétannyit. |
15 Picciole cose darà, e molte cose rimpropererae; e l'aprimento della bocca sua partorisce molti mali. | 15 Keveset ad és sokat kifogásol, tűz tör elő, ha kinyitja száját. |
16 Alcuno presta oggi, e domane più domanda; odioso è cotale uomo. | 16 Van olyan, aki ma ad kölcsönt, és holnap már visszakéri; de undok az ilyen ember! |
17 E non avere per amico il pazzo (non sarà amico); non sarà grazia nelli beni di colui. | 17 »Az ostobának nincsen barátja, és nincs köszönet ajándékaiért.« |
18 Coloro che mangiano il pane dello stolto sono di falsa lingua. Oh quanti e quante volte lo scherniranno! | 18 Akik kenyerét eszik, hamis nyelvűek, kinevetik hányszor, és milyen sokan! |
19 Nè ancora quello che era da avere, darae con diritto senno; distribuiscene similmente e quello che non era d'avere. | 19 Mert nem azt osztogatja helyes érzékkel, amire szükség van, hanem olyasmit, aminek nem veszik hasznát. |
20 Il cadere di falsa lingua è sì come il cadere in suso lo smalto; così lo cadimento de' rei verrà tostamente. | 20 A hamis nyelv botlása olyan, mint amikor valaki elesik a padlón, így jön el hirtelen a gonoszok bukása. |
21 L'uomo sgrazioso è sì come favola; nella bocca delli non ammaestrati sarae continua. | 21 A kelletlen ember csupa üres locsogás, amely ki sem fogy a bárdolatlanok szájából. |
22 Il proverbio ch' esce della bocca del pazzo, sarà biasimato; però che non lo dice nello suo tempo. | 22 Megvetik a bölcs mondást az ostoba szájában, mert nem mondja kellő időben. |
23 Elli è alcuno che non puote peccare per povertade; e nel suo riposo fia stimolato. | 23 Van, akit szegénysége visszatart a bűntől, de nyugalmában ösztönzést kap arra. |
24 Ed è chi perde l'anima per timidezza, e chi per isciocchezza perde quella; per autorità d' alcuna persona perde sè. | 24 Van olyan, aki tönkremegy restelkedésből, és oktalan ember kedvéért feláldozza magát, tönkreteszi magát, mert mások személyét tekinti. |
25 Ed è alcuno che per vergogna promette all'amico; e sì se l'ha guadagnato per nimico. | 25 Van, aki ígéretet tesz barátjának szégyenből, és szükségtelenül ellenségévé teszi. |
26 Sozzo vituperio è nella bocca dell' uomo la bugia; e quella fia spesso nella bocca de' non savi. | 26 Csúnya szégyenfolt az emberen a hazugság, mégis folyton kísért a neveletlenek szájában! |
27 Migliore è il ladro, che la continuanza dell' uomo bugiardo; e l'uno e l'altro erediteranno perdizione. | 27 A tolvaj is különb annál, aki folyton hazudik, de mindkettőnek romlás az örökrésze. |
28 Li costumi delli uomini sono bugie sanza onore; e la confusione di coloro sì è con loro sanza intervallo. | 28 A hazug embereknek becstelen az erkölcsük, és szégyenüket állandóan magukkal hordozzák. |
29 Il savio nelle parole farà grande sè medesimo, e l'uomo prudente adumilierà li potenti. | 29 Aki beszédében bölcs, sokra viszi, s az okos ember kedves a nagyok előtt. |
30 Chi lavora la terra sua inalza il monte delle biade, e chi opera giustizia sarà esaltato; colui che piace alli gloriosi, schiferà iniquità. | 30 Aki megműveli földjét, magas asztagot rak terméséből, és aki igazságot tesz, felmagasztalják, aki pedig kedves a nagyok előtt, megmenekül az igaztalanságtól. |
31 Li presenti e li doni accecano li occhi dei giudici, e sì come al muto nella bocca loro isvolgeranno li castigamenti di coloro. | 31 Ajándék és adomány vakká teszi a bírák szemét, és mint zabla a szájban, elhárítja feddésüket. |
32 Sapienza ascosa e tesoro non veduto, che utilità è nell' uno e nell' altro? | 32 Eldugott bölcsesség és elrejtett kincs, mi haszna mindkettőnek? Többet ér, aki palástolja ostobaságát, mint az az ember, aki elrejti bölcsességét. |
33 Migliore è colui che cela la sciocchezza sua, che l'uomo che nasconde la sapienza sua. | |