1 فلهذا اضطرب قلبي وخفق من موضعه. | 1 Az én szívem is megremeg miatta és felriad helyéről. |
2 اسمعوا سماعا رعد صوته والزمزمة الخارجة من فيه. | 2 Halljátok csak hangja dörgését, s a morajt, amely szájából kijön! |
3 تحت كل السموات يطلقها كذا نوره الى اكناف الارض. | 3 Kiengedi az egész ég alatt, és villámát a föld szélei fölött; |
4 بعد يزمجر صوت يرعد بصوت جلاله ولا يؤخرها اذ سمع صوته. | 4 utána hangja bömböl, ő zeng fölséges szavával, és nem tartja azt vissza, amikor hangja megzendül. |
5 الله يرعد بصوته عجبا. يصنع عظائم لا ندركها. | 5 Csodásan mennydörög szavával Isten, olyan nagyokat művel, hogy fel nem foghatjuk. |
6 لانه يقول للثلج اسقط على الارض. كذا لوابل المطر وابل امطار عزه. | 6 Azt mondja a hónak: Hullj a földre! S a téli esőnek és zápornak: Szakadjatok! |
7 يختم على يد كل انسان ليعلم كل الناس خالقهم. | 7 Pecsét alá helyezi minden ember kezét, hogy mindannyian megismerjék műveit. |
8 فتدخل الحيوانات المآوي وتستقر في اوجرتها. | 8 Behúzódik a vad a búvóhelyére, és barlangjában marad. |
9 من الجنوب تأتي الاعصار ومن الشمال البرد. | 9 Előjön a fergeteg a kamrákból, s a hideg a sarkcsillag felől. |
10 من نسمة الله يجعل الجمد وتتضيق سعة المياه. | 10 Jég áll össze Isten fuvallatától, s a vizek tágassága összeszorul, |
11 ايضا بريّ يطرح الغيم. يبدد سحاب نوره. | 11 a felhő jégesőt hullat, s a felleg az ő villámait szórja: |
12 فهي مدورة متقلبة بادارته لتفعل كل ما يأمر به على وجه الارض المسكونة | 12 ide-oda cikáznak, amerre akarata irányítja őket, hogy megtegyék mindazt, amit nekik meghagyott, szerte a föld kerekségén, |
13 سواء كان للتأديب او لارضه او للرحمة يرسلها | 13 akár fenyítő pálcának földje számára, akár kegyelemnek szánja őket bárhová. |
14 انصت الى هذا يا ايوب وقف وتأمل بعجائب الله. | 14 Figyelj csak rám, Jób! Állj meg és ügyelj Isten csodáira! |
15 أتدرك انتباه الله اليها او اضاءة نور سحابه. | 15 Érted-e, hogyan rendelkezik Isten az esővel, hogy villogtassa felhője fényét? |
16 أتدرك موازنة السحاب معجزات الكامل المعارف. | 16 Érted-e a felhő nagy útjait, a tudásban Tökéletesnek csodáit? |
17 كيف تسخن ثيابك اذا سكنت الارض من ريح الجنوب. | 17 Nemde ruháid melegek, amikor a földet megfújja a déli szél! |
18 هل صفّحت معه الجلد الممكّن كالمرآة المسبوكة. | 18 Talán vele együtt te feszíted ki az egeket, amelyek szilárdak, mintha ércből lennének öntve? |
19 علّمنا ما نقول له اننا لا نحسن الكلام بسبب الظلمة. | 19 Jelentsd meg nekünk, mit mondjunk neki! Mert mi sötétségtől vagyunk körülvéve! |
20 هل يقص عليه كلامي اذا تكلمت. هل ينطق الانسان لكي يبتلع. | 20 Ki mondhatja neki, hogy ‘beszélni akarok’? Ha mondaná is valaki, bizony megsemmisülne! |
21 والآن لا يرى النور الباهر الذي هو في الجلد ثم تعبر الريح فتنقّيه. | 21 De most sohasem látott fény ragyog föl hirtelen az ég felhőiben, és szél kerekedik, amely elhajtja azokat; |
22 من الشمال يأتي ذهب. عند الله جلال مرهب. | 22 aranyos fény jő észak felől, félelmetes dicsfény van Isten körül. |
23 القدير لا ندركه. عظيم القوة والحق وكثير البر. لا يجاوب. | 23 A Mindenható, akit nem tudunk méltóképpen felfogni! Nagy ő erőben és igazságban, igazságos nagyon, akit nem lehet leírni! |
24 لذلك فلتخفه الناس. كل حكيم القلب لا يراعي | 24 Ezért félnek tőle az emberek! Nem mernek rátekinteni mind, akik bölcseknek tartják magukat!« |