1 Sì, il mio occhio ha visto tutto questo, il mio orecchio l'ha udito e l'ha compreso. | 1 Íme, mindezt már látta szemem, és hallotta fülem, meg is értett mindent. |
2 Ciò che voi sapete, lo so anch'io, non sono da meno di voi. | 2 Ahogy ti tudjátok, tudom én is, nem vagyok nálatok alábbvaló. |
3 Però voglio rivolgermi all'Onnipotente, desidero discutere con Dio. | 3 Én azonban a Mindenhatóhoz szólok, Istennel kívánok vitába szállni! |
4 Voi invece siete manipolatori di falsità, siete tutti medici da nulla. | 4 Előbb megmutatom, hogy hazugságot koholtok, és hamis nézeteket vallotok. |
5 Oh, se taceste del tutto, sarebbe per voi un atto di sapienza! | 5 Bárcsak hallgatnátok, akkor bölcsek lennétek! |
6 Ascoltate, vi prego, la mia difesa, e fate attenzione alla perorazione delle mie labbra. | 6 Halljátok tehát kifogásomat, és figyeljetek ajkam vitájára! |
7 Volete forse dire falsità in favore di Dio e per lui parlare con inganno? | 7 Rászorul-e Isten a ti hazugságtokra, hogy érte csalárdul beszéljetek? |
8 Volete prendere il partito di Dio e farvi suoi avvocati? | 8 Részrehajlók vagytok-e iránta, vagy Istenért akartok perbe szállni? |
9 Sarebbe bene che vi esaminasse, o volete ingannarlo come si inganna un uomo? | 9 Jó néven veszi-e ő, aki előtt nincsen titok, vagy csellel akarjátok rászedni, mintha ember volna? |
10 Certamente egli vi riprenderà, se in segreto prendete partito per qualcuno. | 10 Keményen megfedd ő titeket, ha titokban pártjára keltek. |
11 La sua maestà non vi spaventa e il terrore di lui non vi assale? | 11 Mihelyt felkel, megrettent, és félelme megszáll titeket! |
12 Le vostre sentenze sono proverbi di cenere, le vostre risposte sono difese d'argilla. | 12 Emléketek olyan lesz, mint a hamu, és nyakatok sárrá válik. |
13 Tacete, lasciatemi; ora voglio parlare io, qualunque cosa mi càpiti. | 13 Hallgassatok egy kevéssé, hogy elmondhassam, ami eszemben jár. |
14 Afferrerò la mia carne con i denti, porrò la mia vita nelle mie mani. | 14 Miért tépem a húsomat fogaimmal és hordom a lelkemet kezemen? |
15 Certo, mi ucciderà, non ho più speranza; tuttavia difenderò la mia condotta davanti a lui. | 15 Ha meg is öl engem, benne reménykedem, de megvédem előtte útjaimat. |
16 Già questo sarà per me una vittoria, perché un empio non compare davanti a lui. | 16 Akkor ő üdvösségem lesz, mert nem járulhat színe elé semmilyen álnok. |
17 Ascoltate attentamente le mie parole, e il mio discorso giunga ai vostri orecchi. | 17 Figyeljetek szavamra, fogadja be fületek, amit felvetek: |
18 Ecco, ho preparato un processo, cosciente di essere innocente. | 18 ha ítéletemre kerül a sor, tudom, hogy nekem lesz igazam. |
19 Chi dunque vuole contendere con me? Tacere ora sarebbe morire. | 19 Ki állja velem a vitát? Jöjjön tehát! Miért kelljen hallgatva kimúlnom? |
20 Solo, assicurami queste due cose, e allora non mi nasconderò davanti a te. | 20 Csak kettőt ne tégy velem, s akkor nem rejtőzöm el a színed elől: |
21 Allontana da me la tua mano, e il tuo terrore più non mi spaventi; | 21 távoztasd tőlem kezedet, és félelmed ne rémítsen engem! |
22 poi accusami e io risponderò, oppure parlerò io e tu risponderai. | 22 Akkor szólíts és megfelelek neked, vagy pedig én szólok és Te felelsz nekem. |
23 Quante sono le mie colpe e i miei peccati? Fammi conoscere le mie trasgressioni e le mie mancanze! | 23 Mennyi a gonosztettem és a vétkem? Bűneimet, vétkeimet jelentsd meg nekem! |
24 Perché nascondi il tuo volto e mi consideri come un tuo nemico? | 24 Miért rejted el orcádat és gondolsz engem ellenségednek? |
25 Perché vuoi spaventare una foglia sbattuta dal vento, e ti accanisci contro una paglia secca? | 25 Széltől hányatott levéllel érezteted hatalmadat s a száraz polyvát üldözöd! |
26 Perché tu redigi contro di me amari verdetti e mi imputi le colpe della mia giovinezza? | 26 Mert keserűségeket írsz fel ellenem és tönkre akarsz tenni ifjúkorom bűneivel; |
27 Tu poni i miei piedi nei ceppi e sorvegli tutti i miei passi rilevando le impronte dei miei piedi. | 27 kalodába teszed lábamat és kikémleled minden utamat; vizsgálod a lábam nyomdokát, |
| 28 nekem, akinek el kell pusztulnom, mint a szúette fának, mint a ruhának, amelyet moly emészt! |