A zsoltárok könyve 74

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA CEI 1974
1 Maszkíl Ászáftól. Miért vetettél el, Isten, teljesen, miért gyúlt fel haragod legelőd juhai ellen?	1 'Maskil. Di Asaf.' O Dio, perché ci respingi per sempre, perché divampa la tua ira contro il gregge del tuo pascolo?
2 Emlékezzél meg gyülekezetedről, amelyet kezdettől fogva birtokodba vettél! Örökségedet, a törzset megváltottad, a Sion hegyét, amelyen laktál.	2 Ricordati del popolo che ti sei acquistato nei tempi antichi. Hai riscattato la tribù che è tuo possesso, il monte Sion, dove hai preso dimora.
3 Menj fel az ősi romokra: a szentélyben mindent feldúlt az ellenség!	3 Volgi i tuoi passi a queste rovine eterne: il nemico ha devastato tutto nel tuo santuario.
4 Azok ordítoznak gyülekezeted helyén, akik gyűlölnek téged, jelvényeiket kitűzték győzelmük jeléül.	4 Ruggirono i tuoi avversari nel tuo tempio, issarono i loro vessilli come insegna.
5 Olyanok, mint aki magasra emelt fejszéjét lengeti a sűrű erdőben.	5 Come chi vibra in alto la scure nel folto di una selva,
6 Minden ajtaját kidöntötték, baltával és bárddal rombolták.	6 con l'ascia e con la scure frantumavano le sue porte.
7 Lángba borították szentélyedet, neved hajlékát földig meggyalázták.	7 Hanno dato alle fiamme il tuo santuario, hanno profanato e demolito la dimora del tuo nome;
8 Azt mondták szívükben: »Rohanjuk le őket együtt!« Fölperzselték Isten minden szentélyét az országban.	8 pensavano: "Distruggiamoli tutti"; hanno bruciato tutti i santuari di Dio nel paese.
9 Jeleinket nem látjuk, nincs többé prófétánk, és nincs már köztünk, aki látna.	9 Non vediamo più le nostre insegne, non ci sono più profeti e tra di noi nessuno sa fino a quando...
10 Isten, meddig szidalmaz még az ellenség téged, örökké gyalázza az ellenség nevedet?	10 Fino a quando, o Dio, insulterà l'avversario, il nemico continuerà a disprezzare il tuo nome?
11 Miért vonod vissza kezed és tartod öledben jobbodat?	11 Perché ritiri la tua mano e trattieni in seno la destra?
12 Hiszen Isten a mi királyunk ősidőktől fogva, aki szabadulást szerzett a föld közepén.	12 Eppure Dio è nostro re dai tempi antichi, ha operato la salvezza nella nostra terra.
13 Hatalmaddal a tengert kettéhasítottad, a sárkányok fejét a vizekben összetörted.	13 Tu con potenza hai diviso il mare, hai schiacciato la testa dei draghi sulle acque.
14 A Leviatán fejeit összezúztad, eledelül adtad a tengeri szörnyeknek.	14 Al Leviatàn hai spezzato la testa, lo hai dato in pasto ai mostri marini.
15 Te fakasztottál forrásokat, patakokat, te szárítottad ki az állandó folyókat.	15 Fonti e torrenti tu hai fatto scaturire, hai inaridito fiumi perenni.
16 Tied a nappal és tied az éjszaka, te hoztad létre a napot és a csillagokat.	16 Tuo è il giorno e tua è la notte, la luna e il sole tu li hai creati.
17 Te szabtad meg a föld minden határát, te teremtetted a nyarat és a telet.	17 Tu hai fissato i confini della terra, l'estate e l'inverno tu li hai ordinati.
18 Emlékezz meg arról, hogy az Urat ellenség szidalmazza, s egy oktalan nép gyalázza nevedet.	18 Ricorda: il nemico ha insultato Dio, un popolo stolto ha disprezzato il tuo nome.
19 A benned bízó lelkeket ne engedd át a vadállatoknak, ne felejtsd el végképp a szegényeidet!	19 Non abbandonare alle fiere la vita di chi ti loda, non dimenticare mai la vita dei tuoi poveri.
20 Tekints szövetségedre, mert tele van az ország minden zuga a gonoszság sátraival.	20 Sii fedele alla tua alleanza; gli angoli della terra sono covi di violenza.
21 Ne távozzék tőled szégyennel a megalázott, hadd áldja nevedet a szegény és a szűkölködő!	21 L'umile non torni confuso, l'afflitto e il povero lodino il tuo nome.
22 Kelj fel, Isten! Védd meg ügyedet! Emlékezz meg a gyalázatról, amellyel egész nap illet téged az esztelen!	22 Sorgi, Dio, difendi la tua causa, ricorda che lo stolto ti insulta tutto il giorno.
23 Ne feledd el ellenségeid lármáját; Szüntelen növekszik az ellened szegülők háborgása!	23 Non dimenticare lo strepito dei tuoi nemici; il tumulto dei tuoi avversari cresce senza fine.