Sirák fiának könyve 19
Versetti esaminati
| Káldi-Neovulgáta | Bibbia Vulgata Clementina |
|---|---|
| 1 A részeges munkás meg nem gazdagszik, s aki megveti a keveset, lassanként tönkremegy. | 1 Operarius ebriosus non locupletabitur : et qui spernit modica paulatim decidet. |
| 2 Bor és nők tévútra viszik a bölcseket, és meghurcolják az okosokat. | 2 Vinum et mulieres apostatare faciunt sapientes, et arguent sensatos. |
| 3 Aki buja nőkkel tart, elzüllik, rothadás és féreg veszi birtokába, nagy, elrettentő példa lesz, s elveszik lelkét az élők közül. | 3 Et qui se jungit fornicariis erit nequam : putredo et vermes hæreditabunt illum : et extolletur in exemplum majus, et tolletur de numero anima ejus. |
| 4 Aki könnyen megbízik, könnyelmű az, és kárt vall, és aki önmaga ellen vét, megvetésnek teszi ki magát. | 4 Qui credit cito levis corde est, et minorabitur : et qui delinquit in animam suam, insuper habebitur. |
| 5 Aki véteknek örül, becsmérlésben részesül, s aki utálja a feddést, megrövidíti életét, aki azonban gyűlöli a pletykálkodást, kioltja a gonoszságot. | 5 Qui gaudet iniquitate, denotabitur : et qui odit correptionem, minuetur vita : et qui odit loquacitatem, extinguit malitiam. |
| 6 Aki vétkezik önmaga ellen, megbánja, s aki gyönyörködik a gonoszságban, becsmérlésben részesül. | 6 Qui peccat in animam suam, p?nitebit : et qui jucundatur in malitia, denotabitur. |
| 7 Ne add tovább a gonosz és kíméletlen beszédet, akkor senki sem becsmérel téged. | 7 Ne iteres verbum nequam et durum, et non minoraberis. |
| 8 Amiről tudsz, ne beszéld ki se barátnak, se ellenségnek, és ha tudsz valami vétekről, ne fedd fel azt! | 8 Amico et inimico noli narrare sensum tuum : et si est tibi delictum, noli denudare : |
| 9 Mert aki meghallgat, inkább őrizkedik tőled, a bűnt védelmébe fogadja, téged pedig meggyűlöl, s ilyen marad irányodban mindenkor. | 9 audiet enim te, et custodiet te, et quasi defendens peccatum, odiet te, et sic aderit tibi semper. |
| 10 Ha szóbeszédet hallottál társadról, haljon az meg veled; hidd el: nem fordulsz fel miatta. | 10 Audisti verbum adversus proximum tuum ? commoriatur in te, fidens quoniam non te dirumpet. |
| 11 Egyetlen szótól rájön a balgára a vajúdás, mint a fájdalom az asszonyra, amikor magzatát szüli. | 11 A facie verbi parturit fatuus, tamquam gemitus partus infantis. |
| 12 Mint a nyíl a comb húsában, olyan a szóbeszéd a balga szívében. | 12 Sagitta infixa femori carnis, sic verbum in corde stulti. |
| 13 Kérdezd meg előbb a barátot, hátha nem is tud róla, és azt mondja: »Nem tettem!« Ha pedig megtette, intsd, hogy ne tegye többé! | 13 Corripe amicum, ne forte non intellexerit, et dicat : Non feci : aut, si fecerit, ne iterum addat facere. |
| 14 Kérdezd meg a társat, hátha nem is mondta? Ha pedig mondta, intsd, hogy ne mondja többé! | 14 Corripe proximum, ne forte non dixerit : et si dixerit, ne forte iteret. |
| 15 Kérdezd meg a barátot, mert sokszor akad rágalom, | 15 Corripe amicum, sæpe enim fit commissio : |
| 16 és ne adj minden szóbeszédre! Van olyan, aki megtéved nyelvével, rosszakarat nélkül. | 16 et non omni verbo credas. Est qui labitur lingua, sed non ex animo : |
| 17 Ki az, aki nem vétett még nyelvével? Kérdezd meg előbb a társat, mielőtt ráförmednél, | 17 quis est enim qui non deliquerit in lingua sua ? Corripe proximum antequam commineris, |
| 18 és adj helyet a Magasságbeli törvényének! Minden bölcsesség istenfélelem, és Isten félelme van benne: minden bölcsesség egyben a törvény teljesítése. | 18 et da locum timori Altissimi : quia omnis sapientia timor Dei, et in illa timere Deum, et in omni sapientia dispositio legis. |
| 19 Nem bölcsesség a jártasság a rosszban, és nem okosság a bűnösök fortélya. | 19 Et non est sapientia nequitiæ disciplina, et non est cogitatus peccatorum prudentia. |
| 20 Van gonosz eszesség, s ez utálatos, és van együgyű, aki gonoszság híján van. | 20 Est nequitia, et in ipsa execratio, et est insipiens qui minuitur sapientia. |
| 21 Többet ér a kevésbé okos és fogyatékos elméjű, ha istenfélő, mint a nagyeszű, aki megszegi a Magasságbeli törvényét. | 21 Melior est homo qui minuitur sapientia, et deficiens sensu, in timore, quam qui abundat sensu, et transgreditur legem Altissimi. |
| 22 Van vakmerő ravaszság, amely bűnös, | 22 Est solertia certa, et ipsa iniqua : |
| 23 és van olyan, aki körmönfontan beszél, és mégis igazat mond. Van olyan, aki rútul megalázkodik, és belseje tele van cselvetéssel. | 23 et est qui emittit verbum certum enarrans veritatem. Est qui nequiter humiliat se, et interiora ejus plena sunt dolo : |
| 24 Van olyan, aki nagy alázatában mód felett meghunyászkodik, lehajtja fejét, és úgy tesz, mintha nem is látná, amiről nem akar tudni. | 24 et est qui se nimium submittit a multa humilitate : et est qui inclinat faciem suam, et fingit se non videre quod ignoratum est : |
| 25 Ha erő híján nem tud vétkezni, mihelyt alkalma nyílik rossz cselekedetre, elköveti a gonoszságot. | 25 et si ab imbecillitate virium vetetur peccare, si invenerit tempus malefaciendi, malefaciet. |
| 26 Külsejéről lehet az embert megismerni, és arca kifejezéséből ismerni meg az okosat. | 26 Ex visu cognoscitur vir, et ab occursu faciei cognoscitur sensatus. |
| 27 A test öltözete, az ajkak nevetése, s az ember járása mind rá vallanak. | 27 Amictus corporis, et risus dentium, et ingressus hominis, enuntiant de illo. |
| 28 Van feddés, amely elhibázott a gyalázkodó haragja miatt, van megítélés, amely nem állja meg helyét, s van, aki hallgat, és az a bölcs. | 28 Est correptio mendax in ira contumeliosi, et est judicium quod non probatur esse bonum : et est tacens, et ipse est prudens. |