A zsoltárok könyve 41

Káldi-Neovulgáta	Sacra Bibbia Ricciotti
¹ A karvezetőnek. Dávid zsoltára.	¹ - Al corifeo. Ode dei figliuoli di Core.
² Boldog, aki a szegénynek gondját viseli! A nyomorúság napján megmenti őt az Úr.	² Come il cervo anela ai rivi d'acqua, così anela l'anima mia a te, o Dio.
³ Az Úr megtartja őt és élteti, boldoggá teszi a földön, és nem adja át ellenségei dühének.	³ Ha sete di Dio l'anima mia, del Dio vivente; quando verrò e comparirò al cospetto di Dio?
⁴ Az Úr megsegíti őt fájdalmainak ágyán; Enyhülést adsz neki, valahányszor betegen fekszik.	⁴ Le mie lacrime sono pane a me giorno e notte, mentre mi si dice ogni dì: «Dov' è il tuo Dio?».
⁵ Így szóltam: »Uram, kegyelmezz nekem, gyógyíts meg, bár vétettem ellened!«	⁵ Mi rammento, ed effondo [in pianto] entro di me l'anima mia, che mi recavo un tempo al luogo dell'augusto tabernacolosino alla casa di Dio, tra grida d'esultanza e di lode, di clamore festoso.
⁶ Ellenségeim rosszat mondanak rólam: »Mikor hal meg, hogy neve is kivesszen?«,	⁶ Perchè sei triste, anima mia, e perchè mi conturbi? Spera in Dio; perché lo loderò ancora, lui, salvezza di mia faccia
⁷ s ha eljön valaki, hogy meglátogasson, hiábavalóságot beszél; Szíve megszedi magát gonoszsággal, kimegy az utcára és kibeszéli.	⁷ e mio Dio. In me è turbata l'anima mia; perciò ti rammento, dalla terra del Giordano e dell'Hermon, dal piccolo colle.
⁸ Suttog ellenem minden ellenségem, rosszat terveznek ellenem.	⁸ Un vortice chiama l'altro al fragor delle tue ondate; tutti i tuoi marosi e i tuoi flutti passan su me.
⁹ »Átok borult rá, ha lefekszik, nem kel föl többé.«	⁹ [Prima invece] dava ordini il Signore, di giorno, alla sua misericordiae la notte il suo cantico [era] con me, preghiera al Dio della mia vita.
¹⁰ Még jó barátom is, akiben reméltem, aki kenyeremet ette, felemelte sarkát ellenem.	¹⁰ Dico a Dio: «Tu sei il mio protettore: perché m'hai dimenticato? e perchè contristato me ne vo, mentre mi travaglia il nemico?».
¹¹ Te azonban, Uram, légy hozzám irgalmas, állíts talpra engem, hadd fizessek meg nekik!	¹¹ Allo spezzarsi delle mie ossa, m'insultano i miei persecutori, i miei nemici, mentre mi dicono ogni dì: «Dov'è il tuo Dio?».
¹² Abból tudom majd meg, hogy bennem kedved leled, hogy ellenségem nem örvendezik fölöttem.	¹² Perchè sei triste, anima mia, e perché mi conturbi? Spera nel Signore, perchè lo loderò ancora, lui, salvezza di mia faccia e mio Dio.
¹³ Felkarolsz engem ártatlanságomért, és színed elé állítasz mindörökké.
¹⁴ Áldott legyen az Úr, Izrael Istene, öröktől fogva mindörökké. Ámen! Ámen!