A zsoltárok könyve 35

Torna indietro

Káldi-Neovulgáta	El libro del Pueblo de Dios
¹ Dávidtól. Szállj perbe, Uram, azokkal, akik perlekednek velem, harcolj azokkal, akik ellenem harcolnak.	¹ De David. Combate, Señor, a los que me atacan, pelea contra los que me hacen la guerra.
² Ragadj fegyvert és pajzsot, kelj a segítségemre!	² Toma el escudo y el broquel, levántate y ven en mi ayuda;
³ Végy lándzsát és bárdot üldözőim ellen, mondd nekem: »Én vagyok a segítséged.«	³ empuña la lanza y la jabalina para enfrentar a mis perseguidores; dime: «Yo soy tu salvación».
⁴ Szégyenüljenek és hátráljanak meg, akik életemre törnek; Forduljanak vissza és szégyenüljenek meg, akik ellenem gonoszat terveznek!	⁴ Que sufran una derrota humillante los que intentan quitarme la vida; que vuelvan la espalda confundidos los que traman mi perdición.
⁵ Legyenek olyanok, mint a por a szélben, s az Úr angyala űzze őket:	⁵ Que sean como la paja ante el viento, mientras el Angel del Señor los arrastra;
⁶ Legyen útjuk sötét és síkos, s az Úr angyala kergesse őket!	⁶ que su camino sea oscuro y resbaladizo, mientras el Angel del Señor los persigue.
⁷ Mert ok nélkül tőrt vetettek ellenem, ok nélkül vermet ástak nekem.	⁷ Porque me tendieron sus redes sin motivo y me cavaron una fosa mortal:
⁸ Érje őket olyan csapás, amelyre nem számítanak, elrejtett hálójuk fogja meg őket magukat, és önnön tőrükbe hulljanak!	⁸ ¡que los sorprenda un desastre imprevisto; que sean atrapados por sus propias redes, y caigan en la fosa que ellos mismos cavaron!
⁹ Az én lelkem pedig az Úrban örvend, gyönyörködik szabadításában.	⁹ Pero yo me alegraré en el Señor, me regocijaré por su victoria;
¹⁰ Minden csontom azt mondja: »Uram, ki hasonló hozzád? Te megmented a nyomorultat attól, aki erősebb nála, a szűkölködőt és szegényt azoktól, akik őt fosztogatják.«	¹⁰ todo mi ser proclamará: «Señor, no hay nadie igual a ti; tú libras al débil de las manos del más fuerte, y al pobre, de aquel que lo despoja».
¹¹ Hamis tanúk állnak elő, arról faggatnak, amiről nem is tudok.	¹¹ Se presentan contra mí testigos falsos; me piden cuenta de cosas que ignoro;
¹² Rosszal fizetnek nekem a jóért, árvaságba döntik lelkemet.	¹² me devuelven mal por bien, dejando mi alma desolada.
¹³ Pedig én, amikor betegeskedtek, szőrruhát öltöttem, böjttel sanyargattam magamat, és imádságom feléjük fordult bensőmben.	¹³ Yo, en cambio, cuando ellos estaban enfermos, me cubría con ropas de penitente, afligía mi alma con ayunos y oraba con la cabeza inclinada.
¹⁴ Úgy járkáltam, mintha barátaim vagy testvéreim volnának, szomorúan meggörnyedtem, mint aki anyját siratja.	¹⁴ Ellos eran para mí como un amigo o un hermano, y yo andaba triste y abatido, como quien llora la muerte de su madre.
¹⁵ De amikor én meginogtam, összegyűltek és örvendeztek, tudtomon kívül összegyűltek ellenem, hogy verjenek.	¹⁵ Pero cuando tropecé ellos se alegraron, se juntaron todos contra mí y me golpearon sorpresivamente; me desgarraban sin cesar,
¹⁶ Elszéledtek de nem nyugszanak, kísértenek, csúfolódva csúfolgatnak, vicsorgatják rám fogukat.	¹⁶ se burlaban de mí con crueldad y rechinaban contra mí sus dientes.
¹⁷ Uram, mikor tekintesz rám? Mentsd meg gonoszságuktól éltemet, az oroszlánoktól egyetlen lelkemet.	¹⁷ Señor, ¿cuánto tiempo vas a tolerarlo? Líbrame de los animales rugientes, salva mi vida de los leones;
¹⁸ Hadd adjak hálát neked a nagy gyülekezetben, a nagyszámú nép közt hadd dicsérjelek.	¹⁸ y te daré gracias en la gran asamblea, te alabaré en medio de una multitud.
¹⁹ Ne örüljenek rajtam hamis ellenségeim, akik ok nélkül gyűlölnek és hunyorgatnak szemükkel.	¹⁹ ¡Que no canten victoria mis enemigos traicioneros, ni se guiñen el ojo los que me odian sin motivo!
²⁰ Mert nem békésen beszélnek, és álnok dolgokat terveznek a föld szegényei ellen.	²⁰ Ellos no hablan de paz, sino que atacan a los oprimidos de la tierra; traman planes engañosos
²¹ Kitátják ellenem szájukat, és hahotázva mondják: »Jól van, jól van, saját szemünk látta!«	²¹ y se ríen de mí a carcajadas, diciendo: «Lo hemos visto con nuestros propios ojos».
²² Uram, te láttad; ne maradj csendben, Uram, ne távozzál tőlem!	²² Tú también lo has visto, Señor, no te calles; no te quedes lejos de mí, Señor;
²³ Ébredj fel és figyelj ítéletemre, én Istenem, Uram, az én ügyemre!	²³ ¡despiértate, levántate, Dios mío, Señor mío, defiende mi causa!
²⁴ Ítélj meg igazságod szerint, Uram, én Istenem, hogy ne örvendjenek rajtam,	²⁴ Júzgame según tu justicia, Señor; Dios mío, que no canten victoria sobre mí;
²⁵ és ne gondolhassák szívükben: »Jól van, én lelkem!« Ne mondhassák: »Felfaltuk!«	²⁵ que no piensen: «Se cumplió nuestro deseo», ni digan: «Lo hemos devorado».
²⁶ Piruljanak el, jussanak szégyenbe mind, akik örülnek szerencsétlenségemen; Öltsenek szégyent, gyalázatot, akik kevélyen beszélnek ellenem.	²⁶ Que sufran una derrota humillante los que se alegran de mi desgracia; que se cubran de confusión y de vergüenza los que se envalentonan contra mí.
²⁷ De ujjongjanak és örvendezzenek, akik igazamat óhajtják, és mondják szüntelen: »Magasztaltassék az Úr, aki szolgájának békességét akarja!«	²⁷ Canten, en cambio, y alégrense, los que desean mi triunfo; los que desean mi felicidad, repitan siempre: «¡Qué grande es el Señor que en la paz de su siervo se complace!».
²⁸ Nyelvem hirdeti majd igazságodat, és dicséretedet egész nap.	²⁸ Entonces mi lengua pregonará tu justicia, y cada día proclamaré tu alabanza.

Cambia Bibbia

Confronta con un'altra Bibbia

Versetti esaminati