A zsoltárok könyve 129

Torna indietro

Káldi-Neovulgáta Ave Maria
1 Zarándok-ének. Gyakran támadtak ellenem ifjúkorom óta, – vallja meg most Izrael, –1 Cântico das peregrinações. Do fundo do abismo, clamo a vós, Senhor;
2 gyakran támadtak ellenem ifjúkorom óta, mégsem bírtak velem!2 Senhor, ouvi minha oração. Que vossos ouvidos estejam atentos à voz de minha súplica.
3 Hátamon szántottak mint szántóvetők, hosszú barázdákat hasítottak,3 Se tiverdes em conta nossos pecados, Senhor, Senhor, quem poderá subsistir diante de vós?
4 de igazságos az Úr: nyakát szegte a bűnösöknek.4 Mas em vós se encontra o perdão dos pecados, para que, reverentes, vos sirvamos.
5 Jöjjenek zavarba mind és szégyenüljenek meg, mindazok, akik gyűlölik Siont.5 Ponho a minha esperança no Senhor. Minha alma tem confiança em sua palavra.
6 Olyanok legyenek, mint a fű a háztetőn, amely elszárad, még mielőtt kitépik,6 Minha alma espera pelo Senhor, mais ansiosa do que os vigias pela manhã.
7 amellyel az arató nem tölti meg kezét, sem ölét a marokszedő,7 Mais do que os vigias que aguardam a manhã, espere Israel pelo Senhor, porque junto ao Senhor se acha a misericórdia; encontra-se nele copiosa redenção.
8 amely miatt nem mondják az arra járók: »Az Úr áldása legyen rajtatok, megáldunk titeket az Úr nevében!«8 E ele mesmo há de remir Israel de todas as suas iniquidades.