Jób könyve 35

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 És újra megszólalt Eliú, és ezt mondta:	1 Igitur Eliu hæc rursum locutus est :
2 »Vajon helyesnek látszik-e neked felfogásod, hogy mondod: ‘Inkább nekem van igazam, mint Istennek!’	2 Numquid æqua tibi videtur tua cogitatio, ut diceres : Justior sum Deo ?
3 Mert kérdezed: ‘Nem tetszik-e neked az, ami igaz?’ vagy: ‘Mi hasznod abból, ha vétkezem?’	3 Dixisti enim : Non tibi placet quod rectum est : vel quid tibi proderit, si ego peccavero ?
4 Megfelelek tehát szavaidra és veled együtt barátaidnak:	4 Itaque ego respondebo sermonibus tuis, et amicis tuis tecum.
5 – Tekints az égre és nézd, szemléld a mennyet, amely magasan van fölötted!	5 Suspice cælum, et intuere : et contemplare æthera quod altior te sit.
6 Ha vétkezel, mit ártasz Neki? Ha számosak bűneid, mit teszel ezzel Neki?	6 Si peccaveris, quid ei nocebis ? et si multiplicatæ fuerint iniquitates tuæ, quid facies contra eum ?
7 Ha igaz vagy, mit adsz Neki, és mit vesz ő kezedből?	7 Porro si juste egeris, quid donabis ei ? aut quid de manu tua accipiet ?
8 Bűnöd a magadfajta embernek a kára, és igazvoltod neked, ember fiának a haszna.	8 Homini qui similis tui est, nocebit impietas tua : et filium hominis adjuvabit justitia tua.
9 Kiáltanak az elnyomók sokasága miatt, és keseregnek a zsarnokok erős karja miatt.	9 Propter multitudinem calumniatorum clamabunt, et ejulabunt propter vim brachii tyrannorum.
10 De nem kérdik: ‘Hol van Isten, az alkotónk, aki dalokat ad éjjel,	10 Et non dixit : Ubi est Deus qui fecit me, qui dedit carmina in nocte ;
11 aki többre tanított minket, mint a mező barmait, aki bölcsebbé tett minket az ég madarainál?’	11 qui docet nos super jumenta terræ, et super volucres cæli erudit nos ?
12 Nem hallgat ő rájuk, bárhogy kiáltanak akkor, a gonoszok hivalkodása miatt.	12 Ibi clamabunt, et non exaudiet, propter superbiam malorum.
13 De nem igaz, hogy Isten nem hall, hogy a Mindenható nem tekint oda!	13 Non ergo frustra audiet Deus, et Omnipotens causas singulorum intuebitur.
14 Mondd bár, hogy nem veszi észre, az ítélet nála már megvan, csak meg kell őt várnod.	14 Etiam cum dixeris : Non considerat : judicare coram illo, et expecta eum.
15 Most pedig, mert haragját nem engedi szabadjára, s a bűnt nem bosszulja meg nagyon,	15 Nunc enim non infert furorem suum, nec ulciscitur scelus valde.
16 Jób is hiába tátja ki száját, és értelem nélkül szaporítja a szót.«	16 Ergo Job frustra aperit os suum, et absque scientia verba multiplicat.