Tóbiás könyve 11

Káldi-Neovulgáta	Pattloch Bibel
¹ Útra keltek és Karránhoz érkeztek, amely Ninivével szemben van.	¹ So zog er seines Weges, bis er in die Nähe von Ninive kam. Da sprach Raphael zu Tobias:
² Akkor ezt mondta Ráfael: »Tudod, hogy milyen állapotban hagytuk otthon apádat.	² "Weißt du nicht mehr, Bruder, in welchem Zustand du deinen Vater verlassen hast?
³ Menjünk előre még feleséged előtt, és tegyük rendbe a házat, mielőtt megérkeznek.«	³ Wir wollen deiner Frau vorauseilen und das Hauswesen herrichten.
⁴ El is indultak mindketten. Azt is meghagyta neki, hogy az epét hozza magával. Ment velük a kutya is, követte őt és Tóbiást.	⁴ Nimm aber die Galle des Fisches zur Hand!" Da zogen sie voran, und der Hund lief hinter ihnen mit.
⁵ Anna csak ült és kémlelte fia útját.	⁵ Anna aber saß da und schaute den Weg entlang nach ihrem Sohne aus.
⁶ Egyszer csak megpillantotta őt, amint közeledett és ezt mondta apjának: »Nézd, jön a fiad, meg az a férfi, aki elment vele.«	⁶ Da sah sie ihn kommen und sagte zu seinem Vater: "Siehe, dein Sohn kommt und der Mann, der mit ihm gereist ist."
⁷ Ráfael így szólt Tóbiáshoz, mielőtt apjához ért volna: »Tudom, hogy apád szeme megnyílik.	⁷ Raphael sprach: "Ich weiß, daß deines Vaters Augen aufgetan werden.
⁸ Kend a hal epéjét szemére. Az orvosság majd bántja a szemet és leválasztja a fehér foltokat a szeméről és apád meglátja a világosságot.«	⁸ Streiche also die Galle auf seine Augen! Wenn es ihn beißt, wird er sie reiben; die weißen Flecken werden dann abgehen, und er wird dich sehen."
⁹ Anna eléje szaladt, nyakába borult és így szólt hozzá: »Újra látlak fiam, most már meghalhatok.« És könnyekre fakadt.	⁹ Da lief Anna hinzu, fiel ihrem Sohn um den Hals und sprach zu ihm: "Ich habe dich gesehen, Kind! Von jetzt an kann ich ruhig sterben!" Beide brachen in Tränen aus.
¹⁰ Tóbit is fölkelt, megbotlottak lábai, de kiment a bejárat ajtajáig. Tóbiás eléje szaladt,	¹⁰ Auch Tobit kam an die Türe. Er stieß sich jedoch, und sein Sohn eilte hinzu.
¹¹ kezében vitte a hal epéjét, ráfújta apja szemére, átkarolta őt és így szólt hozzá: »Légy erőslelkű apám!« Majd megkente szemét orvossággal és az hatott.	¹¹ Er fing seinen Vater auf und strich die Galle über die Augen seines Vaters und sprach: "Fasse Mut, Vater!"
¹² Majd mindkét kezével kivette a hártyát a szeme sarkából.	¹² Als aber das Beißen anfing, rieb er seine Augen, und es schälten sich die weißen Flecken von seinen Augen ab.
¹³ Ekkor Tóbit nyakába borult,	¹³ Er konnte seinen Sohn sehen, fiel ihm um den Hals, weinte und sprach:
¹⁴ sírni kezdett, és így szólt: »Látlak, fiam, szemem fénye!« Majd könnyekre fakadt és ezt mondta: »Áldott legyen az Isten és legyen áldott az ő nagy neve, és áldottak az ő szent angyalai örökkön örökké.	¹⁴ "Gepriesen bist du, o Gott, und gelobt ist dein Name in Ewigkeit, und gepriesen seien alle deine heiligen Engel, denn du hast mich gezüchtigt und begnadet: Wahrhaftig, ich sehe meinen Sohn Tobias!"
¹⁵ Ő fenyített meg, és íme, látom fiamat, Tóbiást.« Tóbit és felesége Anna bement a házba örvendezve és Istent magasztalva egész szívvel mindazért, ami vele történt. Tóbiás elbeszélte apjának, hogy az Úr Isten sikeressé tette útját, meghozta a pénzt, feleségül vette Sárát, Ráguel leányát. Íme, jön és közeledik Ninive kapujához. Tóbit és Anna megörültek,	¹⁵ Da trat sein Sohn voller Freude ein und erzählte seinem Vater die wichtigen Ereignisse, die ihm in Medien begegnet waren.
¹⁶ és kimentek menyük elé Ninive kapujához. Ninive lakói látták Tóbitot, amint segítség nélkül jár-kel, s csodálkoztak.	¹⁶ Tobit ging nun seiner Schwiegertochter entgegen, freudig und Gott preisend am Tor von Ninive. Alle, die ihn gehen sahen, staunten darüber, daß er sehen konnte. Tobit bekannte vor ihnen, daß Gott sich seiner erbarmt habe.
¹⁷ Tóbit elbeszélte nekik fennhangon dicsérve Istent, milyen könyörületes volt iránta Isten, és megnyitotta szemét. Amikor Tóbit közel ért Sárához, fiának Tóbiásnak a feleségéhez, áldást mondott rá ezekkel a szavakkal: »Isten hozott, leányom! Legyen áldott a te Istened, aki hozzánk vezetett téged, leányom! Lépj be a te otthonodba egészségben, áldással és örömmel, jöjj leányom!« Ezen a napon nagy örömünnep volt a Ninivében élő minden zsidó számára.	¹⁷ Als Tobit nun mit seiner Schwiegertochter Sara zusammentraf, begrüßte er sie mit dem Glückwunsch: "Tritt wohlbehalten ein, meine Tochter! Gepriesen sei Gott, der dich zu uns führte, und auch dein Vater und deine Mutter!"
¹⁸ Eljött Ahikár és Nádáb a testvérei közül és örültek Tóbiással. Befejeződött a menyegző nagy örömmel hét nap múlva és nagyon sok ajándékot adtak nekik.	¹⁸ Freude herrschte bei allen seinen Brüdern in Ninive.
	¹⁹ Auch Achiachar und dessen Neffe Nadan fanden sich ein. Das Hochzeitsfest des Tobias wurde sieben Tage lang freudig begangen.