Evangélium Máté szerint 22
12345678910111213141516171819202122232425262728
Ter
Kiv
Lev
Szám
MTörv
Józs
Bír
Rút
1Sám
2Sám
1Kir
2Kir
1Krón
2Krón
Ezdr
Neh
Tób
Judit
Eszt
1Makk
2Makk
Jób
Zsolt
Péld
Préd
Én
Bölcs
Sir
Iz
Jer
Siralm
Bár
Ez
Dán
Óz
Jo
Ám
Abd
Jón
Mik
Náh
Hab
Szof
Agg
Zak
Mal
Mt
Mk
Lk
Jn
Csel
Róm
1Kor
2Kor
Gal
Ef
Fil
Kol
1Tessz
2Tessz
1Tim
2Tim
Tit
Filem
Zsid
Jak
1Pét
2Pét
1Ján
2Ján
3Ján
Júd
Jel
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
KÁLDI-NEOVULGÁTA | BIBLIA |
---|---|
1 Ezután Jézus újra beszélni kezdett, és ismét példabeszédekben szólt hozzájuk: | 1 Tomando Jesús de nuevo la palabra les habló en parábolas, diciendo: |
2 »Hasonló a mennyek országa egy királyhoz, aki menyegzőt készített fiának. | 2 «El Reino de los Cielos es semejante a un rey que celebró el banquete de bodas de su hijo. |
3 Elküldte szolgáit, hogy hívják el a meghívottakat a menyegzőre, de azok nem akartak eljönni. | 3 Envió sus siervos a llamar a los invitados a la boda, pero no quisieron venir. |
4 Ekkor más szolgákat küldött ezekkel a szavakkal: ‘Mondjátok meg a meghívottaknak: Íme, a lakomát elkészítettem, ökreimet és hizlalt állataimat levágtam, minden készen van. Jöjjetek a menyegzőre.’ | 4 Envió todavía otros siervos, con este encargo: Decid a los invitados: “Mirad, mi banquete está preparado, se han matado ya mis novillos y animales cebados, y todo está a punto; venid a la boda.” |
5 De azok nem törődtek vele. Elmentek, egyik a földjére, a másik az üzlete után, | 5 Pero ellos, sin hacer caso, se fueron el uno a su campo, el otro a su negocio; |
6 a többiek pedig megragadták a szolgáit, gyalázatokkal illették és megölték. | 6 y los demás agarraron a los siervos, los escarnecieron y los mataron. |
7 Haragra gerjedt erre a király, s elküldte hadseregét. A gyilkosokat elpusztította, a városukat pedig felégette. | 7 Se airó el rey y, enviando sus tropas, dio muerte a aquellos homicidas y prendió fuego a su ciudad. |
8 Azután azt mondta a szolgáinak: ‘A menyegző ugyan kész, de a meghívottak nem voltak rá méltók. | 8 Entonces dice a sus siervos: “La boda está preparada, pero los invitados no eran dignos. |
9 Menjetek hát ki a bekötő utakra, s akit csak találtok, hívjátok a menyegzőre.’ | 9 Id, pues, a los cruces de los caminos y, a cuantos encontréis, invitadlos a la boda.” |
10 A szolgák kimentek az utakra és összegyűjtöttek mindenkit, akit csak találtak, gonoszokat és jókat egyaránt, s a menyegzős ház megtelt vendégekkel. | 10 Los siervos salieron a los caminos, reunieron a todos los que encontraron, malos y buenos, y la sala de bodas se llenó de comensales. |
11 Amikor a király bement, hogy megnézze az asztalnál ülőket, észrevett ott egy embert, aki nem volt menyegzős ruhába öltözve. | 11 «Entró el rey a ver a los comensales, y al notar que había allí uno que no tenía traje de boda, |
12 Azt mondta neki: ‘Barátom, hogyan jöttél be ide menyegzős ruha nélkül?’ Az nem szólt semmit. | 12 le dice: “Amigo, ¿cómo has entrado aquí sin traje de boda?” El se quedó callado. |
13 Erre a király azt mondta a felszolgálóknak: ‘Kötözzétek meg kezét-lábát és dobjátok ki őt a külső sötétségre. Lesz majd ott sírás és fogcsikorgatás!’ | 13 Entonces el rey dijo a los sirvientes: “Atadle de pies y manos, y echadle a las tinieblas de fuera; allí será el llanto y el rechinar de dientes.” |
14 Mert sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak.« | 14 Porque muchos son llamados, mas pocos escogidos». |
15 Ekkor a farizeusok elmentek és kitervelték, hogy hogyan csalják őt tőrbe szóval. | 15 Entonces los fariseos se fueron y celebraron consejo sobre la forma de sorprenderle en alguna palabra. |
16 Odaküldték hozzá tanítványaikat a Heródes-pártiakkal és azt mondták neki: »Mester! Tudjuk, hogy igazmondó vagy és az Isten útját az igazság szerint tanítod, nem törődsz senkivel, mert nem nézed az emberek személyét. | 16 Y le envían sus discípulos, junto con los herodianos, a decirle: «Maestro, sabemos que eres veraz y que enseñas el camino de Dios con franqueza y que no te importa por nadie, porque no miras la condición de las personas. |
17 Mondd meg tehát nekünk, mit gondolsz: Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem?« | 17 Dinos, pues, qué te parece, ¿es lícito pagar tributo al César o no?» |
18 Jézus azonban felismerte gonoszságukat és így szólt: »Miért kísértetek engem, ti képmutatók! | 18 Mas Jesús, conociendo su malicia, dijo: «Hipócritas, ¿por qué me tentáis? |
19 Mutassátok meg nekem az adópénzt!« Azok odahoztak neki egy dénárt. | 19 Mostradme la moneda del tributo». Ellos le presentaron un denario. |
20 Ekkor megkérdezte tőlük: »Kié ez a kép és a felirat?« | 20 Y les dice: «¿De quién es esta imagen y la inscripción?» |
21 Azt felelték neki: »A császáré.« Erre azt mondta nekik: »Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené.« | 21 Dícenle: «Del César». Entonces les dice: «Pues lo del César devolvédselo al César, y lo de Dios a Dios». |
22 Azok ezt hallva elcsodálkoztak, otthagyták őt és elmentek. | 22 Al oír esto, quedaron maravillados, y dejándole, se fueron. |
23 Azon a napon odamentek hozzá a szaddúceusok, akik azt mondják, hogy nincs feltámadás. Megkérdezték őt: | 23 Aquel día se le acercaron unos saduceos, esos que niegan que haya resurrección, y le preguntaron: |
24 »Mester! Mózes azt mondta: ‘Ha valaki meghal gyermekek nélkül, akkor a testvére vegye magához a feleségét, és támasszon utódot testvérének’ . | 24 «Maestro, Moisés dijo: Si alguien muere sin tener hijos, su hermano se casará con la mujer de aquél para dar descendencia a su hermano. |
25 Nos, volt nálunk hét testvér. Az első megnősült, de meghalt, és nem lévén utóda, ráhagyta a feleségét a testvérére. | 25 Ahora bien, había entre nosotros siete hermanos. El primero se casó y murió; y, no teniendo descendencia, dejó su mujer a su hermano. |
26 Hasonlóan a második és a harmadik is, sőt, mind a hét. | 26 Sucedió lo mismo con el segundo, y con el tercero, hasta los siete. |
27 Mindnyájuk után pedig meghalt az asszony is. | 27 Después de todos murió la mujer. |
28 A feltámadáskor melyiknek lesz a felesége a hét közül? Hiszen mindegyiké volt.« | 28 En la resurrección, pues, ¿de cuál de los siete será mujer? Porque todos la tuvieron». |
29 Jézus így válaszolt nekik: »Tévelyegtek, mert nem ismeritek az Írásokat, sem az Isten hatalmát. | 29 Jesús les respondió: «Estáis en un error, por no entender las Escrituras ni el poder de Dios. |
30 A feltámadottak ugyanis nem nősülnek, és férjhez sem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok a mennyben. | 30 Pues en la resurrección, ni ellos tomarán mujer ni ellas marido, sino que serán como ángeles en el cielo. |
31 Nem olvastátok a halottak feltámadásáról, amit Isten mondott nektek: | 31 Y en cuanto a la resurrección de los muertos, ¿no habéis leído aquellas palabras de Dios cuando os dice: |
32 ‘Én vagyok Ábrahám Istene és Izsák Istene és Jákob Istene?’ Ő nem a halottak Istene, hanem az élőké.« | 32 Yo soy el Dios de Abraham, el Dios de Isaac y el Dios de Jacob? No es un Dios de muertos, sino de vivos». |
33 Mikor a tömeg ezt meghallotta, csodálkozott a tanításán. | 33 Al oír esto, la gente se maravillaba de su doctrina. |
34 Mikor a farizeusok meghallották, hogy a szaddúceusokat elnémította, összegyűltek egy csoportba, | 34 Mas los fariseos, al enterarse de que había tapado la boca a los saduceos, se reunieron en grupo, |
35 és az egyikük, egy törvénytudó, hogy próbára tegye, megkérdezte tőle: | 35 y uno de ellos le preguntó con ánimo de ponerle a prueba: |
36 »Mester, melyik a legnagyobb parancs a törvényben?« | 36 «Maestro, ¿cuál es el mandamiento mayor de la Ley?» |
37 Ő azt felelte neki: »‘Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből’ . | 37 El le dijo: «Amarás al Señor, tu Dios, con todo tu corazón, con toda tu alma y con toda tu mente. |
38 Ez a legnagyobb, az első parancs. | 38 Este es el mayor y el primer mandamiento. |
39 A második hasonló ehhez: ‘Szeresd felebarátodat, mint önmagadat’ . | 39 El segundo es semejante a éste: Amarás a tu prójimo como a ti mismo. |
40 Ezen a két parancson alapul az egész törvény és a próféták.« | 40 De estos dos mandamientos penden toda la Ley y los Profetas». |
41 Mivel a farizeusok együtt voltak, Jézus megkérdezte őket: | 41 Estando reunidos los fariseos, les propuso Jesús esta cuestión: |
42 »Mit gondoltok a Krisztusról? Kinek a fia ő?« Azt felelték neki: »Dávidé.« | 42 «¿Qué pensáis acerca del Cristo? ¿De quién es hijo?» Dícenle: «De David». |
43 Erre megkérdezte tőlük: »Akkor Dávid miért hívja őt a Lélek által Úrnak, amikor így szól: | 43 Díceles: «Pues ¿cómo David, movido por el Espíritu, le llama Señor, cuando dice: |
44 ‘Így szól az Úr az én Uramhoz: Jobbom felől foglalj helyet, míg lábaid alá vetem ellenségeidet’. | 44 Dijo el Señor a mi Señor: Siéntate a mi diestra hasta que ponga a tus enemigos debajo de tus pies? |
45 Ha tehát Dávid Úrnak hívja őt, hogyan lehet az ő fia?« | 45 Si, pues, David le llama Señor, ¿cómo puede ser hijo suyo?» |
46 Senki sem tudott válaszolni neki egy szót sem, és attól a naptól fogva senki nem merte őt többé kérdezni. | 46 Nadie era capaz de contestarle nada; y desde ese día ninguno se atrevió ya a hacerle más preguntas. |