Sirák fiának könyve 51

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA VOLGARE
1 Jézusnak, Sírák fiának imája. »Hadd magasztaljalak, Uram, királyom! És dicsérjelek téged, szabadító Istenem!	1 Signore re, e loderò te, Iddio salvatore mio.
2 Hadd hirdessem nevedet, mert segítőm és oltalmazóm lettél!	2 Confesserommi al nome tuo; però che tu sei fatto mio aiutatore e mio difenditore.
3 Megmentetted testemet az enyészettől, a gonosz nyelv tőrétől, a hazugságot cselekvők ajkától, és megsegítettél a támadókkal szemben.	3 E liberasti da perdizione lo mio corpo, e dallo laccio della lingua iniqua, e dalli labbri operanti bugia; e fatto se' mio aiutatore nel conspetto di coloro che mi stavano incontro.
4 Megmentettél neved nagy irgalma szerint a prédára leső ordítozóktól,	4 E liberasti me secondo la moltitudine della misericordia del tuo nome da coloro che ruggivano, apparecchiati a mangiare me;
5 és azok kezéből, akik életemre törtek, a nagy szorongatásból, amely körülvett engem,	5 e di mano di coloro che cercavano l'anima mia, e delle porte delle tribulazioni che circondarono me.
6 a fojtó lángtól, amely körülvett, úgyhogy meg sem perzselődtem a tűzben,	6 E liberasti me della pressura della fiamma che mi circondoe; in mezzo del fuoco non sono imboglientato;
7 az alvilág méhének mélységéből, az elvetemült nyelvtől és a hazug beszédtől, a gonosz királytól és az álnok nyelvtől.	7 della profondità del ventre dello inferno; e dalla lingua corrotta e dalla lingua bugiarda, e dal re iniquo e dalla lingua ingiusta.
8 Mindhalálig dicsérje lelkem az Urat,	8 Loderae di qui alla morte l' anima mia Iddio Signore.
9 mert életem közel járt az alvilághoz odalenn.	9 E la vita mia era approssimante di sotto in inferno.
10 Körültekintettem mindenfelé, de nem volt, aki segítsen, segítség után néztem az emberek között, de hiába!	10 Accerchioromi da ogni parte, e non era chi m' aiutasse. Io ragguardava l'aiutorio delli uomini, e non era.
11 Megemlékeztem ekkor irgalmadról, Uram, és a régi időben véghezvitt művedről,	11 Io mi sono ricordato della misericordia tua, Signore, e della operazione tua, le quali sono infino al principio.
12 hogy megmentetted a benned bízókat, Uram, és kiszabadítottad őket a pogányok kezéből.	12 Però che tu liberi coloro che sostengono te (e sono pazienti nelle avversitadi), e liberili delle mani delle genti.
13 Fölemeltem a földről szavamat, és könyörögtem, hogy megmeneküljek a haláltól.	13 Esaltasti in su la terra l'abitazione mia, e pregai per la morte iscorrente.
14 Kiáltottam az Úrhoz: ‘Ó, Uram, te atyám vagy, ne hagyj el szorongatásom napján, a kevélyek idejében, amikor segítség nélkül maradok!	14 Invocai il Signore padre del mio Signore, ch' elli non m'abbandoni nel dì della mia tribulazione, e nel tempo delli superbi, sanza aiutorio.
15 Hadd dicsérjem nevedet szüntelen, és magasztalva emlegessem!’« Imám ekkor meghallgatásra talált.	15 Loderoe spesso il nome tuo, e loderollo nella confessione; esaudita è l' orazione mia.
16 Megszabadítottál a romlástól, és megmentettél a szorongatás napjától.	16 Liberasti me da perdizione, e liberastimi nel tempo iniquo.
17 Ezért magasztallak, dicsőítelek, és áldom az Úr nevét!	17 Perciò confesserò e loderò te, e benedicerò il nome del Signore.
18 Amikor még ifjú voltam, mielőtt utakra indultam, kértem a bölcsességet, nyilvánosan, imámban.	18 Conciosiacosa ch' io ancora giovane, prima ch' io errassi, addimandai manifestamente la sapienza nella orazione mia.
19 A templom előtt könyörögtem érte, hogy szüntelen feléje törekszem, és az kivirágzott, mint a korán érő szőlő.	19 Inanzi il tempio la domandava, e di qui nella fine la cercherò; è fiorita sì come l'uva che prima si matura (dinanzi tutte l' altre).
20 Szívem örömét lelte benne, egyenes úton járt a lábam, és ifjúkoromtól fogva a nyomában jártam.	20 Allegrato è il cuore mio in lei. Il piede mio andoe a diritto cammino; dalla mia giovinezza io la cercai.
21 Kissé hozzá hajtottam fülemet, és befogadtam,	21 Inchinai un poco le orecchie mie, e riceve'la.
22 nagy bölcsességre tettem szert, és nagy előmenetelt tettem benne.	22 Molta sapienza trovai in me medesimo, e molto avanzai in lei.
23 Dicsőítem őt, aki bölcsességet adott nekem!	23 Io daroe gloria a chi mi darae sapienza.
24 Eltökéltem, hogy gyakorlom is, buzgólkodtam a jóban, és nem vallok szégyent.	24 Io sono consigliato di farla; amai il bene, e non sarò confuso.
25 Küszködött érte a lelkem, és amikor gyakoroltam, megerősödtem.	25 L'anima mia combattè in quella, e sono confermato in farla.
26 A magasba emeltem kezemet, és sirattam annak nem tudását.	26 Stesi le mani mie in alto, e nella sua sapienza giocondoe l' anima mia, e illuminoe le ignoranze mie.
27 Feléje irányítottam lelkemet, és megleltem, amikor megismertem.	27 Andai a lei, e nella coscienza la trovai.
28 Általa nyertem értelmességet kezdettől fogva, ezért nem is akarom elhagyni.	28 Il cuor mio dal principio possedè colei; e per questo non sarò abbandonato.
29 Égett a bensőm, hogy keressem, azért el is nyertem, mint értékes vagyont.	29 Il ventre mio si turbò cercandola; però possederò possessione buona.
30 Nyelvet adott nekem az Úr jutalmul, dicsérni is kívánom őt vele. Jertek hozzám ti, akik a tudás híján vagytok, gyülekezzetek iskolámba! Miért késlekedtek még? Mi a kifogásotok? Hiszen lelketek szomjazik nagyon! Megnyitottam számat és mondtam: »Szerezzetek magatoknak bölcsességet ingyen! Hajtsátok nyakatokat igája alá, és fogadja be lelketek az intelmet, mert közel van annak megtalálása. Lássátok saját szemetekkel, hogy bár keveset fáradtam, mégis bőséges megnyugvást találtam magamnak. Fogadjátok be tanításomat minél többen, mert ezüstöt, bőséges aranyat szereztek vele! Örvendjen lelketek az ő irgalmasságának, és ne szégyelljétek az ő dicséretét! Végezzétek el dolgotokat még idő előtt, akkor megadja jutalmatokat idejében!«	30 Iddio mi diede la lingua mio merito; e loderollo con quella.
	31 Fatevi presso a me, non ammaestrati, e radunatevi nella casa della disciplina.
	32 Per che ancora vi ritardate? e che dite voi in queste cose? l'anime vostre fortemente hanno sete.
	33 Apersi la bocca mia, e parlai: acquistatevi sanza argento (sapienza),
	34 e sottomettete il collo vostro al giogo, e l'anima vostra riceverae disciplina; presso si è a trovarla.
	35 Vedete colli occhi vostri, però che poco m' affaticai, e trovai molto riposo.
	36 Ricevete l'ammaestramento in molto numero di ariento, e possedete molto oro in lei.
	37 Rallegrisi l'anima vostra nella sua misericordia, e non sarete confusi nella loda di quella.
	38 Lavorate inanzi il tempo, e daravvi il merito vostro nel tempo suo.