Jób könyve 35

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DIODATI
1 És újra megszólalt Eliú, és ezt mondta:	1 ED Elihu proseguì il suo ragionamento, e disse:
2 »Vajon helyesnek látszik-e neked felfogásod, hogy mondod: ‘Inkább nekem van igazam, mint Istennek!’	2 Hai tu stimato che ciò convenga alla ragione, Della quale tu hai detto: La mia giustizia è da Dio,
3 Mert kérdezed: ‘Nem tetszik-e neked az, ami igaz?’ vagy: ‘Mi hasznod abból, ha vétkezem?’	3 Di dire: Che mi gioverà ella? Che profitto ne avrò più che del mio peccato?
4 Megfelelek tehát szavaidra és veled együtt barátaidnak:	4 Io ti risponderò, Ed a’ tuoi compagni teco.
5 – Tekints az égre és nézd, szemléld a mennyet, amely magasan van fölötted!	5 Riguarda i cieli, e vedi; E mira le nuvole, quanto sono più alte di te.
6 Ha vétkezel, mit ártasz Neki? Ha számosak bűneid, mit teszel ezzel Neki?	6 Se tu pecchi, che cosa opererai tu contro a lui? E se i tuoi misfatti son moltiplicati, che gli farai tu?
7 Ha igaz vagy, mit adsz Neki, és mit vesz ő kezedből?	7 Se tu sei giusto, che cosa gli darai? Ovvero che prenderà egli dalla tua mano?
8 Bűnöd a magadfajta embernek a kára, és igazvoltod neked, ember fiának a haszna.	8 Come la tua malvagità può nuocer solo ad un uomo simile a te, Così anche la tua giustizia non può giovare se non ad un figliuolo d’uomo
9 Kiáltanak az elnyomók sokasága miatt, és keseregnek a zsarnokok erős karja miatt.	9 Gli oppressati gridano per la grandezza dell’oppressione, E dànno alte strida per la violenza de’ grandi;
10 De nem kérdik: ‘Hol van Isten, az alkotónk, aki dalokat ad éjjel,	10 Ma niuno dice: Ove è Dio, mio fattore, Il quale dà materia di cantar di notte?
11 aki többre tanított minket, mint a mező barmait, aki bölcsebbé tett minket az ég madarainál?’	11 Il qual ci ammaestra più che le bestie della terra, E ci rende savi più che gli uccelli del cielo?
12 Nem hallgat ő rájuk, bárhogy kiáltanak akkor, a gonoszok hivalkodása miatt.	12 Quivi adunque gridano, ed egli non li esaudisce, Per la superbia de’ malvagi.
13 De nem igaz, hogy Isten nem hall, hogy a Mindenható nem tekint oda!	13 Certamente Iddio non esaudisce la vanità, E l’Onnipotente non la riguarda
14 Mondd bár, hogy nem veszi észre, az ítélet nála már megvan, csak meg kell őt várnod.	14 Quanto meno esaudirà egli te, che dici che tu nol riguardi? Giudicati nel suo cospetto, e poi aspettalo.
15 Most pedig, mert haragját nem engedi szabadjára, s a bűnt nem bosszulja meg nagyon,	15 Certo ora quello che l’ira sua ti ha imposto di castigo è come nulla; Ed egli non ha preso conoscenza della moltitudine de’ tuoi peccati molto innanzi.
16 Jób is hiába tátja ki száját, és értelem nélkül szaporítja a szót.«	16 Giobbe adunque indarno apre la sua bocca, Ed accumula parole senza conoscimento