Eclesiástico/Ben Sirá 37

EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Todo amigo dice: «También yo soy tu amigo», pero hay amigos que lo son sólo de nombre.	1 Minden barát mondja: »Én is jó barát vagyok!« De van barát, aki csak név szerint barát! Nemde halálos szomorúság,
2 ¿No entristece acaso hasta la muerte ver a un amigo querido transformarse en enemigo?	2 ha ellenség lesz abból, aki bajtárs volt és barát!
3 ¡Perversa inclinación! ¿De dónde te han hecho rodar para cubrir la tierra de falsedad?	3 Miért teremtettek téged, rút arcátlanság? Talán azért, hogy elborítsd a föld színét gonoszsággal és álnoksággal?
4 ¡Un compañero comparte las alegrías del amigo y en el momento de la aflicción, se vuelve contra él!	4 Együtt vigad az ilyen barát a társával a jólétben, de szükség idején ellenség lesz belőle.
5 ¡Otro sufre con el amigo para llenarse su vientre, y a la hora del combate, empuña el escudo!	5 A jó barát szembeszáll az ellenféllel és pajzsot ragad az ellenséggel szemben.
6 Nunca te olvides de un buen amigo, y acuérdate de él cuando tengas riquezas.	6 Ne feledkezz meg barátodról lelkedben, és ne felejtsd el őt gazdagságodban!
7 Todo el que aconseja recomienda su consejo, pero hay quien aconseja pensando sólo en sí mismo.	7 Ne kérj tanácsot irigyedtől, és titkold el szándékodat azoktól, akik féltékenyek rád.
8 Sé precavido con el que da consejos y averigua primero qué le hace falta, porque entonces aconsejará lo que le convenga a él; no sea que le dé lo mismo una cosa que otra	8 Minden tanácsadó útbaigazít, de van olyan, aki saját javára ad tanácsot.
9 y te diga: «Vas por el buen camino», mientras se pone enfrente a ver qué te pasa.	9 Légy óvatos a tanácsadóval szemben! Tudd meg előbb, mire van szüksége, mert ő is magáról gondoskodik,
10 No consultes al que te subestima, y al que tiene celos de ti, ocúltale tus designios.	10 hogy karót ne dugjon a földbe, és ne mondja neked:
11 No pidas consejo a una mujer sobre su rival, ni a un cobarde sobre la guerra, ni a un comerciante sobre un negocio, ni a un comprador sobre una venta, ni a un envidiosos sobre la gratitud, ni a un despiadado sobre un beneficio, ni a un perezoso sobre cualquier trabajo, ni al que trabaja por horas sobre la conclusión de una obra, ni a un servidor holgazán sobre un trabajo difícil: no cuentes con estos para ningún consejo.	11 »Jó úton vagy!« s azután odaálljon, hogy lássa, mi lesz veled.
12 Pero recurre asiduamente a un hombre piadoso, de quien te consta que cumple los mandamientos, capaz de sentir lo que tú mismo sientes, y que sufrirá contigo si das un traspié.	12 Ha vallástalan emberrel szent dologról beszélsz, igaztalannal igazságról, asszonnyal vetélytársnőjéről, gyávával háborúról, kereskedővel üzletről, vevővel eladásról, irigy emberrel háláról,
13 Déjate llevar por lo que te dicta el corazón, porque nadie te será más fiel que él:	13 könyörtelennel irgalmasságról, becstelennel becsületességről, rest munkással bármi munkáról,
14 el alma de un hombre suele advertir a menudo mejor que siete vigías apostados sobre una altura.	14 esztendei munkással évi számadásról, lusta rabszolgával sok munkáról: ne hallgass semmiféle tanácsukra!
15 Y por encima de todo ruego al Altísimo, para que dirija tus pasos en la verdad.	15 De keresd fel gyakran a jámbor embert, akiről tudod, hogy Isten félelmében jár,
16 Principio de toda obra es la conversación, y antes de toda acción, está el consejo.	16 aki lélekben hozzád hasonló, aki megsajnál, ha sötétben botorkálsz!
17 Raíz de los pensamientos es el corazón, y él hace brotar cuatro ramas:	17 De lelkiismereted jó tanácsára is ügyelj, mert semmi sem ér neked többet ennél!
18 el bien y el mal, la vida y la muerte, y la que decide siempre en todo esto es la lengua.	18 A jámbor embert egyébként a lelkiismerete néha eligazítja, mint hét őr, akik magas helyükön ülve kémlelnek.
19 Un hombre puede ser hábil para instruir a muchos y, sin embargo, ser inútil para sí mismo.	19 Mindezek mellett a Magasságbelihez fordulj könyörgéssel, hogy igazságban vezérelje utadat.
20 El que es sabio de labios para afuera, se hace odioso y acabará sin tener qué comer:	20 Helyes megfontolás előzze meg minden dolgodat, és szilárd elhatározás minden tettedet!
21 no se le ha concedido el favor del Señor, porque estaba desprovisto de toda sabiduría.	21 A szív az elhatározás gyökere, négy hajtás sarjadzik belőle: a jó és a rossz, az élet és a halál, és mindezeknek teljesen a nyelv az ura. Van olyan bölcs ember, aki sokak tanítómestere, de önmagának nincsen hasznára.
22 Si un hombre es sabio para sí mismo, los frutos de su inteligencia están en su boca y son dignos de fe.	22 Van olyan tudós férfi, aki sokakat tanít, és maga is hasznát látja.
23 Un hombre sabio instruye a su propio pueblo y los frutos de su inteligencia son dignos de fe.	23 Van olyan, aki bölcsen beszél, de megvetik, és mindenben a rövidebbet húzza;
24 Un hombre sabio es colmado de bendiciones y, al verlo, todos lo felicitan.	24 nem nyert az Úrtól kegyet, ezért nem ér el semmit a bölcsessége.
25 El hombre tiene sus días contados, pero los días de Israel son incontables.	25 Van olyan bölcs, aki a maga javára bölcs, és tudása gyümölcsét dicsérik,
26 Un hombre sabio se gana la confianza de su pueblo y su nombre sobrevive para siempre.	26 s van olyan bölcs, aki népének tanítómestere, és tudásának gyümölcsei maradandók.
27 Hijo mío, para tu régimen de comida, pruébate a ti mismo: mira qué te hace mal y prívate de ello.	27 A bölcs férfi eltelik áldással, s akik látják őt, boldognak mondják.
28 Porque no todo es conveniente para todos ni a todos les gusta lo mismo.	28 Csekély számú nap az ember élete, de Izrael napjait nem lehet megszámlálni!
29 No seas insaciable de placeres ni te excedas en las comidas.	29 Aki bölcs a nép javára, dicsőséget arat, és hírneve örökké él!
30 Porque el exceso en las comidas acarrea enfermedades y la glotonería provoca cólicos.	30 Fiam! Ameddig csak élsz, vigyázz magadra, és ha valami árt, ne engedd meg magadnak.
31 La glotonería causó la muerte de muchos, pero el que se cuida prolongará su vida.	31 Mert nem minden válik mindenki javára, és nem ízlik mindenkinek minden. Ne légy mohó semmilyen lakomán, és ne vesd magad bármely étel után, mert a nagyétkűség betegséghez vezet, s a mohóságnak hasmenés a vége. Sokan mentek már tönkre mértéktelenség miatt, de aki tartózkodó, meghosszabbítja életét.