Jeremiás siralmai 5

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW JERUSALEM
1 Emlékezz, Uram, mi történt velünk, tekints ránk és lásd gyalázatunkat!	1 Yahweh, remember what has happened to us; consider, and see our degradation.
2 Örökségünk jövevényekre szállt, házaink idegenekre.	2 Our heritage has passed to strangers, our homes to foreigners.
3 Árvák lettünk, és apátlanok, anyáink olyanok, mint az özvegyek.	3 We are orphans, we are fatherless; our mothers are like widows.
4 Vizünket pénzért isszuk, fánkat vételárért kapjuk.	4 We have to buy our own water to drink, our own wood we can get only at a price.
5 Nyakunkon vannak üldözőink, elfáradtunk, és nincs nyugalmunk.	5 The yoke is on our necks; we are persecuted; exhausted we are, al owed no rest.
6 Egyiptomnak nyújtottunk kezet, s Asszíriának, hogy jóllakjunk kenyérrel.	6 We made a pact with Egypt, with Assyria, to have plenty of food.
7 Atyáink vétkeztek, és nincsenek többé, s mi hordozzuk bűneiket.	7 Our ancestors sinned; they are no more, and we bear the weight of their guilt.
8 Szolgák uralkodnak rajtunk, nincs, aki kiragadjon kezükből.	8 Slaves rule us; there is no one to rescue us from their clutches.
9 Életünk kockáztatásával szerezzük kenyerünket kard elől a pusztában.	9 At peril of our lives we earn our bread, by risking the sword of the desert.
10 Bőrünk izzik, mint a kemence, a hevesen kínzó éhségtől.	10 Our skin is as hot as an oven, from the scorch of famine.
11 Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szüzeket Júda városaiban.	11 The women in Zion have been raped, the young girls in the towns of Judah.
12 A fejedelmeket felakasztották kezükkel, a vének személyét nem tisztelték.	12 Princes have been hanged by their hands; the face of the old has won no respect.
13 Az ifjak malmot hajtanak, és a gyermekek fahordásban rogyadoznak.	13 Youths have been put to the mil , boys stagger under loads of wood.
14 A vének eltűntek a kapuból, az ifjak abbahagyták hárfajátékukat.	14 The elders have deserted the gateway; the young have given up their music.
15 Eltűnt szívünk vidámsága, gyászra fordult a körtáncunk.	15 Joy has vanished from our hearts; our dancing has turned to mourning.
16 Leesett a koszorú a fejünkről; jaj nekünk, mert vétkeztünk!	16 The crown has fallen from our heads. Alas that ever we sinned!
17 Ezért lett szomorú a szívünk, ezért homályosult el a szemünk;	17 This is why our hearts are sick; this is why our eyes are dim:
18 Sion hegye miatt, mely puszta lett, rókák járkálnak rajta.	18 because Mount Zion is desolate; jackals roam to and fro on it.
19 De te, Uram, örökké megmaradsz, trónod nemzedékről nemzedékre.	19 Yet you, Yahweh, rule from eternity; your throne endures from age to age.
20 Miért feledkezel meg rólunk örökre, miért hagysz el minket hosszú napokra?	20 Why do you never remember us? Why do you abandon us so long?
21 Téríts magadhoz, Uram, és megtérünk, újítsd meg napjainkat, mint hajdan!	21 Make us come back to you, Yahweh, and we will come back. Restore us as we were before!
22 Vagy talán végképp elvetettél minket, oly nagyon megharagudtál miránk?	22 Unless you have utterly rejected us, in an anger which knows no limit.