Jeremiás siralmai 5

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA MARTINI
1 Emlékezz, Uram, mi történt velünk, tekints ránk és lásd gyalázatunkat!	1 ORAZIONE DI GEREMIA PROFETA. Ricorditi, o Signore, di quel, che è a noi avvenuto: mira, e considera la nostra ignominia.
2 Örökségünk jövevényekre szállt, házaink idegenekre.	2 La nostra eredità è andata in mano a' forestieri; le nostre case ad estranei.
3 Árvák lettünk, és apátlanok, anyáink olyanok, mint az özvegyek.	3 Siam divenuti pupilli privi di padre: le madri nostre son come vedove.
4 Vizünket pénzért isszuk, fánkat vételárért kapjuk.	4 A prezzo di denaro abbiam bevuta la nostra acqua, col denaro abbiam comperate le nostre legna.
5 Nyakunkon vannak üldözőink, elfáradtunk, és nincs nyugalmunk.	5 Eravamo condotti presi pel nostro collo: requie non concedevasi agli stanchi.
6 Egyiptomnak nyújtottunk kezet, s Asszíriának, hogy jóllakjunk kenyérrel.	6 Agli Egiziani, ed agli Assiri porgemmo le mani, per essere satollati di pane.
7 Atyáink vétkeztek, és nincsenek többé, s mi hordozzuk bűneiket.	7 I padri nostri peccarono, e più non sono: e noi abbiam portate le loro iniquità.
8 Szolgák uralkodnak rajtunk, nincs, aki kiragadjon kezükből.	8 I servi nostri ci han dominati: non v'ebbe chi dalle mani loro ci riscattasse.
9 Életünk kockáztatásával szerezzük kenyerünket kard elől a pusztában.	9 Con pericolo di nostra vita i luoghi deserti andavamo a provvederci di sostentamento, temendo sempre la spada.
10 Bőrünk izzik, mint a kemence, a hevesen kínzó éhségtől.	10 La nostra pelle è arsa come un forno per l'atrocità della fame.
11 Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szüzeket Júda városaiban.	11 Svergognavano in Sion le donne, e le vergini nella città di Giuda.
12 A fejedelmeket felakasztották kezükkel, a vének személyét nem tisztelték.	12 I principi sono stati appiccati per la mano, non hanno avuto rispetto alle facce de' vecchi.
13 Az ifjak malmot hajtanak, és a gyermekek fahordásban rogyadoznak.	13 Hanno disonorati i giovanetti, e i fanciulli son venuti meno sotto il bastone.
14 A vének eltűntek a kapuból, az ifjak abbahagyták hárfajátékukat.	14 Mancano alle porte i seniori, i giovani al coro de' suonatori.
15 Eltűnt szívünk vidámsága, gyászra fordult a körtáncunk.	15 E estinta nel nostro cuor l'allegrezza: le nostre armonie sono cangiate in lutto.
16 Leesett a koszorú a fejünkről; jaj nekünk, mert vétkeztünk!	16 E caduta la corona dal nostro capo: guai a noi, che abbiamo peccato.
17 Ezért lett szomorú a szívünk, ezért homályosult el a szemünk;	17 Per questo il cuor nostro è addolorato; per questo han perduto il lume gli occhi nostri.
18 Sion hegye miatt, mely puszta lett, rókák járkálnak rajta.	18 Perchè desolato è il monte di Sion, le volpi per esso camminano.
19 De te, Uram, örökké megmaradsz, trónod nemzedékről nemzedékre.	19 Ma tu, o Signore, sarai in eterno, il tuo trono per tutte quante le generazioni.
20 Miért feledkezel meg rólunk örökre, miért hagysz el minket hosszú napokra?	20 Perchè ti scorderai tu per sempre di noi? ci abbandonerai tu per la lunghezza de' giorni?
21 Téríts magadhoz, Uram, és megtérünk, újítsd meg napjainkat, mint hajdan!	21 Convertici a te, o Signore, e noi ci convertiremo, rinnovella tu i nostri giorni, come da principio.
22 Vagy talán végképp elvetettél minket, oly nagyon megharagudtál miránk?	22 Ma tu ci hai rigettati terribilmente: tu se' sdegnato grandemente contro di noi.