| 1 «Enviad un cordero al soberano del país, | desde la Peña del desierto al Monte Sión». | 1 Küldjetek bárányt az ország uralkodójának Szelából a sivatag felé, Sion leányának hegyére! |
| 2 Como pájaro espantado, | nidada dispersa, | así van las hijas de Moab | por los vados del Arnón. | 2 Akkor majd, mint menekülő madár és mint fészkükből elkergetett madárfiókák, olyanok lesznek Moáb leányai az Arnon gázlóinál. |
| 3 Dadnos consejo, | haced de árbitro; | sea tu sombra como la noche | en pleno mediodía. | Esconde a los fugitivos, | no descubras al prófugo. | 3 Adj tanácsot, szolgáltass igazságot, tedd árnyékodat délben olyanná, mint az éj! Rejtsd el az elűzötteket, a menekülőt ne áruld el! |
| 4 Da asilo a los fugitivos de Moab, | sé tú su refugio | ante el devastador. | Cuando cese la opresión, | termine la devastación | y desaparezca el que pisoteaba el país, | 4 Hadd lakjanak nálad a Moábból elűzöttek, légy rejtekhelyük a pusztító elől! Mert vége lesz az elnyomásnak, megszűnik a pusztítás, eltűnik az eltipró az országból. |
| 5 entonces el trono se fundará en la clemencia: | desde él regirá con lealtad, | en la tienda de David, | un juez celoso del derecho, | dispuesto a la justicia. | 5 Akkor majd trón készül a kegyelem által, és azon hűségben ül Dávid sátrában a bíró, aki keresi a jogot, és gyors az igazságtevésben. |
| 6 Hemos conocido la soberbia desmedida de Moab, | su altanería y su soberbia, | su arrogancia, sus vanas pretensiones. | 6 Hallottunk Moáb gőgjéről: büszke nagyon; kevélységéről, gőgjéről és haragjáról, üres kérkedéséről. |
| 7 Por eso gimen los moabitas, | todos gimen por Moab. | Por las tortas de pasas de Quir-Jareset | se lamentan consternados. | 7 Ezért jajgatnak a moabiták Moáb miatt, valamennyien jajgatnak; Kír-Heresz kalácsai után sóhajtoznak bizony leverten. |
| 8 Languidecen los campos de Jesbón, | la viña de Sibmá, | con cuyas uvas escogidas | se embriagaban los señores de las naciones; | llegaban hasta Yazer, | serpenteaban por el desierto, | y sus vástagos se extendían allende el mar. | 8 Mert Hesbon szőlőültetvényei elhervadnak, és Sibma szőlőtője is; a nemzetek urai levágják vesszőit, pedig Jázerig értek, szerteszét kúsztak a pusztában; indái kiterjeszkedtek, túlnyúltak a tengeren. |
| 9 Por eso lloraré como llora Yazer | la viña de Sibmá, | os regaré con mis lágrimas, Jesbón y Elalé. | Porque han callado los gritos de la siega y la vendimia, | 9 Ezért siratom Jázer sírásával Sibma szőlőtőjét; elárasztlak könnyeimmel, Hesbon és Elále, mert szüretedkor s aratásodra csatakiáltás hangzott. |
| 10 huyeron de los huertos el gozo y la alegría, | ni cantan ni dan gritos de alborozo en las viñas; | el viñador no pisa el vino en el lagar, | ha cesado el clamor de alegría. | 10 Eltűnt az öröm és ujjongás a gyümölcsöskertből, és a szőlőkben nem vigadnak, nem kiáltoznak. Bort a sajtóban nem tapos a taposó, az örömkiáltás megszűnt. |
| 11 Por eso, como un arpa, se estremecen mis entrañas por Moab; | mi corazón, por Quir-Jareset. | 11 Ezért zokog bensőm Moábért, miként a citera, és szívem Kír-Hereszért. |
| 12 Y ocurrirá que, aunque Moab se presente y se fatigue en sus altos, | y entre en su santuario para orar, | de nada le valdrá. | 12 Ezek után, ha Moáb megjelenik, ha fáradozik a magaslaton, és bemegy szentélyébe, hogy imádkozzék, nem ér el semmit. |
| 13 Esta es la palabra que pronunció el Señor contra Moab hace tiempo. | 13 Ez az az ige, amelyet az Úr egykor Moábról mondott. |
| 14 Ahora el Señor dice: «Dentro de tres años, años de jornalero, será humillada la nobleza de Moab con sus numerosos habitantes, y quedará un pequeño resto desvalido». | 14 Most pedig így szól az Úr: »Még három olyan év, mint a béres évei, és csúffá lesz Moáb nemessége, az egész nagy tömeggel együtt; s maradéka kevés lesz, kicsi és nem sok.« |
