Giobbe 3

BIBBIA TINTORI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Allora Giobbe, aperta la sua bocca, maledisse il suo giorno,	1 Ezután megnyitotta Jób a száját, elátkozta születése napját
2 e disse:	2 és mondta:
3 « Perisca il giorno in cui io nacqui, e la notte in cui fu detto: E' stato concepito un uomo.	3 »Vesszen a nap, amelyen születtem, az éj, amelyen mondták: ‘Fiú fogantatott.’
4 Quel giorno si cangi in tenebre, non ne tenga conto Dio dall'alto, non sia rischiarato dalla luce.	4 Legyen az a nap sötétség, Isten odafenn ne törődjék vele, napfény azon ne világítson.
5 Lo ricopran le tenebre e l'ombra di morte, lo ravvolga la caligine, sia oppresso dall'amarezza.	5 Lepje el sötétség s a halál árnya, ülje meg sűrű felleg, és borítsa keserűség!
6 Un turbine tenebroso porti via quella notte, non sia contata fra i giorni dell'anno, non entri nel computo dei mesi.	6 Sötét förgeteg vegye ez éjjelt birtokába; az év napjai közé be ne tudják, s a hónapokhoz ne számítsák!
7 Quella notte resti sola, non sia degna di lode.	7 Maradjon az az éjjel magtalan, vígság azon ne legyen;
8 La maledicano quelli che imprecano al giorno, quelli esperti nel suscitare il Leviatan.	8 átkozzák el azok, akik napot átokkal illetnek, akik készek felkelteni a Leviatánt!
9 Siano oscurate le stelle dalla sua caligine, aspetti e non veda la luce, nè lo spuntar della nascente aurora;	9 Öltözzenek sötétbe hajnalának csillagai, várja a világosságot, de hiába, ne lássa hajnal hasadását,
10 perchè non chiuse il seno che mi portò, nè tolse gli affanni dal mio sguardo.	10 mert nem zárta el az engem hordozó méhnek kapuját, mert nem tartotta távol szememtől a nyomorúságot!
11 Perchè non morii nel seno materno? Perchè appena uscitone non spirai?	11 Miért nem haltam meg a méhben? Miért nem pusztultam el mindjárt, amikor kijöttem a méhből?
12 Perchè fui accolto sulle ginocchia? Perchè allattato alle mammelle?	12 Térd engem miért fogadott, miért tápláltak emlők?
13 Ora me la dormirei taciturno, riposerei nel mio sonno,	13 Így most csendben aludnék, békességben szenderegnék együtt
14 coi re e cogli arbitri del mondo che si fabbricano solitudini,	14 királyokkal, országok tanácsosaival, akik pusztaságot építettek maguknak,
15 coi principi carichi d'oro che riempiono d'argento le loro case.	15 vagy fejedelmekkel, akik aranyban bővelkedtek, akik ezüsttel töltötték meg házaikat.
16 O non sarei, come un aborto nascosto, e come quelli che concepiti, non videro la luce.	16 Vagy mint az elásott idétlen gyermek, nem lennék többé, mint a magzat, amely nem látott napvilágot.
17 Là i malvagi cessano d'agitarsi, là riposano gli spossati.	17 Ott felhagynak a gonoszok a tombolással, és pihennek az erőben megfogyottak;
18 Quelli che erano insieme incatenati, son senza noie, non sentendo più la voce dell'aguzzino.	18 együtt vannak bántódás nélkül, akik hajdan foglyok voltak, nem hallják többé a börtönőr szavát.
19 Vi sono il piccolo e il grande, e il servo è libero dal suo padrone.	19 Együtt van ott kicsiny és nagy egyaránt, s a szolga már nem függ urától.
20 perchè fu data la luce all'infelice, e la vita a quelli che han l'anima nell'amarezza,	20 Mire való világosság a nyomorultnak és élet a keseredett léleknek?
21 che aspettano la morte e non viene, la cercano come un tesoro,	21 Azoknak, akik várják a halált, de nem jő, és ásva keresik, jobban mint a kincset;
22 O si rallegrano grandemente quando han trovato un sepolcro?	22 akik örülnének mérték nélkül, ha a sírt végre megtalálnák?
23 ad un uomo la via del quale è nascosta e che Dio circonda di tenebre?	23 Mire való az élet a férfinak, akinek útja el van rejtve, akit Isten homályba burkolt?
24 Prima di mangiare io sospiro, e come acque inondanti sono i miei ruggiti;	24 Sóhajjal kezdem étkezésemet, mint víz árja ömlik hangos zokogásom;
25 Perchè il male ch'io paventava m'ha incolto, e quello di cui temevo m'è accaduto.	25 mert amitől félve féltem, az elért engem, s amitől rettegtem, eljött reám.
26 E forse, non dissimulai, non tacqui, non mi detti pace? Eppure è piombata sopra di me l'indignazione ».	26 Nem voltam álnok, nem hallgattam, nem nyugodtam, mégis rámborult a harag!«