Qoelet 3

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Omnia tempus habent, et momentum suum cuique negotio sub caelo:	1 Mindennek megvan a maga órája, és az ég alatt minden dolog elmúlik a maga idejében.
2 tempus nascendi et tempus moriendi, tempus plantandi et tempus evellendi quod plantatum est,	2 Ideje van a születésnek és ideje a halálnak, ideje az ültetésnek és ideje a kiszakításnak.
3 tempus occidendi et tempus sanandi, tempus destruendi et tempus aedificandi,	3 Ideje van az ölésnek és ideje a gyógyításnak, ideje a lebontásnak, és ideje az építésnek.
4 tempus flendi et tempus ridendi, tempus plangendi et tempus saltandi,	4 Ideje van a sírásnak, és ideje a nevetésnek, ideje a gyásznak, és ideje a táncnak.
5 tempus spargendi lapides et tempus eos colligendi, tempus amplexandi et tempus longe fieri ab amplexibus,	5 Ideje van a kő szétdobálásának, és ideje a kő összeszedésének, ideje az ölelkezésnek, és ideje az ölelkezéstől való tartózkodásnak.
6 tempus quaerendi et tempus perdendi, tempus custodiendi et tempus abiciendi,	6 Ideje van a keresésnek, és ideje az elveszítésnek, ideje a megőrzésnek, és ideje az eldobásnak.
7 tempus scindendi et tempus consuendi, tempus tacendi et tempus loquendi,	7 Ideje van az eltépésnek, és ideje az összevarrásnak, ideje a hallgatásnak és ideje a szólásnak.
8 tempus dilectionis et tempus odii, tempus belli et tempus pacis.	8 Ideje van a szeretetnek, és ideje a gyűlölködésnek, ideje a háborúnak, és ideje a békének.
9 Quid lucri habet, qui operatur, de labore suo?	9 Mi haszna van az embernek a fáradságából?
10 Vidi occupationem, quam dedit Deus filiis hominum, ut occuparentur in ea.	10 Néztem azt a vesződséget, amelyet Isten az emberek fiainak adott, hogy azzal bajlódjanak.
11 Cuncta fecit bona in tempore suo; et mundum tradidit cordi eorum, et noninveniet homo opus, quod operatus est Deus ab initio usque ad finem.	11 Mindent úgy alkotott, hogy helyes legyen a maga idejében. A jövőt is beléjük helyezte. Csakhogy az ember nem tudja kifürkészni Isten művét, amelyet létrehoz kezdettől fogva mindvégig.
12 Cognoviquod nihil boni esset in eis nisi laetari et facere bene in vita sua.	12 Úgy találtam tehát, hogy nem tehet jobbat az ember, mint hogy örvendezzen és gyönyörködjön, amíg élete tart.
13 Omnisenim homo, qui comedit et bibit et videt bonum de labore suo, hoc donum Dei est.	13 Az emberek ugyanis mindnyájan, akik esznek, isznak és fáradságuk mellett a jót élvezik, Isten ajándékát veszik.
14 Didici quod omnia opera, quae fecit Deus, perseverent in perpetuum; nonpossumus eis quidquam addere nec auferre, quae fecit Deus, ut timeatur.	14 Megismertem, hogy mindaz, amit Isten tesz, örökre úgy marad: nem lehet ahhoz hozzáadni, sem abból elvenni. Isten pedig azért tett így, hogy féljék őt.
15 Quodiam fuit, ipsum est; et, quod futurum est, iam fuit; et Deus requirit, quodabiit.	15 Ami történt, régen is megtörtént, és ami lesz, az is megesett már, és Isten megújítja azt, ami elmúlt.
16 Et adhuc vidi sub sole: in loco iudicii ibi impietas, et in loco iustitiaeibi iniquitas;	16 Láttam továbbá a nap alatt: hogy az ítélet helyén gonoszság, és az igazság helyén igaztalanság van.
17 et dixi in corde meo: “ Iustum et impium iudicabit Deus,quia tempus omni rei et omnibus occasio ”.	17 Azt mondtam magamban: »Az igazat is, a bűnöst is megítéli Isten, mivel mindennek eljön később az ideje.«
18 Dixi in corde meo de filiis hominum, ut probaret eos Deus et ostenderet eosin semetipsis similes esse bestiis.	18 Ezt mondtam magamban az emberek fiairól: Isten bebizonyítja róluk és megmutatja, hogy olyanok, mint az állatok.
19 Quoniam sors filiorum hominis etiumentorum una est atque eadem: sicut moritur homo, sic et illa moriuntur; etidem spiritus omnibus: nihil habet homo iumento amplius, quia omnia vanitas.	19 Hiszen az ember vége olyan, mint az állatoké, és mindegyikükre ugyanaz a sors várakozik: amint az ember meghal, úgy halnak meg azok is. Mindegyikben egyforma az éltető lehelet, és az embernek nincs többje, mint az állatnak, hiszen minden csak hiúság!
20 Et omnia pergunt ad unum locum: de terra facta sunt omnia, et in terram omnia pariter revertuntur.	20 Minden egy helyre vándorol, valamennyien porból lettek és a porba térnek vissza.
21 Quis novit, si spiritus filiorum hominis ascendat sursum, et si spiritusiumentorum descendat deorsum in terram?	21 Ki tudja, vajon Ádám fiainak éltető lehelete felfelé száll-e, és vajon az állatok éltető lehelete lefelé száll-e?
22 Et deprehendi nihil esse melius quamlaetari hominem in opere suo; nam haec est pars illius. Quis enim eum adducet,ut post se futura cognoscat?	22 Úgy találtam tehát, hogy nincs jobb az embernek, mint hogy örvendjen cselekedeteinek, mert ez az osztályrésze. Ugyan ki adja neki tudtul, mi lesz majd utána?