1 Samuel 15

NEW JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Samuel said to Saul, 'I am the man whom Yahweh sent to anoint you as king of his people Israel, sonow listen to the words of Yahweh.	1 Azt mondta egyszer Sámuel Saulnak: »Engem küldött az Úr, hogy téged népének, Izraelnek királyává kenjelek: most azért halld az Úr szavát.
2 This is what Yahweh Sabaoth says, "I intend to punish what Amalek did to Israel -- laying a trap forhim on the way as he was coming up from Egypt.	2 Ezt üzeni a Seregek Ura: Megemlékeztem mindarról, amit az amalekiták Izraelen elkövettek, hogy miképp álltak ellene az úton, amikor feljött Egyiptomból.
3 Now, go and crush Amalek; put him under the curse of destruction with al that he possesses. Do notspare him, but kil man and woman, babe and suckling, ox and sheep, camel and donkey." '	3 Most azért eredj, s verd meg az amalekitákat, s pusztítsd el mindenüket: ne kíméld őket, s meg ne kívánj holmijukból semmit sem, hanem ölj meg férfit s asszonyt, gyermeket és csecsemőt, szarvasmarhát, s aprójószágot, tevét és szamarat egyaránt.«
4 Saul summoned the people and reviewed them at Telaim: two hundred thousand foot soldiers (andten thousand men of Judah).	4 Erre Saul hadba szólította a népet, s megszámlálta őket, miként a bárányokat: kétszázezer gyalogosa és tízezer júdabeli embere volt.
5 Saul advanced on the town of Amalek and lay in ambush in the river bed.	5 Amikor aztán Saul az amalekiták városáig jutott, lesbe állt a völgyben.
6 Saul said to the Kenites, 'Go away, leave your homes among the Amalekites, in case I destroy youwith them -- you acted with faithful love towards al the Israelites when they were coming up from Egypt.' So theKenites moved away from the Amalekites.	6 Majd azt mondta Saul a kenitáknak: »Menjetek, távozzatok, s költözzetek ki az amalekiták közül, hogy pusztulásba ne találjalak sodorni titeket közöttük, noha ti irgalmasságot cselekedtetek Izrael valamennyi fiával, amikor feljöttek Egyiptomból.« Erre aztán eltávoztak a keniták az amalekiták közül.
7 Saul then crushed the Amalekites, beginning at Havilah in the direction of Shur, which is to the east ofEgypt.	7 Saul pedig megverte az amalekitákat Hevilától egészen addig, ahol az Egyiptommal szemben levő Súrhoz jut az ember.
8 He took Agag king of the Amalekites alive and, executing the curse of destruction, put al the people tothe sword.	8 Agágot, az amalekiták királyát elevenen elfogta, az egész népet pedig kardélre hányatta.
9 But Saul and the army spared Agag with the best of the sheep and cattle, the fatlings and lambs andal that was good. They did not want to consign these to the curse of destruction; they consigned only what waspoor and worthless.	9 Ám Saul és a nép megkímélte Agágot meg az aprójószág és szarvasmarha legjavát, a juhokat és a kosokat, és mindazt, ami szép volt. Nem akarták elpusztítani, hanem csak azt pusztították el, ami silány és megvetendő volt.
10 The word of Yahweh came to Samuel,	10 Ekkor az Úr szózatot intézett Sámuelhez, mondva:
11 'I regret having made Saul king, since he has broken his allegiance to me and not carried out myorders.' Samuel was appal ed and cried to Yahweh al night long.	11 »Bánom, hogy királlyá tettem Sault, mert elhagyott engem, s nem hajtotta végre szavamat.« Elszomorodott erre Sámuel, s egész éjszaka kiáltott az Úrhoz.
12 In the morning, Samuel set off to find Saul. Samuel was told, 'Saul has been to Carmel, to raisehimself a monument there, but now has turned about, moved on and gone down to Gilgal.'	12 Amikor aztán éjszaka felkelt Sámuel, hogy reggelre Saul elé menjen, hírül hozták Sámuelnek, hogy Saul Kármelbe ment, s diadalívet emelt magának, s aztán megfordult, tovább ment, s lement Gilgálba. Odament tehát Sámuel Saulhoz, miközben Saul éppen egészen elégő áldozatot mutatott be az Úrnak az amalekitáktól hozott zsákmány legjavából.
13 When Samuel reached Saul, Saul said, 'May you be blessed by Yahweh! I have carried outYahweh's orders.'	13 Amikor Sámuel odaért Saulhoz, azt mondta neki Saul: »Áldjon meg téged az Úr! Teljesítettem az Úr szavát!«
14 Samuel replied, 'Then what is this bleating of sheep in my ears and the lowing of cattle that I hear?'	14 Ám Sámuel azt mondta: »Hát micsoda juhok bégetése az, amely a fülembe hatol, s miféle marhák bőgése az, amelyet hallok?«
15 Saul said, 'They have been brought from Amalek, the people having spared the best of the sheepand cattle to sacrifice them to Yahweh, your God; the rest we have consigned to the curse of destruction.'	15 Azt mondta erre Saul: »Az amalekitáktól hozták őket; a nép ugyanis megkímélte az aprójószág s a szarvasmarha legjavát, hogy feláldozza az Úrnak, a te Istenednek, a többit azonban megöltük.«
16 Samuel then said to Saul, 'Stop! Let me tel you what Yahweh said to me last night.' He said, 'Go on.'	16 Azt mondta erre Sámuel Saulnak: »Engedd, hadd közöljem veled, mit mondott nekem az Úr ez éjszaka.« Ő így szólt: »Beszélj!«
17 Samuel said, 'Smal as you may be in your own eyes, are you not the leader of the tribes of Israel?Yahweh has anointed you as king of Israel.	17 Azt mondta erre Sámuel: »Nemde, noha kicsiny is voltál a magad szemében, Izrael törzseinek fejévé lettél, és az Úr Izrael királyává kent fel téged.
18 When Yahweh sent you on a mission he said to you, "Go and put those sinners, the Amalekites,under the curse of destruction and make war on them until they are exterminated."	18 Aztán elküldött az Úr téged erre az útra és azt mondta: ‘Eredj, s pusztítsd el a vétkes amalekitákat, s hadakozz ellenük, amíg meg nem semmisülnek.’
19 Why then did you not obey Yahweh's voice? Why did you fal on the booty and do what is wrong inYahweh's eyes?'	19 Miért nem hallgattál tehát az Úr szavára? Miért estél neki a zsákmánynak, s miért cselekedted azt, ami gonosz az Úr előtt?«
20 Saul replied to Samuel, 'But I did obey Yahweh's voice. I went on the mission which Yahweh gaveme; I brought back Agag king of the Amalekites; I put Amalek under the curse of destruction;	20 Azt mondta erre Saul Sámuelnek: »Hiszen én hallgattam az Úr szavára, s elmentem arra az útra, amelyre az Úr küldött, s elhoztam Agágot, az amalekiták királyát, s megöltem az amalekitákat.
21 and from the booty the people have taken the best sheep and cattle of what was under the curse ofdestruction only to sacrifice them to Yahweh your God in Gilgal.'	21 A nép pedig azért vett el a zsákmányból aprójószágot és marhát, hogy a megölt jószág zsengéjeként áldozatul mutassa be az Úrnak, Istenének Gilgálban.«
22 To which, Samuel said: Is Yahweh pleased by burnt offerings and sacrifices or by obedience toYahweh's voice? Truly, obedience is better than sacrifice, submissiveness than the fat of rams.	22 Azt mondta erre Sámuel: »Vajon egészen elégő áldozatokat s véresáldozatokat akar-e az Úr, s nem inkább azt, hogy engedelmeskedjenek az Úr szavának? Többet ér az engedelmesség, mint a véresáldozat, és a szófogadás többet, mint a kosok hájának bemutatása,
23 Rebellion is a sin of sorcery, presumption a crime of idolatry! 'Since you have rejected Yahweh'sword, he has rejected you as king.'	23 mert a varázslás bűnével ér fel az ellenszegülés, és a bálványimádás vétkével az engedelmesség megtagadása. Mivel tehát megvetetted az Úr szavát, azért az Úr is megvetett téged, hogy ne légy tovább király.«
24 Saul then said to Samuel, 'I have sinned, having broken Yahweh's order and your instructionsbecause I was afraid of the people and yielded to their demands.	24 Azt mondta erre Saul Sámuelnek: »Vétkeztem, mert megszegtem az Úr szavát s a te szavadat, de féltem a néptől, azért engedtem szavuknak.
25 Now, please forgive my sin and come back with me, so that I can worship Yahweh.'	25 Most azonban kérlek, vedd el bűnömet, s gyere vissza velem, hogy imádjam az Urat.«
26 Samuel said to Saul, 'I wil not come back with you, since you have rejected Yahweh's word andYahweh has rejected you as king of Israel.'	26 Ám Sámuel azt mondta Saulnak: »Nem megyek vissza veled, mert megvetetted az Úr szavát, s azért az Úr is megvetett téged, hogy ne légy tovább Izrael királya.«
27 As Samuel turned away to leave, Saul caught at the hem of his cloak and it tore,	27 Azzal Sámuel megfordult, hogy távozzon: ő azonban megragadta palástja szélét, úgyhogy az elszakadt.
28 and Samuel said to him, 'Today Yahweh has torn the kingdom of Israel from you and given it to aneighbour of yours who is better than you.'	28 Azt mondta erre neki Sámuel: »Elszakította ma tőled az Úr Izrael királyságát, s odaadta másnak, aki különb, mint te.
29 (The Glory of Israel, however, does not lie or go back on his word, not being human and liable to goback on his word.)	29 Izrael Győzedelmese nem von vissza, s nem bán meg semmit, mert nem ember, hogy megbánjon valamit!«
30 'I have sinned,' Saul said, 'but please stil show me respect in front of my people's elders and in frontof Israel, and come back with me, so that I can worship Yahweh your God.'	30 Ám ő azt mondta: »Vétkeztem! Most azonban tisztelj meg engem népem vénei és Izrael előtt: gyere vissza velem, hogy imádjam az Urat, Istenedet.«
31 Samuel fol owed Saul back and Saul worshipped Yahweh.	31 Megfordult tehát Sámuel és követte Sault és Saul imádta az Urat.
32 Samuel then said, 'Bring me Agag king of the Amalekites!' Agag came towards him unsteadilysaying, 'Truly death is bitter!'	32 Majd azt mondta Sámuel: »Hozzátok elém Agágot, az amalekiták királyát.« Oda is vitték eléje a kövér, remegő Agágot. Azt mondta ekkor Agág: »Így szakít el a keserű halál?«
33 Samuel said: As your sword has left women childless, so wil your mother be left childless amongwomen! Samuel then butchered Agag before Yahweh at Gilgal.	33 Azt mondta azonban Sámuel: »Amint kardod gyermektelenné tette az asszonyokat, úgy legyen gyermektelenné anyád is az asszonyok között.« Azzal darabokra szabdalta őt Sámuel az Úr előtt Gilgálban.
34 Samuel left for Ramah, and Saul went up home to Gibeah of Saul.	34 Sámuel azután elment Ramátába, Saul pedig felment Gibeába, házába.
35 Samuel did not see Saul again til his dying day. Samuel indeed mourned over Saul, but Yahwehregretted having made Saul king of Israel.	35 Sámuel nem is kereste fel többé Sault halála napjáig. Sámuel azonban egyre bánkódott Saul miatt, mivel az Úr megbánta, hogy Izrael királyává tette.