Luke 6

NEW JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 It happened that one Sabbath he was walking through the cornfields, and his disciples were pickingears of corn, rubbing them in their hands and eating them.	1 Történt pedig, hogy szombaton, amikor a vetések közt járt, tanítványai tépdesték a kalászokat, és kezeikkel kimorzsolva megették.
2 Some of the Pharisees said, 'Why are you doing something that is forbidden on the Sabbath day?'	2 A farizeusok közül egyesek azt mondták: »Miért teszitek azt, amit szombaton nem szabad?«
3 Jesus answered them, 'So you have not read what David did when he and his fol owers were hungry-	3 Jézus ezt felelte nekik: »Nem olvastátok, hogy mit tett Dávid, amikor éhezett, ő és akik vele voltak ?
4 how he went into the house of God and took the loaves of the offering and ate them and gave them tohis fol owers, loaves which the priests alone are al owed to eat?'	4 Miként ment be az Isten házába, hogyan vette el a kitett kenyereket, evett, és a vele levőknek is adott azokból, amelyeket nem szabad másnak megenni, csak egyedül a papoknak?«
5 And he said to them, 'The Son of man is master of the Sabbath.'	5 Aztán hozzátette: »Az Emberfia ura a szombatnak.«
6 Now on another Sabbath he went into the synagogue and began to teach, and a man was present, andhis right hand was withered.	6 Történt azután egy másik szombaton, hogy bement a zsinagógába és tanított. Volt ott egy ember, akinek a jobb keze elszáradt.
7 The scribes and the Pharisees were watching him to see if he would cure somebody on the Sabbath,hoping to find something to charge him with.	7 Az írástudók és a farizeusok pedig lesték, vajon gyógyít-e szombaton, hogy találjanak valamit, amivel vádolhatják.
8 But he knew their thoughts; and he said to the man with the withered hand, 'Get up and stand out in themiddle!' And he came forward and stood there.	8 Ő azonban ismerte gondolataikat, és így szólt a elszáradt kezű emberhez: »Kelj föl és állj a középre!« Az fölkelt és odaállt.
9 Then Jesus said to them, 'I put it to you: is it permitted on the Sabbath to do good, or to do evil; to savelife, or to destroy it?'	9 Azután Jézus ezt mondta nekik: »Kérdezlek titeket, szabad-e szombaton jót cselekedni vagy rosszat tenni, életet menteni vagy elveszíteni?«
10 Then he looked round at them al and said to the man, 'Stretch out your hand.' He did so, and his handwas restored.	10 Majd körülnézett mindnyájukon, és így szólt az emberhez: »Nyújtsd ki a kezedet!« Az megtette, és meggyógyult a keze.
11 But they were furious and began to discuss the best way of dealing with Jesus.	11 Azok erre esztelen haragra gerjedve arról kezdtek tanácskozni egymás közt, hogy mit cselekedjenek Jézussal.
12 Now it happened in those days that he went onto the mountain to pray; and he spent the whole night inprayer to God.	12 Történt pedig azokban a napokban, hogy kiment a hegyre imádkozni, és az egész éjszakát Isten imádásában töltötte.
13 When day came he summoned his disciples and picked out twelve of them; he cal ed them 'apostles':	13 Amikor megvirradt, magához hívta tanítványait, és kiválasztott közülük tizenkettőt. Ezeket elnevezte apostoloknak:
14 Simon whom he called Peter, and his brother Andrew, James, John, Philip, Bartholomew,	14 Simont, akit Péternek is nevezett, és Andrást, a testvérét, valamint Jakabot és Jánost, Fülöpöt és Bertalant,
15 Matthew, Thomas, James son of Alphaeus, Simon cal ed the Zealot,	15 Mátét és Tamást, Jakabot, Alfeus fiát és Simont, akit Zelótának neveznek,
16 Judas son of James, and Judas Iscariot who became a traitor.	16 Júdást, Jakab fiát, és iskarióti Júdást, aki áruló lett.
17 He then came down with them and stopped at a piece of level ground where there was a largegathering of his disciples, with a great crowd of people from al parts of Judaea and Jerusalem and the coastalregion of Tyre and Sidon	17 Majd lement velük és megállt egy sík helyen. Vele volt tanítványainak egy nagy csoportja és hatalmas népsokaság egész Júdeából, Jeruzsálemből, Tírusz és Szidon tengermellékéről,
18 who had come to hear him and to be cured of their diseases. People tormented by unclean spirits werealso cured,	18 akik eljöttek, hogy hallgassák őt és meggyógyuljanak betegségeikből. Akiket pedig tisztátalan lelkek gyötörtek, meggyógyultak.
19 and everyone in the crowd was trying to touch him because power came out of him that cured them al .	19 Az egész tömeg érinteni akarta őt, mert erő áradt ki belőle, és meggyógyította mindnyájukat.
20 Then fixing his eyes on his disciples he said: How blessed are you who are poor: the kingdom of Godis yours.	20 Akkor szemeit tanítványaira emelte, és így szólt: »Boldogok vagytok, ti szegények, mert tiétek az Isten országa.
21 Blessed are you who are hungry now: you shal have your fil . Blessed are you who are weeping now:you shall laugh.	21 Boldogok vagytok, akik most éheztek, mert kielégítenek benneteket. Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert nevetni fogtok.
22 'Blessed are you when people hate you, drive you out, abuse you, denounce your name as criminal,on account of the Son of man.	22 Boldogok lesztek, amikor gyűlölnek titeket az emberek, amikor kirekesztenek és szidalmaznak, és kivetik neveteket mint gonoszat az Emberfiáért.
23 Rejoice when that day comes and dance for joy, look!-your reward wil be great in heaven. This wasthe way their ancestors treated the prophets.	23 Örüljetek azon a napon és vigadjatok, mert íme, nagy a ti jutalmatok a mennyben! Hiszen atyáik éppen így cselekedtek a prófétákkal.
24 But alas for you who are rich: you are having your consolation now.	24 De jaj nektek, gazdagok, mert megkaptátok vigasztalástokat!
25 Alas for you who have plenty to eat now: you shal go hungry. Alas for you who are laughing now: youshall mourn and weep.	25 Jaj nektek, akik most jóllaktatok, mert éhezni fogtok! Jaj nektek, akik most nevettek, mert majd gyászoltok és sírtok!
26 'Alas for you when everyone speaks wel of you! This was the way their ancestors treated the falseprophets.	26 Jaj nektek, amikor mindenki magasztal titeket, mert atyáik éppen így cselekedtek a hamis prófétákkal!
27 'But I say this to you who are listening: Love your enemies, do good to those who hate you,	27 Nektek viszont, akik hallgattok engem, azt mondom: Szeressétek ellenségeiteket! Tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket.
28 bless those who curse you, pray for those who treat you badly.	28 Áldjátok azokat, akik átkoznak benneteket, és imádkozzatok azokért, akik gyaláznak titeket.
29 To anyone who slaps you on one cheek, present the other cheek as well; to anyone who takes yourcloak from you, do not refuse your tunic.	29 Annak, aki arcul üt téged, tartsd oda a másikat is; és attól, aki a köntösödet elveszi, ne tagadd meg az ingedet sem.
30 Give to everyone who asks you, and do not ask for your property back from someone who takes it.	30 Adj mindenkinek, aki kér tőled; és ha valaki elveszi, ami a tiéd, vissza ne kérd.
31 Treat others as you would like people to treat you.	31 Amint akarjátok, hogy cselekedjenek veletek az emberek, ti is hasonlóképpen cselekedjetek velük.
32 If you love those who love you, what credit can you expect? Even sinners love those who love them.	32 Ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, milyen jutalmat érdemeltek? Hiszen a bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik.
33 And if you do good to those who do good to you, what credit can you expect? For even sinners do thatmuch.	33 És ha azokkal tesztek jót, akik veletek jót tesznek, milyen jutalmat érdemeltek? Hisz ezt a bűnösök is megteszik.
34 And if you lend to those from whom you hope to get money back, what credit can you expect? Evensinners lend to sinners to get back the same amount.	34 És ha azoknak adtok kölcsön, akiktől remélitek, hogy visszakapjátok, milyen jutalmat érdemeltek? Hiszen a bűnösök is kölcsönöznek a bűnösöknek, hogy ugyanannyit kapjanak vissza.
35 Instead, love your enemies and do good to them, and lend without any hope of return. You wil have agreat reward, and you wil be children of the Most High, for he himself is kind to the ungrateful and the wicked.	35 Szeressétek tehát ellenségeiteket! Tegyetek jót és kölcsönözzetek, semmit vissza nem várva; így nagy lesz a ti jutalmatok, és a Magasságbeli fiai lesztek, mert ő jóságos a hálátlanokhoz és gonoszokhoz is.
36 'Be compassionate just as your Father is compassionate.	36 Legyetek tehát irgalmasok, mint a ti Atyátok is irgalmas!
37 Do not judge, and you will not be judged; do not condemn, and you wil not be condemned; forgive,and you wil be forgiven.	37 Ne ítélkezzetek, és titeket sem fognak elítélni! Ne ítéljetek el senkit, és benneteket sem fognak elmarasztalni! Bocsássatok meg, és bocsánatot fogtok nyerni!
38 Give, and there wil be gifts for you: a ful measure, pressed down, shaken together, and overflowing,wil be poured into your lap; because the standard you use will be the standard used for you.'	38 Adjatok, és adnak majd nektek is: jó és tömött, megrázott és túláradó mértékkel adnak majd az öletekbe! Mert amilyen mértékkel mértek, olyannal fognak visszamérni nektek!«
39 He also told them a parable, 'Can one blind person guide another? Surely both wil fal into a pit?	39 Hasonlatot is mondott nekik: »Vajon a vak vezethet-e vakot? Nem esnek-e mindketten verembe?
40 Disciple is not superior to teacher; but ful y trained disciple wil be like teacher.	40 Nem nagyobb a tanítvány a mesterénél; valaki akkor tökéletes, ha olyan, mint a mestere.
41 Why do you observe the splinter in your brother's eye and never notice the great log in your own?	41 Miért látod meg a szálkát testvéred szemében, a gerendát pedig, amely a te szemedben van, nem veszed észre?
42 How can you say to your brother, "Brother, let me take out that splinter in your eye," when you cannotsee the great log in your own? Hypocrite! Take the log out of your own eye first, and then you wil see clearlyenough to take out the splinter in your brother's eye.	42 És hogyan mondhatod testvérednek: ‘Testvér, hadd vegyem ki szemedből a szálkát’, a te szemedben pedig nem látod a gerendát? Képmutató! Vesd ki előbb a magad szeméből a gerendát, és majd látni fogsz, hogy kivehesd a szálkát testvéred szeméből!
43 'There is no sound tree that produces rotten fruit, nor again a rotten tree that produces sound fruit.	43 Nincs jó fa, amely rossz gyümölcsöt terem; és nincs rossz fa, amely jó gyümölcsöt terem.
44 Every tree can be told by its own fruit: people do not pick figs from thorns, nor gather grapes frombrambles.	44 Mert minden fát gyümölcséről ismerünk meg. Tövisbokorról nem szednek fügét, sem a csipkebokorról nem szüretelnek szőlőt.
45 Good people draw what is good from the store of goodness in their hearts; bad people draw what isbad from the store of badness. For the words of the mouth flow out of what fil s the heart.	45 A jó ember jót hoz elő szívének jó kincséből, és a gonosz ember a gonoszból gonoszat hoz elő; mert a szív bőségéből szól a száj.
46 'Why do you call me, "Lord, Lord" and not do what I say?	46 Miért mondjátok nekem: ‘Uram! Uram!’, ha nem cselekszitek, amiket mondok?
47 'Everyone who comes to me and listens to my words and acts on them -- I wil show you what such aperson is like.	47 Megmutatom nektek, kihez hasonló mindaz, aki hozzám jön, hallgatja szavaimat és megcselekszi azokat.
48 Such a person is like the man who, when he built a house, dug, and dug deep, and laid thefoundations on rock; when the river was in flood it bore down on that house but could not shake it, it was so welbuilt.	48 Hasonló a házépítő emberhez, aki mélyre leásott és az alapot kősziklára rakta. Amikor aztán jött az árvíz, nekiesett a háznak a folyó árja, de nem tudta megingatni, mert jól volt megépítve.
49 But someone who listens and does nothing is like the man who built a house on soil, with nofoundations; as soon as the river bore down on it, it col apsed; and what a ruin that house became!'	49 Aki pedig hallgatja, de nem cselekszi, hasonló ahhoz az emberhez, aki a házát alap nélkül, a földre építette. Amikor nekirontott az ár, mindjárt összeomlott, és nagy lett annak a háznak romlása.«