2 Samuel 12

NEW JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Yahweh sent the prophet Nathan to David. He came to him and said: In the same town were two men,one rich, the other poor.	1 Elküldte tehát az Úr Nátánt Dávidhoz. Amikor odaért hozzá, azt mondta neki: »Két ember volt egy városban: az egyik gazdag, a másik szegény.
2 The rich man had flocks and herds in great abundance;	2 A gazdagnak igen sok juha és marhája volt,
3 the poor man had nothing but a ewe lamb, only a single little one which he had bought. He fostered itand it grew up with him and his children, eating his bread, drinking from his cup, sleeping in his arms; it was likea daughter to him.	3 a szegénynek azonban nem volt semmije sem, csak egy kis nőstény báránykája, amelyet ő vásárolt és táplált, s amely nála, fiaival együtt nőtt fel, a kenyeréből evett, a poharából ivott, az ölében aludt, s olyan volt neki, mintha a lánya lett volna.
4 When a traveller came to stay, the rich man would not take anything from his own flock or herd toprovide for the wayfarer who had come to him. Instead, he stole the poor man's lamb and prepared that for hisguest.	4 Amikor aztán egyszer vendég érkezett a gazdaghoz, az nem akart a maga juhaiból s marháiból venni, hogy lakomát szerezzen a hozzá érkezett utasnak, hanem fogta a szegény ember bárányát, s azt készítette el eledelül a hozzá érkezett embernek.«
5 David flew into a great rage with the man. 'As Yahweh lives,' he said to Nathan 'the man who did thisdeserves to die.	5 Igen nagy haragra gerjedt erre Dávid az ellen az ember ellen, s azt mondta Nátánnak: »Az Úr életére mondom, hogy halál fia az az ember, aki ezt cselekedte.
6 For doing such a thing and for having shown no pity, he shal make fourfold restitution for the lamb.'	6 Négyszeresen térítse vissza a bárányt, mivelhogy ezt cselekedte és könyörtelenül járt el.«
7 Nathan then said to David, 'You are the man! Yahweh, God of Israel, says this, "I anointed you king ofIsrael, I saved you from Saul's clutches,	7 Azt mondta erre Nátán Dávidnak: »Te vagy az az ember! Ezt üzeni az Úr, Izrael Istene: Én felkentelek Izrael királyává, megszabadítottalak Saul kezéből,
8 I gave you your master's household and your master's wives into your arms, I gave you the House ofIsrael and the House of Judah; and, if this is stil too little, I shal give you other things as wel .	8 neked adtam urad házát, öledbe adtam urad feleségeit, neked adtam Izrael és Júda házát, s ha ez még kevés volt, sokkal többet is adtam volna neked.
9 Why did you show contempt for Yahweh, by doing what displeases him? You put Uriah the Hittite tothe sword, you took his wife to be your wife, causing his death by the sword of the Ammonites.	9 Miért vetted hát semmibe az Úr szavát, olyasmit cselekedve, ami gonosz az én színem előtt?! A hetita Uriást megöletted karddal, feleségét feleségül vetted, Ammon fiainak kardja által ölted meg őt!
10 For this, your household wil never be free of the sword, since you showed contempt for me and tookthe wife of Uriah the Hittite, to make her your wife."	10 Ne távozzék tehát a kard sohasem házadtól, mivel semmibe sem vettél engem, s elvetted a hetita Uriás feleségét, hogy a te feleséged legyen.
11 'Yahweh says this, "Out of your own household I shal raise misfortune for you. Before your very eyesI shal take your wives and give them to your neighbour, who wil lie with your wives in broad daylight.	11 Ezt üzeni ezért az Úr: Íme, saját házadból támasztok bajt ellened, szemed előtt veszem el feleségeidet, és adom oda vetélytársadnak. Az feleségeiddel fog hálni a nap színe alatt.
12 You have worked in secret, but I shall work this for al Israel to see, in broad daylight." '	12 Te ugyanis titokban cselekedtél, én azonban egész Izrael színe előtt s a nap színe alatt váltom valóra ezt a dolgot.«
13 David said to Nathan, 'I have sinned against Yahweh.' Nathan then said to David, 'Yahweh, for hispart, forgives your sin; you are not to die.	13 Azt mondta ekkor Dávid Nátánnak: »Vétkeztem az Úr ellen!« Azt mondta erre Nátán Dávidnak: »Az Úr meg is bocsátotta bűnödet: nem lakolsz halállal;
14 But, since you have outraged Yahweh by doing this, the child born to you wil die.'	14 mindazonáltal, mivel e dolog által alkalmat adtál az Úr ellenségeinek a káromlásra, fiad, aki született neked, meghal.«
15 And Nathan went home. Yahweh struck the child which Uriah's wife had borne to David and it felgravely il .	15 Nátán erre visszatért házába. Meg is verte az Úr azt a gyermeket, akit Uriás felesége szült Dávidnak, úgyhogy lemondtak róla.
16 David pleaded with Yahweh for the child; he kept a strict fast and went home and spent the nightlying on the ground, covered with sacking.	16 Erre Dávid könyörgött Istenhez a gyermekért, majd böjtöt tartott Dávid, félrevonult, és lefeküdt a földre.
17 The officials of his household stood round him, intending to get him off the ground, but he refused,nor would he take food with them.	17 Erre odamentek hozzá házának vénei, és unszolták, hogy keljen fel a földről. Ő azonban nem akart, s eledelt sem vett magához velük.
18 On the seventh day the child died. David's retinue were afraid to tel him that the child was dead.'Even when the child was alive', they thought, 'we reasoned with him and he would not listen to us. How can wetel him that the child is dead? He wil do something desperate.'	18 Hetednapon aztán az történt, hogy meghalt a gyermek. Dávid szolgái azonban nem merték jelenteni neki, hogy meghalt a gyermek, mert azt mondták: »Íme, amikor a gyermek még élt, szóltunk neki, s nem hallgatott szavunkra: mennyivel inkább fogja sanyargatni magát, ha azt mondjuk: Meghalt a gyermek.«
19 David, however, noticed that his retinue were whispering among themselves, and realised that thechild was dead. 'Is the child dead?' he asked the officers. They replied, 'He is dead.'	19 Ám amikor Dávid látta, hogy szolgái sugdolóznak, megértette, hogy meghalt a gyermek, s azt mondta szolgáinak: »Ugye meghalt a gyermek?« Ők azt felelték neki: »Meghalt.«
20 David got off the ground, bathed and anointed himself and put on fresh clothes. Then he went intoYahweh's sanctuary and prostrated himself. On returning to his house, he asked to be served with food and ateit.	20 Erre Dávid felkelt a földről, megfürdött, megkente magát, ruhát váltott és bement az Úr házába és imádkozott, majd házába tért, s kérte, hogy tegyenek ennivalót eléje és evett.
21 His retinue said, 'Why are you acting like this? When the child was alive, you fasted and wept; nowthat the child is dead, you get up and take food!'	21 Azt mondták erre neki szolgái: »Mi dolog ez, amit műveltél? Amikor még élt, böjtöltél és sírtál a gyermekért, amikor pedig meghalt a gyermek, felkeltél és étkeztél?«
22 'When the child was alive', he replied, 'I fasted and wept because I kept thinking, "Who knows?Perhaps Yahweh wil take pity on me and the child wil live."	22 Ő azt mondta: »Amikor még élt, böjtöltem és sírtam a gyermekért, mert azt mondtam: Ki tudja, hátha nekem ajándékozza őt az Úr, s életben marad a gyermek.
23 But now that he is dead, why should I fast? Can I bring him back again? I shal go to him but hecannot come back to me.'	23 Most azonban, hogy meghalt, miért böjtöljek? Visszahívhatom-e még? Sőt, én elmegyek majd hozzá, de ő nem tér vissza hozzám.«
24 David consoled his wife Bathsheba. He went to her and slept with her. She conceived and gave birthto a son, whom she called Solomon. Yahweh loved him	24 Aztán Dávid megvigasztalta Batsebát, a feleségét, s bement hozzá és hált vele, s az fiút szült, s elnevezte Salamonnak. Az Úr szerette őt,
25 and made this known by means of the prophet Nathan, who named him Jedidiah, as Yahweh hadinstructed.	25 és elküldte Nátán prófétát, hogy nevezze el az Úr miatt Jedidjának (azaz az Úr kedveltjének).
26 Joab assaulted Rabbah-of-the-Ammonites and captured the royal town.	26 Joáb ezalatt hadakozott Ammon fiainak Rabbátja ellen, s be is vette a királyi várost.
27 He then sent messengers to tel David, 'I have assaulted Rabbah and captured the water supply.	27 Követeket küldött erre Joáb Dávidhoz, s ezt üzente: »Hadakoztam Rabbát ellen, de a Vizivárost még be kell venni.
28 So now muster the rest of the army, lay siege to the town and take it, or I wil take it and the town wilbe cal ed after me!'	28 Nos tehát gyűjtsd egybe a nép többi részét, s vedd ostrom alá a várost, s vedd be, hogy ne az én nevemnek tulajdonítsák a győzelmet, ha én dúlom fel a várost.«
29 So David mustered the whole army and marched on Rabbah; he assaulted the town and captured it.	29 Erre Dávid egybegyűjtötte az egész népet, s elindult Rabbát ellen, s hadakozott ellene és bevette.
30 He took the crown off Milcom's head; it weighed one talent of gold, and in it was set a precious stonewhich went on David's head instead. He carried off great quantities of booty from the town.'	30 A koronát is levette királyuk fejéről – egy talentum arany volt a súlya, s drágakövek voltak rajta –, s azt Dávid a maga fejére tétette. Nagyon sok zsákmányt is hozott a városból,
31 And he expel ed its inhabitants, setting them to work with saws, iron picks and iron axes, employingthem at brickmaking. He treated all the Ammonite towns in the same way. David and the whole army returned toJerusalem.	31 s elhozta népét is, és a kőfűrészek, vasékek és fejszék mellé állította és a téglaégetőkben dolgoztatta őket. Így cselekedett Ammon fiainak valamennyi városával. Aztán Dávid visszatért egész seregével együtt Jeruzsálembe.