Sirach 31

NEW AMERICAN BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Keeping watch over riches wastes the flesh, and the care of wealth drives away rest.	1 A gazdagság miatt való virrasztás sorvasztja a testet, és gondja elűzi az álmot.
2 Concern for one's livelihood banishes slumber; more than a serious illness it disturbs repose.	2 A megélhetés gondjai lekötik a figyelmet, és mint a súlyos betegség, ébren tartják a lelket.
3 The rich man labors to pile up wealth, and his only rest is wanton pleasure;	3 Fárad a gazdag a vagyon gyűjtésében, de pihenéskor saját javaiból töltekezik.
4 The poor man toils for a meager subsistence, and if ever he rests, he finds himself in want.	4 Küszködik a szegény élelme fogytán, s a végén nyomorúságra jut.
5 The lover of gold will not be free from sin, for he who pursues wealth is led astray by it.	5 Nem marad bűn nélkül, aki szereti az aranyat, s aki romlást keres, betelik vele.
6 Many have been ensnared by gold, though destruction lay before their eyes;	6 Sokan estek el már az arany miatt, és lelték vesztüket a csillogása miatt.
7 It is a stumbling block to those who are avid for it, a snare for every fool.	7 Botlás tuskója az arany azoknak, akik neki hódolnak, jaj azoknak, akik hajszolják! Minden balga tönkremegy miatta.
8 Happy the rich man found without fault, who turns not aside after gain!	8 Boldog a gazdag, aki hiba nélkül van, ha nem tévedt meg az arany miatt, és nem bizakodott sem pénzben, sem kincsben!
9 Who is he, that we may praise him? he, of all his kindred, has done wonders,	9 Ki az, hogy magasztalhassuk, mert csodát tett életében!
10 For he has been tested by gold and come off safe, and this remains his glory; He could have sinned but did not, could have done evil but would not,	10 Megállta ebben a próbát, és feddhetetlen maradt, legyen a dicsérete örök! Mert véthetett volna, de nem vétett, gonoszt tehetett volna, de nem tett!
11 So that his possessions are secure, and the assembly recounts his praises.	11 Biztonságban vannak ezért javai az Úrnál, s a szentek egész gyülekezete hirdeti alamizsnáit.
12 If you are dining with a great man, bring not a greedy gullet to his table, Nor cry out, "How much food there is here!"	12 Ha előkelő asztalánál ülsz, ne nyisd meg nála a szádat elsőként!
13 Remember that gluttony is evil. No creature is greedier than the eye: therefore it weeps for any cause.	13 Ne mondd: »Mennyi minden van rajta!«
14 Toward what he eyes, do not put out a hand; nor reach when he does for the same dish.	14 Gondold meg, milyen silány a telhetetlen szem!
15 Recognize that your neighbor feels as you do, and keep in mind your own dislikes:	15 Van-e silányabb teremtés a szemnél? Ezért borul könnybe mindenféle okból! Ahová ő néz,
16 Behave at table like a favored guest, and be not greedy, lest you be despised.	16 ne nyúlj oda elsőnek, hogy mohóságtól beszennyezve meg ne szégyenülj.
17 Be the first to stop, as befits good manners; gorge not yourself, lest you give offense.	17 Ne tolakodj étkezés közben!
18 If there are many with you at table, be not the first to reach out your hand.	18 Magadról tudd meg, mi jár társadnak!
19 Does not a little suffice for a well-bred man? When he lies down, it is without discomfort.	19 Mint józan ember, abból egyél, amit eléd raknak, hogy meg ne utáljanak mohóságod miatt.
20 Distress and anguish and loss of sleep, and restless tossing for the glutton! Moderate eating ensures sound slumber and a clear mind next day on rising.	20 Hagyd abba előbb az illem kedvéért, és ne légy telhetetlen, hogy botrányt ne okozz!
21 If perforce you have eaten too much, once you have emptied your stomach, you will have relief.	21 Ha pedig többekkel ülsz együtt, ne nyújtsd ki kezedet előbb, mint mások, és ne akarj inni elsőként!
22 Listen to me, my son, and scorn me not; later you will find my advice good. In whatever you do, be moderate, and no sickness will befall you.	22 Ugye, az értelmes embernek kevés is elég a borból? Így majd nem szenvedsz tőle alvás közben, és nem érzel fájdalmat.
23 On a man generous with food, blessings are invoked, and this testimony to his goodness is lasting;	23 Álmatlanság, epeömlés, csikarás kínozza az oktalan embert.
24 He who is miserly with food is denounced in public, and this testimony to his stinginess is lasting.	24 A mértékletes ember alvása egészséges, reggelig alszik, és pompásan érzi magát.
25 Let not wine-drinking be the proof of your strength, for wine has been the ruin of many.	25 Ha pedig sok evésre erőltettek, kelj föl, hányd ki, és megkönnyebbülsz, s nem szerzel bajt testednek.
26 As the furnace probes the work of the smith, so does wine the hearts of the insolent.	26 Hallgass rám, fiam, és meg ne vess engem, majd végül megérted szavaimat:
27 Wine is very life to man if taken in moderation. Does he really live who lacks the wine which was created for his joy?	27 Légy minden dolgodban mértékletes, akkor nem ér semmi betegség.
28 Joy of heart, good cheer and merriment are wine drunk freely at the proper time.	28 Aki a vendégségben bőkezű, azt sokak ajka dicséri, és igazának hiteles a bizonysága.
29 Headache, bitterness and disgrace is wine drunk amid anger and strife.	29 Aki fukar a vendégségben, azt megrója a város, és fukarságának hiteles a híre!
30 More and more wine is a snare for the fool; it lessens his strength and multiplies his wounds.	30 Ne hősködjél bor dolgában, mert a bor már sokakat elveszített!
31 Rebuke not your neighbor when wine is served, nor put him to shame while he is merry; Use no harsh words with him and distress him not in the presence of others.	31 Próbára teszi a tűz a kemény vasat, a részegségig ivott bor is elárulja a dölyfösök szívét. A józansággal ízlelt bor megelégedett élet az embernek, ha mértékkel iszod, józan maradsz. Mit ér az élet annak, aki híjával van a bornak? Mi foszt meg az élettől? A halál! Élvezetre van teremtve a bor kezdettől fogva, de nem részegeskedésre! A mértékkel fogyasztott bor a lélek és a szív öröme, egészség a léleknek és a testnek a mértékletes ital. A mértéktelenül fogyasztott bor izgalmat, haragot és sok romlást okoz. A sok borital a lélek keserűsége. Az ittasság indulata, a megfontolatlan ember sértése elveszi az erőt, és sebeket ejt. Ne fedd meg társadat borozás közben, és ne nézd le őt jókedvében! Ne mondj neki szitokszót, és ne zaklasd követeléssel!