1 ויען איוב ויאמר | 1 És felelt Jób, és ezt mondta: |
2 עד אנה תוגיון נפשי ותדכאונני במלים | 2 »Meddig akarjátok keseríteni lelkemet, és meddig őröltök engem beszéddel? |
3 זה עשר פעמים תכלימוני לא תבשו תהכרו לי | 3 Immár tízszer gyaláztok, és nem restelltek nyomorgatni engem. |
4 ואף אמנם שגיתי אתי תלין משוגתי | 4 Hisz ha tévedtem volna is, akkor is csak engem érintene tévedésem. |
5 אם אמנם עלי תגדילו ותוכיחו עלי חרפתי | 5 Ti azonban hivalkodtok velem szemben, és szememre vetitek gyalázatomat. |
6 דעו אפו כי אלוה עותני ומצודו עלי הקיף | 6 Nos tudjátok meg tehát, hogy Isten meg nem érdemelt ítélettel sújtott engem, és vett engem körül ostoraival. |
7 הן אצעק חמס ולא אענה אשוע ואין משפט | 7 Ha kiáltom, hogy: ‘erőszak’! senki sem hallgat meg engem. Ha jajgatok, nincs aki igazságot tegyen. |
8 ארחי גדר ולא אעבור ועל נתיבותי חשך ישים | 8 Elkerítette utamat, és nem mehetek tovább, sötétséget borított ösvényemre. |
9 כבודי מעלי הפשיט ויסר עטרת ראשי | 9 Jóhíremből kivetkőztetett engem, és fejemről levette a koronát. |
10 יתצני סביב ואלך ויסע כעץ תקותי | 10 Megrontott engem körös-körül, és oda vagyok, elvette reményemet, mint a kitépett fáét. |
11 ויחר עלי אפו ויחשבני לו כצריו | 11 Haragja fellángolt ellenem, és ellenségei közé sorolt engem. |
12 יחד יבאו גדודיו ויסלו עלי דרכם ויחנו סביב לאהלי | 12 Együtt vonultak fel portyázó hadai, rajtam keresztül vették útjukat, és megszállták sátramat körös-körül. |
13 אחי מעלי הרחיק וידעי אך זרו ממני | 13 Messzire űzte tőlem testvéreimet: akik ismernek engem, elidegenedtek tőlem; |
14 חדלו קרובי ומידעי שכחוני | 14 rokonaim elhagytak, és ismerőseim elfelejtettek; |
15 גרי ביתי ואמהתי לזר תחשבני נכרי הייתי בעיניהם | 15 házam zsellérei és szolgálóim idegennek néznek, jöttment vagyok szemükben; |
16 לעבדי קראתי ולא יענה במו פי אתחנן לו | 16 szólítom szolgámat és nem felel, és könyörgésre kell fognom szavamat; |
17 רוחי זרה לאשתי וחנתי לבני בטני | 17 nőm undorodik a leheletemtől, bűzös vagyok tulajdon gyermekeim előtt; |
18 גם עוילים מאסו בי אקומה וידברו בי | 18 még a kisgyermekek is megvetnek; ha eltávozom tőlük, leszólnak engem; |
19 תעבוני כל מתי סודי וזה אהבתי נהפכו בי | 19 régi bizalmasaim undorodnak tőlem, s akit legjobban szerettem, ellenem fordult. |
20 בעורי ובבשרי דבקה עצמי ואתמלטה בעור שני | 20 Húsom fölemésztődött, a bőr csontjaimra tapadt, és ínyem elsorvadt fogaim körül. |
21 חנני חנני אתם רעי כי יד אלוה נגעה בי | 21 Szánjatok meg! Szánjatok meg legalább ti, barátaim! Mert az Úr keze érintett engem. |
22 למה תרדפני כמו אל ומבשרי לא תשבעו | 22 Miért üldöztök engem úgy, mint Isten, és mért nem tudtok betelni húsommal? |
23 מי יתן אפו ויכתבון מלי מי יתן בספר ויחקו | 23 Bárcsak felírnák szavaimat, vajha könyvbe jegyeznék azokat, |
24 בעט ברזל ועפרת לעד בצור יחצבון | 24 vas íróvesszővel ólomtáblára, vagy vésővel sziklába metszenék őket! |
25 ואני ידעתי גאלי חי ואחרון על עפר יקום | 25 Mert tudom, hogy megváltóm él, s a végső napon felkelek a földről; |
26 ואחר עורי נקפו זאת ומבשרי אחזה אלוה | 26 és ismét körülvesz a bőröm, és saját testemben látom meg Istenemet; |
27 אשר אני אחזה לי ועיני ראו ולא זר כלו כליתי בחקי | 27 én magam látom meg őt, és önnön szemem nézi őt, és nem más! E reményem van eltéve keblemben! |
28 כי תאמרו מה נרדף לו ושרש דבר נמצא בי | 28 Nos, miért mondjátok tehát: ‘Vegyük őt üldözőbe, hadd találjuk meg benne a dolog gyökerét!?’ |
29 גורו לכם מפני חרב כי חמה עונות חרב למען תדעון שדין | 29 Fussatok a kard éle elől, mert a kard a jogtalanság megtorlója, és tudjátok meg, hogy van ítélet!« |