Sirák fiának könyve 40

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Nagy vesződség jutott minden embernek, és súlyos iga Ádám fiainak! Attól a naptól fogva, hogy elhagyják anyjuk méhét, addig a napig, amíg el nem temetik őket mindenek anyjába,	1 Occupatio magna creata est omnibus hominibus, et iugum grave super filios Adam a die exitus de ventre matris eorum usque in diem reditus in matrem omnium:
2 gondolatuk és szívük aggodalma, reményük és várakozásuk a bevégzés napjáig	2 cogitationes eorum et timores cordis, adinventio exspectationis, dies finitionis.
3 – az olyané, aki trónján ül dicsőségben, és az olyané is, aki porban, hamuban gubbaszt,	3 A residente super sedem gloriosam, usque ad humiliatum in terra et cinere;
4 azé, aki bíbort és koronát visel, és az olyané is, aki durva darócba öltözik –, nem egyéb, mint harag, féltékenység, gond és habozás, a halál félelme, folytonos viszály és civakodás.	4 ab eo, qui portat hyacinthum et coronam, usque ad eum, qui operitur lino crudo: furor, zelus, tumultus, fluctuatio et timor mortis et iracundia perseverans et contentio.
5 Amikor pedig ágyán megpihen, éjjeli álom zavarja gondolatait,	5 Et in tempore requiei in cubili somnus noctis immutat scientiam eius.
6 alighogy egy múló pillanatra nyugalmat talál, máris rémképekkel küszködik,	6 Modicum tamquam nihil in requie, et ab eo in somnis quasi in die laborat
7 megzavarodik lelke látomásától, mintha háború napján menekülnie kellene, s amikor megmenekül, felébred, és csodálkozik, hogy nincs mitől félnie.	7 conturbatus in visu cordis sui tamquam qui evaserit a facie belli; in tempore somni necessarii exsurrexit et admirans ad nullum timorem.
8 Minden élő mellett, az embertől az állatig, s a bűnösök mellett hétszeresen is,	8 Cum omni carne ab homine usque ad pecus; et super peccatores septuplum amplius:
9 ott terem még: a halál és a vérontás, a viszály és a pallos, az elnyomás, éhínség, szorongatás és a csapások.	9 ad haec mors, sanguis, contentio et romphaea, oppressiones, fames et contritio et flagella.
10 Mindezek az igaztalanok miatt vannak, és miattuk lett a vízözön is.	10 Super iniquos creata sunt haec omnia, et propter illos factus est cataclysmus.
11 Mind, ami földből van, visszatér a földbe, mint ahogy minden víz visszajut a tengerbe.	11 Omnia, quae de terra sunt, in terram convertentur, et omnia, quae de aquis sunt, in mare revertentur.
12 Minden vesztegető ajándék és igaztalan dolog elenyészik, de a becsületesség örökké megáll.	12 Omne munus corruptionis et iniquitas delebitur, et fides in saeculum stabit.
13 Az igaztalanok vagyona kiapad, mint a vízforrás, elmúlik, mint a hatalmas égzengés a záporban.	13 Substantiae iniustorum sicut fluvius siccabuntur et sicut tonitruum magnum in pluvia evanescent.
14 Amikor megnyitja kezét, örvend ugyan, a bűnösök azonban végképp elenyésznek.	14 In aperiendo manus suas laetabitur, sic praevaricatores in consummationem deficient.
15 A gonoszok sarjának nem sok a hajtása, mert a tisztátalanok gyökerei szirt fokán zörögnek.	15 Nepotes impiorum non multiplicabunt ramos, et radices immundae super cacumen petrae.
16 Minden víz mellett növényzet zöldell, de a folyó partján lévő előbb sodródik el, mint a többi fű.	16 Viriditas super omnem aquam et ad oram fluminis ante omne fenum evelletur.
17 A szeretet azonban olyan, mint az áldott paradicsom, s a jótékonyság örökre megmarad.	17 Gratia sicut paradisus in benedictionibus, et eleemosyna in saeculum permanet.
18 Édes a béres élete, ha beéri a magáéval, és kincset találsz benne.	18 Vita sibi sufficientis et operarii condulcabitur, et super utrumque, eius qui inveniet thesaurum.
19 A fiak és a városalapítás fenntartják a nevet, de mindezeknél többet ér a kifogástalan asszony.	19 Filii et aedificatio civitatis confirmant nomen, et super haec mulier immaculata computabitur.
20 A bor és a zene felvidítja a szívet, de mind a kettőn túltesz a bölcsesség szeretete.	20 Vinum et musica laetificant cor, et super utraque dilectio sapientiae.
21 A fuvola és a lant kellemessé teszik a dalt, de mindkettőn túltesz a nyájas nyelv.	21 Tibiae et psalterium suavem faciunt melodiam, et super utraque lingua suavis.
22 A szépség és a báj kívánatos a szemednek, de túltesz rajtuk a zöld vetés.	22 Gratiam et speciem desiderabit oculus, et super haec virides sationes.
23 Jó, ha van barát és társ a maga idejében, de mindkettőnél többet ér az asszony a férje mellett.	23 Amicus et sodalis in tempore convenientes, et super utrosque mulier cum viro.
24 A testvérek segítségül vannak a szükség idején, de ezeknél is inkább megment az irgalmasság.	24 Fratres et adiutorium in tempore tribulationis, et super utraque eleemosyna liberabit.
25 Az arany és az ezüst támasza a lábnak, de mindkettőnél többet ér a jó tanács.	25 Aurum et argentum firmant pedem, et super utrumque consilium acceptum habetur.
26 A gazdagság és a hatalom felemelik a szívet, de mindkettőn túltesz az Úr félelme.	26 Facultates et virtutes exaltant cor, et super haec timor Domini.
27 Ahol az Úr félelme van, ott nincs hiány, és nem kell mellé támaszt keresni.	27 Non est in timore Domini minoratio, et non est super eo inquirere adiutorium.
28 Az Úr félelme olyan, mint az áldott paradicsom, és leple felülmúl minden dicsőséget.	28 Timor Domini sicut paradisus benedictionis, et super omnem gloriam obumbratio eius.
29 Fiam! Sohase légy életedben másokon élősködő, mert jobb meghalni, mint másra szorulni!	29 Fili, in tempore vitae tuae ne indigeas; melius est enim mori quam indigere.
30 Nem megy életszámba annak a férfinak az élete, aki másnak asztalát lesi, mert más kenyerén élősködik. A fegyelmezett és jólnevelt férfi óvakodik az ilyentől! Jólesik a koldulás a balga szájának, de a belsejét tűz emészti!	30 Vir respiciens in mensam alienam, non est vita eius in computatione vitae. Contaminat enim animam suam cibis alienis;
	31 vir autem disciplinatus et eruditus custodiet se.
	32 In ore impudentis condulcabitur mendicatio, et in ventre eius ignis ardebit.