A zsoltárok könyve 9

KÁLDI-NEOVULGÁTA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 A karvezetőnek. A »Mút labbén« dallama szerint. Dávid zsoltára.	1 A karvezetőnek. A »Mút labbén« dallama szerint. Dávid zsoltára.
2 Uram, teljes szívemből dicsérlek, hirdetem minden csodatettedet.	2 Uram, teljes szívemből dicsérlek, hirdetem minden csodatettedet.
3 Örvendezem és ujjongok benned, zsoltárral dicsőítem, ó Fölséges, nevedet!	3 Örvendezem és ujjongok benned, zsoltárral dicsőítem, ó Fölséges, nevedet!
4 Mert ellenségeim meghátráltak, színed előtt meginogtak s elpusztultak.	4 Mert ellenségeim meghátráltak, színed előtt meginogtak s elpusztultak.
5 Mert fölkaroltad peremet és ügyemet, aki igazságosan ítélsz, trónodra ültél.	5 Mert fölkaroltad peremet és ügyemet, aki igazságosan ítélsz, trónodra ültél.
6 Megdorgáltad a nemzeteket, elpusztítottad az istentelent, nevüket eltörölted mindörökre.	6 Megdorgáltad a nemzeteket, elpusztítottad az istentelent, nevüket eltörölted mindörökre.
7 Ellenségeim csatát vesztettek, eltűntek, romba döntötted városaikat, velük együtt tűnt el emlékük is.	7 Ellenségeim csatát vesztettek, eltűntek, romba döntötted városaikat, velük együtt tűnt el emlékük is.
8 Íme az Úr mindörökké trónol, ítéletre készen tartja trónusát.	8 Íme az Úr mindörökké trónol, ítéletre készen tartja trónusát.
9 Megítéli igazsággal a föld kerekségét, méltányosan ítéli meg a népeket.	9 Megítéli igazsággal a föld kerekségét, méltányosan ítéli meg a népeket.
10 Az Úr lesz az elnyomott menedéke, szorongatásai között alkalmas időben segítője.	10 Az Úr lesz az elnyomott menedéke, szorongatásai között alkalmas időben segítője.
11 Bízzanak is benned, akik megismerték neved, mert a téged keresőket nem hagyod el, Uram.	11 Bízzanak is benned, akik megismerték neved, mert a téged keresőket nem hagyod el, Uram.
12 Zengjetek az Úrnak, aki a Sionon lakik, tetteit hirdessétek a nemzetek között.	12 Zengjetek az Úrnak, aki a Sionon lakik, tetteit hirdessétek a nemzetek között.
13 Mert megemlékezett róluk, aki számon kéri a vért, nem feledte el a szegények szavát.	13 Mert megemlékezett róluk, aki számon kéri a vért, nem feledte el a szegények szavát.
14 Könyörülj rajtam, Uram, nézd, szorongatnak ellenségeim! De te fölemelsz a halál kapuiból engem,	14 Könyörülj rajtam, Uram, nézd, szorongatnak ellenségeim! De te fölemelsz a halál kapuiból engem,
15 hogy hirdessem teljes dicséretedet, Sion leányának kapuiban ujjongjak szabadításodon.	15 hogy hirdessem teljes dicséretedet, Sion leányának kapuiban ujjongjak szabadításodon.
16 A nemzetek beestek a maguk ásta verembe, a tőrben, amelyet elrejtettek, saját lábuk akadt meg.	16 A nemzetek beestek a maguk ásta verembe, a tőrben, amelyet elrejtettek, saját lábuk akadt meg.
17 Megnyilatkozott az Úr, ítéletet tartott, saját keze művein fennakadt a gonosz.	17 Megnyilatkozott az Úr, ítéletet tartott, saját keze művein fennakadt a gonosz.
18 Az alvilágba térnek a vétkesek, minden nemzet, amely megfeledkezett Istenről!	18 Az alvilágba térnek a vétkesek, minden nemzet, amely megfeledkezett Istenről!
19 Mert nem marad örökre elfeledve a szegény, nem vész el végleg a szegények reménye.	19 Mert nem marad örökre elfeledve a szegény, nem vész el végleg a szegények reménye.
20 Kelj fel, Uram! Ember ne legyen elbizakodott, színed előtt ítéletre kerüljenek a nemzetek.	20 Kelj fel, Uram! Ember ne legyen elbizakodott, színed előtt ítéletre kerüljenek a nemzetek.
21 Bocsáss rájuk, Uram, rettegést, hadd tudják meg a nemzetek, hogy csak emberek!	21 Bocsáss rájuk, Uram, rettegést, hadd tudják meg a nemzetek, hogy csak emberek!