A zsoltárok könyve 9

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS
1 A karvezetőnek. A »Mút labbén« dallama szerint. Dávid zsoltára.	1 Del maestro de coro. Para oboes y arpa. Salmo de David. Acción de gracias por la justicia de Dios
2 Uram, teljes szívemből dicsérlek, hirdetem minden csodatettedet.	2 [Alef] Te doy gracias, Señor, de todo corazón y proclamaré todas tus maravillas
3 Örvendezem és ujjongok benned, zsoltárral dicsőítem, ó Fölséges, nevedet!	3 Quiero alegrarme y regocijarme en ti, y cantar himnos a tu Nombre, Altísimo.
4 Mert ellenségeim meghátráltak, színed előtt meginogtak s elpusztultak.	4 [Bet] Cuando retrocedían mis enemigos, tropezaron y perecieron delante de ti,
5 Mert fölkaroltad peremet és ügyemet, aki igazságosan ítélsz, trónodra ültél.	5 porque tú defendiste mi derecho y mi causa, sentándote en el trono como justo Juez.
6 Megdorgáltad a nemzeteket, elpusztítottad az istentelent, nevüket eltörölted mindörökre.	6 [Guímel] Escarmentaste a las naciones, destruiste a los impíos y borraste sus nombres para siempre;
7 Ellenségeim csatát vesztettek, eltűntek, romba döntötted városaikat, velük együtt tűnt el emlékük is.	7 desapareció el enemigo: es una ruina irreparable; arrasaste las ciudades, y se perdió hasta su recuerdo
8 Íme az Úr mindörökké trónol, ítéletre készen tartja trónusát.	8 [He] Pero el Señor reina eternamente y establece su trono para el juicio:
9 Megítéli igazsággal a föld kerekségét, méltányosan ítéli meg a népeket.	9 él gobierna al mundo con justicia y juzga con rectitud a las naciones.
10 Az Úr lesz az elnyomott menedéke, szorongatásai között alkalmas időben segítője.	10 [Vau] El Señor es un baluarte para el oprimido, un baluarte en los momentos de peligro.
11 Bízzanak is benned, akik megismerték neved, mert a téged keresőket nem hagyod el, Uram.	11 ¡Confíen en ti los que veneran tu Nombre, porque tú no abandonas a los que te buscan!
12 Zengjetek az Úrnak, aki a Sionon lakik, tetteit hirdessétek a nemzetek között.	12 [Zain] Canten al Señor, que reina en Sión, proclamen entre los pueblos sus proezas.
13 Mert megemlékezett róluk, aki számon kéri a vért, nem feledte el a szegények szavát.	13 Porque él pide cuenta de la sangre, se acuerda de los pobres y no olvida su clamor.
14 Könyörülj rajtam, Uram, nézd, szorongatnak ellenségeim! De te fölemelsz a halál kapuiból engem,	14 [Jet] El Señor se apiadó de mí, contempló mi aflicción; me tomó y me alzó de las puertas de la Muerte,
15 hogy hirdessem teljes dicséretedet, Sion leányának kapuiban ujjongjak szabadításodon.	15 para que pudiera proclamar sus alabanzas y alegrarme por su victoria en las puertas de Sión.
16 A nemzetek beestek a maguk ásta verembe, a tőrben, amelyet elrejtettek, saját lábuk akadt meg.	16 [Tet] Los pueblos se han hundido en la fosa que abrieron, su pie quedó atrapado en la red que ocultaron.
17 Megnyilatkozott az Úr, ítéletet tartott, saját keze művein fennakadt a gonosz.	17 El Señor se dio a conocer, hizo justicia, y el impío se enredó en sus propias obras.
18 Az alvilágba térnek a vétkesek, minden nemzet, amely megfeledkezett Istenről!	18 [Iod] Vuelvan al Abismo los malvados, todos los pueblos que se olvidan de Dios.
19 Mert nem marad örökre elfeledve a szegény, nem vész el végleg a szegények reménye.	19 [Caf] Porque el pobre no será olvidado para siempre ni se malogra eternamente la esperanza del humilde.
20 Kelj fel, Uram! Ember ne legyen elbizakodott, színed előtt ítéletre kerüljenek a nemzetek.	20 ¡Levántate, Señor! que los hombres no se envanezcan, y las naciones sean juzgadas en tu presencia.
21 Bocsáss rájuk, Uram, rettegést, hadd tudják meg a nemzetek, hogy csak emberek!	21 Infúndeles pánico, Señor, para que aprendan que no son más que hombres.