A zsoltárok könyve 124

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Zarándok-ének. Dávidtól. Ha nem az Úr lett volna velünk, – vallja meg most Izrael, –	1 Canticum ascensionum. David. Nisi quia Dominus erat in nobis, dicat nunc Israel,
2 ha nem az Úr lett volna velünk, amikor az emberek fölkeltek ellenünk,	2 nisi quia Dominus erat in nobis, cum exsurgerent homines in nos:
3 talán elevenen nyeltek volna el minket, amikor haragjuk felgerjedt ellenünk.	3 forte vivos deglutissent nos, cum irasceretur furor eorum in nos.
4 Talán elnyeltek volna minket a vizek, rohanó patak árasztott volna el minket,	4 Forsitan aqua absorbuisset nos, torrens pertransisset animam nostram;
5 talán elborítottak volna a felbőszült vizek.	5 forsitan pertransissent animam nostram aquae intumescentes.
6 Áldott az Úr, aki nem engedte meg, hogy fogaik martaléka legyünk!	6 Benedictus Dominus, qui non dedit nos in direptionem dentibus eorum.
7 Megszabadultunk, mint a madár, a vadászok csapdájától. A csapda összetört és mi megszabadultunk.	7 Anima nostra sicut passer erepta est de laqueo venantium: laqueus contritus est, et nos erepti sumus.
8 Az Úr nevében van a mi segítségünk, aki az eget és a földet alkotta.	8 Adiutorium nostrum in nomine Domini, qui fecit caelum et terram.