Jób könyve 9

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EINHEITSUBERSETZUNG BIBEL
1 Felelt Jób, és így szólt:	1 Da antwortete Ijob und sprach:
2 »Bizony tudom, hogy úgy van, és hogy nem lehet igaza az embernek Istennel szemben;	2 Wahrhaftig weiß ich, dass es so ist: Wie wäre ein Mensch bei Gott im Recht!
3 ha vele pörbe szállni kíván, ezer közül egyre sem tud neki megfelelni.	3 Wenn er mit ihm rechten wollte, nicht auf eins von tausend könnt er ihm Rede stehen.
4 Bölcs szívű ő és hatalmas erejű; ki maradhat bántódás nélkül, ha ellene szegül?	4 Weisen Sinnes und stark an Macht - wer böte ihm Trotz und bliebe heil?
5 Elmozdít ő hegyeket, úgyhogy észre sem veszik, felforgatja őket haragjában;	5 Er versetzt Berge; sie merken es nicht, dass er in seinem Zorn sie umstürzt.
6 kimozdítja helyéből a földet, úgyhogy megrendülnek oszlopai;	6 Er erschüttert die Erde an ihrem Ort, sodass ihre Säulen erzittern.
7 meghagyja a napnak és fel nem kel, és pecsét alá helyezi a csillagokat;	7 Er spricht zur Sonne, sodass sie nicht strahlt, er versiegelt die Sterne.
8 egyedül feszítette ki az égboltot és taposott a tenger hullámain;	8 Er spannt allein den Himmel aus und schreitet einher auf den Höhen des Meeres.
9 ő teremtette a Göncölszekeret és a Kaszást, a Fiastyúkot és a Dél Csillagát;	9 Er schuf das Sternbild des Bären, den Orion, das Siebengestirn, die Kammern des Südens.
10 nagyokat cselekszik, amiket nem lehet kifürkészni, csodás dolgokat, amelyeket nem lehet megszámlálni.	10 Er schuf so Großes, es ist nicht zu erforschen, Wunderdinge, sie sind nicht zu zählen.
11 Ha eljön hozzám, nem látom; ha elmegy, nem veszem észre.	11 Zieht er an mir vorüber, ich seh ihn nicht, fährt er daher, ich merk ihn nicht.
12 Ha hirtelen számon kér, ki tud neki megfelelni? Vagy ki mondhatja neki: ‘Ezt miért teszed?’	12 Rafft er hinweg, wer hält ihn zurück? Wer darf zu ihm sagen: Was tust du da?
13 Isten nem vonja vissza haragját, és alatta meghajolnak Rahab szolgái.	13 Gott hält seinen Zorn nicht zurück, unter ihm mussten selbst Rahabs Helfer sich beugen.
14 Mi vagyok tehát én, hogy megfelelhetnék neki, és szavakat találhatnék vele szemben?	14 Wie sollte denn ich ihm entgegnen, wie meine Worte gegen ihn wählen?
15 Ha igazam volna, sem tudnék neki megfelelni, hanem inkább kérlelnem kellene bírámat.	15 Und wär ich im Recht, ich könnte nichts entgegnen, um Gnade müsste ich bei meinem Richter flehen.
16 Ha pedig velem, aki hozzá kiáltok, szóba állna, nem hinném, hogy hallgatna szavamra;	16 Wollte ich rufen, würde er mir Antwort geben? Ich glaube nicht, dass er auf meine Stimme hört.
17 mert fergeteggel zúz össze engem, és sokasítja sebeimet ok nélkül is;	17 Er, der im Sturm mich niedertritt, ohne Grund meine Wunden mehrt,
18 nem enged lélegzethez jutni, és betölt engem keservekkel.	18 er lässt mich nicht zu Atem kommen, er sättigt mich mit Bitternis.
19 Ha erőről van szó: ő a legerősebb, ha az ítélet igazságáról: senki sem mer mellettem tanúskodni.	19 Geht es um Kraft, er ist der Starke, geht es um Recht, wer lädt mich vor?
20 Ha igazolni akarnám magamat, saját szám kárhoztatna, ha megmutatnám ártatlanságomat, engem bűnösnek bizonyítana.	20 Wär ich im Recht, mein eigener Mund spräche mich schuldig, wäre ich gerade, er machte mich krumm.
21 Ha ártatlan is vagyok, nem veszek erről tudomást. Meguntam életemet!	21 Schuldlos bin ich, doch achte ich nicht auf mich, mein Leben werfe ich hin.
22 Egyre megy! mondom ezért magamban, ő jámbort és bűnöst egyaránt elemészt!	22 Einerlei; so sag ich es denn: Schuldlos wie schuldig bringt er um.
23 Ha ostorral sújt, öljön meg egyszerre, és ne nevessen ártatlanok bűnhődésén!	23 Wenn die Geißel plötzlich tötet, spottet er über der Schuldlosen Angst.
24 Bűnös kézre került a föld, bírái arcát betakarja; kicsoda tenné ezt, ha nem ő?	24 Die Erde ist in Frevlerhand gegeben, das Gesicht ihrer Richter deckt er zu. Ist er es nicht, wer ist es dann?
25 Napjaim futárnál is gyorsabbak voltak, elrohantak és nem láttak boldogságot!	25 Schneller als ein Läufer eilen meine Tage, sie fliehen dahin und schauen kein Glück.
26 Repülnek, mint a nádcsónak, mint a sas, amely lecsap étkére.	26 Sie gleiten vorbei wie Kähne aus Schilf, dem Adler gleich, der auf Beute stößt.
27 Ha felteszem magamban: Dehogy beszélek így! Más arcot öltök és vidám leszek:	27 Sage ich: Ich will meine Klage vergessen, meine Miene ändern und heiter blicken!,
28 akkor is iszonnyal gondolok minden kínomra, és tudom, hogy nem kíméled a bűnöst.	28 so graut mir vor all meinen Schmerzen; ich weiß, du sprichst mich nicht frei.
29 Ha úgyis bűnösnek kell lennem, miért fáradok hiába?	29 Ich muss nun einmal schuldig sein, wozu müh ich mich umsonst?
30 Mosakodnám bár a hó levében, és még oly tisztán ragyogna is kezem,	30 Wollte ich auch mit Schnee mich waschen, meine Hände mit Lauge reinigen,
31 akkor is szennybe mártanál, úgyhogy ruháim undorodnának tőlem.	31 du würdest mich doch in die Grube tauchen, sodass meinen Kleidern vor mir ekelt.
32 Mert nem ember ő, mint én, akinek megfelelnék, sem olyan, hogy velem egy sorban mehetne törvény elé;	32 Denn du bist kein Mensch wie ich, dem ich entgegnen könnte: Lasst uns zusammen zum Gericht gehen!
33 nincs, aki mindegyikünket felelősségre vonja, aki kezét tehetné mindkettőnkre.	33 Gäbe es doch einen Schiedsmann zwischen uns! Er soll seine Hand auf uns beide legen.
34 Távoztassa csak tőlem pálcáját, hogy félelme ne rémítsen,	34 Er nehme von mir seine Rute, sein Schrecken soll mich weiter nicht ängstigen;
35 akkor beszélnék én és nem félnék tőle, mert félelem közepette nem tudok felelni.	35 dann will ich reden, ohne ihn zu fürchten. Doch so ist es nicht um mich bestellt.