Lamentations 3

KING JAMES BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 I am the man that hath seen affliction by the rod of his wrath.	1 Én vagyok az a férfi, aki nyomorúságot látott haragjának vesszeje miatt.
2 He hath led me, and brought me into darkness, but not into light.	2 Engem hajtott és vezetett sötétségbe és nem világosságba.
3 Surely against me is he turned; he turneth his hand against me all the day.	3 Igen, ellenem fordítja kezét újra meg újra, egész nap.
4 My flesh and my skin hath he made old; he hath broken my bones.	4 Elsorvasztotta húsomat és bőrömet, összetörte csontjaimat.
5 He hath builded against me, and compassed me with gall and travail.	5 Körülbástyázott és bekerített engem méreggel és gyötrelemmel.
6 He hath set me in dark places, as they that be dead of old.	6 Sötétségben adott nekem lakást, mint az örök halottaknak.
7 He hath hedged me about, that I cannot get out: he hath made my chain heavy.	7 Falat emelt körém, és nem mehetek ki, súlyossá tette bilincsemet.
8 Also when I cry and shout, he shutteth out my prayer.	8 Ha kiáltok és könyörgök is, elnémítja imádságomat.
9 He hath inclosed my ways with hewn stone, he hath made my paths crooked.	9 Elfalazta útjaimat faragott kővel, ösvényeimet görbévé tette.
10 He was unto me as a bear lying in wait, and as a lion in secret places.	10 Olyan hozzám, mint a leselkedő medve, mint oroszlán a rejtekben.
11 He hath turned aside my ways, and pulled me in pieces: he hath made me desolate.	11 Útjaimat eltérítette, és széttépett, elpusztított engem.
12 He hath bent his bow, and set me as a mark for the arrow.	12 Megfeszítette íját, és odaállított célpontul a nyílnak.
13 He hath caused the arrows of his quiver to enter into my reins.	13 Veséimbe eresztette tegzének nyilait.
14 I was a derision to all my people; and their song all the day.	14 Nevetség tárgya lettem egész népemnek, gúnydaluk tárgya egész nap.
15 He hath filled me with bitterness, he hath made me drunken with wormwood.	15 Jóltartott engem keserűséggel, megittasított ürömmel.
16 He hath also broken my teeth with gravel stones, he hath covered me with ashes.	16 Kitörte kaviccsal fogaimat, lenyomott engem a hamuba.
17 And thou hast removed my soul far off from peace: I forgat prosperity.	17 Kitaszította a békességből lelkemet, elfelejtettem a jólétet.
18 And I said, My strength and my hope is perished from the LORD:	18 Azt mondtam: »Elveszett dicsőségem és reménységem az Úrban.«
19 Remembering mine affliction and my misery, the wormwood and the gall.	19 Emlékezz nyomorúságomra és hontalanságomra, az ürömre és a méregre!
20 My soul hath them still in remembrance, and is humbled in me.	20 Jól emlékszik és elcsügged bennem a lelkem.
21 This I recall to my mind, therefore have I hope.	21 De azt fontolgatom szívemben, azért reménykedem:
22 It is of the LORD's mercies that we are not consumed, because his compassions fail not.	22 az Úr kegyelme, hogy nem vesztünk el, mert nem fogyott el irgalma:
23 They are new every morning: great is thy faithfulness.	23 megújul minden reggel. Nagy a te hűséged!
24 The LORD is my portion, saith my soul; therefore will I hope in him.	24 »Osztályrészem az Úr – mondja a lelkem –, azért remélek benne.«
25 The LORD is good unto them that wait for him, to the soul that seeketh him.	25 Jó az Úr azokhoz, akik benne bíznak, a lélekhez, amely őt keresi.
26 It is good that a man should both hope and quietly wait for the salvation of the LORD.	26 Jó csendben várni az Úr szabadítására.
27 It is good for a man that he bear the yoke in his youth.	27 Jó a férfinak, ha igát hordoz már ifjúkorában.
28 He sitteth alone and keepeth silence, because he hath borne it upon him.	28 Üljön egymagában, és hallgasson, mert ő tette rá azt!
29 He putteth his mouth in the dust; if so be there may be hope.	29 Tegye a porba száját, talán van remény!
30 He giveth his cheek to him that smiteth him: he is filled full with reproach.	30 Tartsa oda arcát annak, aki üti, teljék el gyalázattal!
31 For the Lord will not cast off for ever:	31 Mert nem taszít el örökre az Úr.
32 But though he cause grief, yet will he have compassion according to the multitude of his mercies.	32 Ha megszomorított is, irgalmaz nagy kegyessége szerint.
33 For he doth not afflict willingly nor grieve the children of men.	33 Mert nem szívéből alázza meg és szomorítja el az emberek fiait.
34 To crush under his feet all the prisoners of the earth,	34 Amikor lábbal tiporják az ország összes foglyát,
35 To turn aside the right of a man before the face of the most High,	35 amikor elferdítik az ember jogát a Fölséges színe előtt,
36 To subvert a man in his cause, the Lord approveth not.	36 amikor megcsalják az embert perében, az Úr ezt nem látja?
37 Who is he that saith, and it cometh to pass, when the Lord commandeth it not?	37 Ki az, aki csak szólt, és megtörtént? Nem az Úr parancsolta-e meg?
38 Out of the mouth of the most High proceedeth not evil and good?	38 Nem a Fölséges szájából ered-e a rossz és a jó is?
39 Wherefore doth a living man complain, a man for the punishment of his sins?	39 Miért panaszkodik az élő ember, a férfi a vétkei miatt?
40 Let us search and try our ways, and turn again to the LORD.	40 »Vizsgáljuk meg útjainkat, kutassuk át, és térjünk vissza az Úrhoz!
41 Let us lift up our heart with our hands unto God in the heavens.	41 Emeljük fel szívünket kezünkkel együtt Istenhez, aki az égben van!
42 We have transgressed and have rebelled: thou hast not pardoned.	42 Mivel mi vétkeztünk és lázadoztunk, te nem bocsátottál meg.
43 Thou hast covered with anger, and persecuted us: thou hast slain, thou hast not pitied.	43 Haragba burkolóztál, és üldöztél minket, öltél, s nem kíméltél.
44 Thou hast covered thyself with a cloud, that our prayer should not pass through.	44 Felhőbe burkolóztál, hogy ne hatoljon át az imádság.
45 Thou hast made us as the offscouring and refuse in the midst of the people.	45 Megvetett söpredékké tettél minket a népek között.
46 All our enemies have opened their mouths against us.	46 Kitátotta ránk a száját minden ellenségünk.
47 Fear and a snare is come upon us, desolation and destruction.	47 Rettegés és verem lett a részünk, pusztulás és romlás.«
48 Mine eye runneth down with rivers of water for the destruction of the daughter of my people.	48 Patakzik a könny szememből népem leányának romlása miatt.
49 Mine eye trickleth down, and ceaseth not, without any intermission,	49 Szemem könnyezik, és nem nyugszik, mert nincs pihenés,
50 Till the LORD look down, and behold from heaven.	50 míg le nem tekint, és meg nem látja az Úr az égből.
51 Mine eye affecteth mine heart because of all the daughters of my city.	51 Szemem fájdalmat okozott lelkemnek, látva városom minden leányát.
52 Mine enemies chased me sore, like a bird, without cause.	52 Vadásztak rám, mint a madárra, ellenségeim ok nélkül.
53 They have cut off my life in the dungeon, and cast a stone upon me.	53 A gödörbe taszították életemet, és követ hajigáltak rám.
54 Waters flowed over mine head; then I said, I am cut off.	54 Összecsapott a víz fejem fölött, azt mondtam: »Elvesztem!«
55 I called upon thy name, O LORD, out of the low dungeon.	55 Segítségül hívtam nevedet, Uram, a gödör mélyéből.
56 Thou hast heard my voice: hide not thine ear at my breathing, at my cry.	56 Hangomat hallottad: »Ne fogd be füledet enyhületért való kiáltásom előtt!«
57 Thou drewest near in the day that I called upon thee: thou saidst, Fear not.	57 Közel jöttél aznap, amikor hívtalak, s azt mondtad: »Ne félj!«
58 O Lord, thou hast pleaded the causes of my soul; thou hast redeemed my life.	58 Te folytattad, Uram, a pert lelkemért, s megváltottad életemet.
59 O LORD, thou hast seen my wrong: judge thou my cause.	59 Láttad, Uram, sérelmemet, szolgáltass hát igazságot nekem!
60 Thou hast seen all their vengeance and all their imaginations against me.	60 Láttad összes bosszújukat, minden tervüket ellenem.
61 Thou hast heard their reproach, O LORD, and all their imaginations against me;	61 Hallottad gyalázkodásukat, Uram, minden tervüket ellenem.
62 The lips of those that rose up against me, and their device against me all the day.	62 Támadóim ajka és gondolata ellenem irányul egész nap.
63 Behold their sitting down, and their rising up; I am their musick.	63 Akár leülnek, akár felkelnek, nézd, én vagyok gúnydaluk tárgya.
64 Render unto them a recompence, O LORD, according to the work of their hands.	64 Fizess meg nekik, Uram, kezük műve szerint!
65 Give them sorrow of heart, thy curse unto them.	65 Adj nekik megátalkodott szívet, átkod legyen rajtuk!
66 Persecute and destroy them in anger from under the heavens of the LORD.	66 Üldözd haraggal, és pusztítsd el őket eged alól, Uram!