A zsoltárok könyve 139
123456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142434445464748495051525354555657585960616263646566676869707172737475767778798081828384858687888990919293949596979899100101102103104105106107108109110111112113114115116117118119120121122123124125126127128129130131132133134135136137138139140141142143144145146147148149150
Ter
Kiv
Lev
Szám
MTörv
Józs
Bír
Rút
1Sám
2Sám
1Kir
2Kir
1Krón
2Krón
Ezdr
Neh
Tób
Judit
Eszt
1Makk
2Makk
Jób
Zsolt
Péld
Préd
Én
Bölcs
Sir
Iz
Jer
Siralm
Bár
Ez
Dán
Óz
Jo
Ám
Abd
Jón
Mik
Náh
Hab
Szof
Agg
Zak
Mal
Mt
Mk
Lk
Jn
Csel
Róm
1Kor
2Kor
Gal
Ef
Fil
Kol
1Tessz
2Tessz
1Tim
2Tim
Tit
Filem
Zsid
Jak
1Pét
2Pét
1Ján
2Ján
3Ján
Júd
Jel
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
KÁLDI-NEOVULGÁTA | DIODATI |
---|---|
1 A karvezetőnek. Dávid zsoltára. Uram, te megvizsgáltál és ismersz engem, | 1 Salmo di Davide dato al capo dei Musici. SIGNORE, tu mi hai investigato, e tu mi conosci. |
2 tudod, ha leülök és ha fölkelek. Messziről ismered gondolataimat, | 2 Tu vedi quando mi seggo, e quando mi alzo; Tu intendi da lungi il mio pensiero. |
3 szemmel tartod akár járok-kelek, akár pihenek. Előre ismered minden utamat. | 3 Tu aggiri i miei sentieri e il mio ricetto; E sei usato a tutte le mie vie. |
4 Még nyelvemen sincs a szó, és te már érted egészen, Uram. | 4 Perciocchè non essendo ancora la parola sopra la mia lingua, Ecco, Signore, tu sai già il tutto. |
5 Minden oldalról körülveszel engem, és fölöttem tartod kezedet. | 5 Tu mi strigni dietro e davanti; E mi metti la mano addosso. |
6 Oly nagy, oly csodálatos nekem ez a tudás: ésszel föl sem érhetem! | 6 La tua conoscenza è tanto maravigliosa che io non posso sottrarmene; E tanto eccelsa, che appo lei non posso nulla |
7 Hová mehetnék lelked elől, hová bújhatnék színed elől? | 7 Dove me ne andrò d’innanzi al tuo Spirito? E dove me ne fuggirò dal tuo cospetto? |
8 Ha fölmennék az ég magasába, te ott vagy, ha alászállnék az alvilágba, jelen vagy. | 8 Se io salgo in cielo, tu vi sei; E se mi metto a giacere ne’ luoghi bassi sotterra, eccoviti. |
9 Ha felölteném a hajnal szárnyát, s a tenger szélső határára szöknék, | 9 Se prendo le ale dell’alba, E vo a dimorar nell’estremità del mare; |
10 ott is a te kezed vezetne, és jobbod tartana engem. | 10 Anche quivi mi condurrà la tua mano, E la tua destra mi prenderà. |
11 Mondhatnám: »Borítson be a sötétség, s váljon éjszakává köröttem a fény«, | 11 E se dico: Certo, le tenebre mi appiatteranno, La notte sarà luce d’intorno a me. |
12 de neked nem sötét a sötétség, s az éj mint a nappal, oly világos előtted. Fény és sötétség közt neked nincs különbség. | 12 Le tenebre stesse non possono oscurarti nulla; Anzi la notte ti risplende come il giorno; E le tenebre e la luce ti son tutt’uno. |
13 Hiszen te formáltad bensőm, s anyám méhében te szőtted a testem. | 13 Conciossiachè tu possegga le mie reni; Tu mi hai composto nel seno di mia madre. |
14 Dicsőítlek téged, mert olyan csodálatosan alkottál, és tudom jól, milyen csodálatos minden műved! | 14 Io ti celebrerò; perciocchè io sono stato maravigliosamente formato In maniere stupende; Le tue opere son maravigliose, E l’anima mia lo sa molto bene. |
15 Létem nem volt titokban előtted, amikor a föld ölén rejtve formálódtam. | 15 La fabbrica delle mie ossa non ti fu celata, Quando io fui fatto in occulto, E lavorato nelle basse parti delle terra. |
16 Még alakot sem nyertek tagjaim és szemed már látott engem. Könyvedben már minden fel volt jegyezve rólam: napjaim már eltervezted, mielőtt egy is eltelt volna belőlük. | 16 I tuoi occhi videro la massa informe del mio corpo; E tutte queste cose erano scritte nel tuo libro, Nel tempo che si formavano, Quando niuna di esse era ancora |
17 Milyen tiszteletreméltók előttem gondolataid, Istenem, milyen hatalmas a számuk! | 17 Oh! quanto mi sono, o Dio, preziosi i tuoi pensamenti! Quanto son grandi le somme di essi! |
18 Megszámlálnám őket, de számosabbak a homokszemeknél, s ha végükre is érnék, még mindig csak nálad tartanék. | 18 Se io li voglio annoverare, sono in maggior numero che la rena; Quando io mi risveglio, io sono ancora teco. |
19 Bárcsak megsemmisítenéd a gonoszokat, Istenem, és eltávolítanád tőlem a vérszomjas embereket, | 19 Certo, o Dio, tu ucciderai l’empio; Perciò, uomini di sangue, dipartitevi da me. |
20 akik gonoszul beszélnek: hiába kelnek föl ellened. | 20 Perciocchè i tuoi nemici ti hanno nominato a scelleratezza; Hanno preso in bocca il tuo Nome in vano. |
21 Ne gyűlöljem, Uram azokat, akik gyűlölnek téged, ne utáljam ellenségeidet? | 21 O Signore, non odio io quelli che t’odiano? E non mi accuoro io per quelli che si levano contro a te? |
22 Teljes gyűlölettel gyűlölöm őket, ellenségeim lettek. | 22 Io li odio d’un odio perfetto; Io li ho per nemici. |
23 Vizsgálj meg Istenem és ismerd meg szívemet; tégy próbára és ismerd meg utaimat, | 23 O Dio, investigami, e conosci il mio cuore; Provami, e conosci i miei pensieri; |
24 lásd, vajon a gonoszok útján járok-e, és vezess az örökkévalóság útján engem. | 24 E vedi se vi è in me alcuna via iniqua; E giudami per la via del mondo |