Jób könyve 21

KÁLDI-NEOVULGÁTA	SAGRADA BIBLIA
1 És felelt Jób, és ezt mondta:	1 Jó tomou então a palavra nestes termos:
2 »Hallgassátok meg, kérlek, szavamat, és szálljatok magatokba!	2 Ouvi, ouvi minhas palavras, que eu tenha pelo menos esse consolo de vossa parte.
3 Tűrjetek engem, amíg szólok, és szavaim után, ha úgy tetszik, gúnyolódjatok!	3 Permiti que eu fale; quando tiver falado, zombai à vontade.
4 Vajon ember ellen megy-e a perem? És miért ne kelljen méltán szomorkodnom?	4 É de um homem que me queixo? E como não hei de perder a paciência?
5 Rám figyeljetek és álmélkodjatok, tegyétek ujjatokat szátokra!	5 Olhai para mim; ireis ficar estupefactos, e poreis a mão sobre a boca.
6 Magam is megrémülök, ha rágondolok, és remegés fogja el testemet!	6 Quando penso nisso, fico estarrecido, e todo o meu corpo treme.
7 Miért maradnak a gonoszok életben? Miért emelkednek fel és gyarapodnak vagyonban?	7 Como é que os maus vivem, envelhecem, e cresce o seu vigor?
8 Ivadékuk megmarad előttük, rokonok és unokák serege van szemük előtt,	8 Sua posteridade prospera diante deles, e seus descendentes sob seus olhos;
9 házuk bizton van és békében, és nincs az Isten vesszeje rajtuk,	9 sua casa é tranqüila, sem alarmes, a vara de Deus não os atinge.
10 marhájuk fogan, borját el nem veszti, tehenük megellik és el nem vetél,	10 Seu touro é cada vez mais fecundo, sua vaca dá cria sem nunca abortar.
11 kieresztik kicsinyeiket, mint a nyájat, és vígan ugrándoznak gyermekeik,	11 Deixam os filhos correr como carneiros, e os seus pequenos saltam e brincam.
12 kezükben dob és citera, sípszó mellett vigadoznak;	12 Cantam ao som do pandeiro e da cítara, divertem-se ao som da flauta.
13 jólétben töltik napjaikat s egy pillanat alatt szállnak az alvilágba.	13 Passam os dias na alegria, e descem tranqüilamente à região dos mortos.
14 Pedig azt mondták Istennek: ‘Hagyj minket békében, nem vagyunk kíváncsiak útjaidra!	14 Ora, dizem a Deus: Afasta-te de nós, não queremos conhecer os teus caminhos;
15 Ki az a Mindenható, hogy szolgáljunk neki, és mi hasznunk, ha hozzá imádkozunk?’	15 quem é o Todo-poderoso para que o sirvamos? Que vantagem temos em lhe fazer orações?
16 Nemde szerencséjüket kezükben tartják, s ő nem törődik a gonoszok tervével!	16 A felicidade não está em suas mãos? Contudo, longe de mim esteja o modo de pensar dos ímpios!
17 Ugyan hányszor alszik el a gonoszok mécsese, s éri el őket romlásuk, és ontja ki rájuk haragja fájdalmait?	17 Quantas vezes vemos apagar-se a lâmpada dos ímpios, e a ruína desabar sobre eles?
18 Hányszor járnak úgy, mint a szalmaszál a szél előtt, mint a pernye, amelyet elkap a szélvész?	18 São eles como a palha ao sopro do vento, como a cinza tragada pelo turbilhão?
19 ‘Isten az atya büntetését fiai számára tartja fenn?’ Fizessen csak neki! Hadd érezze!	19 Deus {assim dizem}, reserva para os filhos o castigo do pai. Que ele mesmo o puna, para que o sinta!
20 Saját szemével lássa romlását, maga igyék a Mindenható haragjából!	20 Que veja com os próprios olhos a sua ruína, e ele mesmo beba da cólera do Todo-poderoso!
21 Mert mi gondja van arra, hogy mi lesz utána házával, mikor hónapjai számát már elvágták!	21 Que se lhe dá do que será feito de sua casa depois dele, se o número de seus meses já está contado?
22 Lehet-e bölcsességre kioktatni Istent, aki a magasságbelieket ítéli?	22 É a Deus, que se irá ensinar a sabedoria, a ele, que julga os seres superiores?
23 Az egyik meghal erőben, egészségben, gazdagon és boldogan;	23 Um morre no seio da prosperidade, plenamente feliz e tranqüilo,
24 beleit háj borítja, és csontjait velő itatja,	24 os flancos cobertos de gordura, e a medula dos ossos cheia de seiva;
25 a másik pedig meghal lelke keserűségében, minden vagyon nélkül;	25 o outro morre com a amargura na alma, sem ter gozado a felicidade;
26 mégis együtt pihennek a porban, és féreg lepi el mindkettejüket.	26 juntos se deitam na terra, e os vermes recobrem a ambos.
27 Jól ismerem eszetek járását, ellenem irányuló igaztalan véleményeteket!	27 Ah! conheço vossos pensamentos, os julgamentos iníquos que fazeis de mim.
28 Mert kérditek: ‘Hol van az előkelő háza? Hová lettek a gonoszok hajlékai?’	28 Dizeis: Onde está a casa do tirano, onde está a tenda em que habitavam os ímpios?
29 Kérdezzetek akárkit az utasok közül és meglátjátok, ő is így tudja:	29 Não interrogastes os viajantes? Contestaríeis seus testemunhos?
30 hogy a romlás napjáig a gonoszt megkímélik s a harag napjáig bizton vezetik.	30 No dia da infelicidade o ímpio é poupado, no dia da cólera ele escapa.
31 Ki veti szemére útját? Ki fizet meg neki tetteiért?	31 Quem reprova diante dele o seu proceder, e lhe pede contas de seus atos?
32 Kikísérik a temetőbe, s ott ő őrt áll sírhantja fölött.	32 Levam-no ao sepulcro, ficarão de vigília em sua câmara funerária.
33 Édesek számára a sírgödör rögei; az egész népet vonultatja fel maga után, s előtte is számtalanok mennek!	33 Os torrões do vale são-lhe leves; todos os homens irão em sua companhia, e foram inumeráveis seus predecessores.
34 Miért is akartok vigasztalni hiábavalóságokkal, holott a válaszotok az igazsággal nyilván ellenkezik?«	34 Que significam, pois, essas vãs consolações? Todas as vossas respostas são apenas perfídia.