Jób könyve 21

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LXX
1 És felelt Jób, és ezt mondta:	1 υπολαβων δε ιωβ λεγει
2 »Hallgassátok meg, kérlek, szavamat, és szálljatok magatokba!	2 ακουσατε ακουσατε μου των λογων ινα μη η μοι παρ' υμων αυτη η παρακλησις
3 Tűrjetek engem, amíg szólok, és szavaim után, ha úgy tetszik, gúnyolódjatok!	3 αρατε με εγω δε λαλησω ειτ' ου καταγελασετε μου
4 Vajon ember ellen megy-e a perem? És miért ne kelljen méltán szomorkodnom?	4 τι γαρ μη ανθρωπου μου η ελεγξις η δια τι ου θυμωθησομαι
5 Rám figyeljetek és álmélkodjatok, tegyétek ujjatokat szátokra!	5 εισβλεψαντες εις εμε θαυμασατε χειρα θεντες επι σιαγονι
6 Magam is megrémülök, ha rágondolok, és remegés fogja el testemet!	6 εαν τε γαρ μνησθω εσπουδακα εχουσιν δε μου τας σαρκας οδυναι
7 Miért maradnak a gonoszok életben? Miért emelkednek fel és gyarapodnak vagyonban?	7 δια τι ασεβεις ζωσιν πεπαλαιωνται δε και εν πλουτω
8 Ivadékuk megmarad előttük, rokonok és unokák serege van szemük előtt,	8 ο σπορος αυτων κατα ψυχην τα δε τεκνα αυτων εν οφθαλμοις
9 házuk bizton van és békében, és nincs az Isten vesszeje rajtuk,	9 οι οικοι αυτων ευθηνουσιν φοβος δε ουδαμου μαστιξ δε παρα κυριου ουκ εστιν επ' αυτοις
10 marhájuk fogan, borját el nem veszti, tehenük megellik és el nem vetél,	10 η βους αυτων ουκ ωμοτοκησεν διεσωθη δε αυτων εν γαστρι εχουσα και ουκ εσφαλεν
11 kieresztik kicsinyeiket, mint a nyájat, és vígan ugrándoznak gyermekeik,	11 μενουσιν δε ως προβατα αιωνια τα δε παιδια αυτων προσπαιζουσιν
12 kezükben dob és citera, sípszó mellett vigadoznak;	12 αναλαβοντες ψαλτηριον και κιθαραν και ευφραινονται φωνη ψαλμου
13 jólétben töltik napjaikat s egy pillanat alatt szállnak az alvilágba.	13 συνετελεσαν δε εν αγαθοις τον βιον αυτων εν δε αναπαυσει αδου εκοιμηθησαν
14 Pedig azt mondták Istennek: ‘Hagyj minket békében, nem vagyunk kíváncsiak útjaidra!	14 λεγει δε κυριω αποστα απ' εμου οδους σου ειδεναι ου βουλομαι
15 Ki az a Mindenható, hogy szolgáljunk neki, és mi hasznunk, ha hozzá imádkozunk?’	15 τι ικανος οτι δουλευσομεν αυτω και τις ωφελεια οτι απαντησομεν αυτω
16 Nemde szerencséjüket kezükben tartják, s ő nem törődik a gonoszok tervével!	16 εν χερσιν γαρ ην αυτων τα αγαθα εργα δε ασεβων ουκ εφορα
17 Ugyan hányszor alszik el a gonoszok mécsese, s éri el őket romlásuk, és ontja ki rájuk haragja fájdalmait?	17 ου μην δε αλλα και ασεβων λυχνος σβεσθησεται επελευσεται δε αυτοις η καταστροφη ωδινες δε αυτους εξουσιν απο οργης
18 Hányszor járnak úgy, mint a szalmaszál a szél előtt, mint a pernye, amelyet elkap a szélvész?	18 εσονται δε ωσπερ αχυρα προ ανεμου η ωσπερ κονιορτος ον υφειλατο λαιλαψ
19 ‘Isten az atya büntetését fiai számára tartja fenn?’ Fizessen csak neki! Hadd érezze!	19 εκλιποι υιους τα υπαρχοντα αυτου ανταποδωσει προς αυτον και γνωσεται
20 Saját szemével lássa romlását, maga igyék a Mindenható haragjából!	20 ιδοισαν οι οφθαλμοι αυτου την εαυτου σφαγην απο δε κυριου μη διασωθειη
21 Mert mi gondja van arra, hogy mi lesz utána házával, mikor hónapjai számát már elvágták!	21 οτι τι θελημα αυτου εν οικω αυτου μετ' αυτον και αριθμοι μηνων αυτου διηρεθησαν
22 Lehet-e bölcsességre kioktatni Istent, aki a magasságbelieket ítéli?	22 ποτερον ουχι ο κυριος εστιν ο διδασκων συνεσιν και επιστημην αυτος δε φονους διακρινει
23 Az egyik meghal erőben, egészségben, gazdagon és boldogan;	23 ουτος αποθανειται εν κρατει απλοσυνης αυτου ολος δε ευπαθων και ευθηνων
24 beleit háj borítja, és csontjait velő itatja,	24 τα δε εγκατα αυτου πληρη στεατος μυελος δε αυτου διαχειται
25 a másik pedig meghal lelke keserűségében, minden vagyon nélkül;	25 ο δε τελευτα υπο πικριας ψυχης ου φαγων ουδεν αγαθον
26 mégis együtt pihennek a porban, és féreg lepi el mindkettejüket.	26 ομοθυμαδον δε επι γης κοιμωνται σαπρια δε αυτους εκαλυψεν
27 Jól ismerem eszetek járását, ellenem irányuló igaztalan véleményeteket!	27 ωστε οιδα υμας οτι τολμη επικεισθε μοι
28 Mert kérditek: ‘Hol van az előkelő háza? Hová lettek a gonoszok hajlékai?’	28 οτι ερειτε που εστιν οικος αρχοντος και που εστιν η σκεπη των σκηνωματων των ασεβων
29 Kérdezzetek akárkit az utasok közül és meglátjátok, ő is így tudja:	29 ερωτησατε παραπορευομενους οδον και τα σημεια αυτων ουκ απαλλοτριωσετε
30 hogy a romlás napjáig a gonoszt megkímélik s a harag napjáig bizton vezetik.	30 οτι εις ημεραν απωλειας κουφιζεται ο πονηρος εις ημεραν οργης αυτου απαχθησονται
31 Ki veti szemére útját? Ki fizet meg neki tetteiért?	31 τις απαγγελει επι προσωπου αυτου την οδον αυτου και αυτος εποιησεν τις ανταποδωσει αυτω
32 Kikísérik a temetőbe, s ott ő őrt áll sírhantja fölött.	32 και αυτος εις ταφους απηνεχθη και επι σορω ηγρυπνησεν
33 Édesek számára a sírgödör rögei; az egész népet vonultatja fel maga után, s előtte is számtalanok mennek!	33 εγλυκανθησαν αυτω χαλικες χειμαρρου και οπισω αυτου πας ανθρωπος απελευσεται και εμπροσθεν αυτου αναριθμητοι
34 Miért is akartok vigasztalni hiábavalóságokkal, holott a válaszotok az igazsággal nyilván ellenkezik?«	34 πως δε παρακαλειτε με κενα το δε εμε καταπαυσασθαι αφ' υμων ουδεν