Jób könyve 21

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA MARTINI
1 És felelt Jób, és ezt mondta:	1 Rispose Giobbe, e disse:
2 »Hallgassátok meg, kérlek, szavamat, és szálljatok magatokba!	2 Ponete mente, vi prego, alle mie parole, e cangiate di opinione.
3 Tűrjetek engem, amíg szólok, és szavaim után, ha úgy tetszik, gúnyolódjatok!	3 Soffrite che parli anch' io, e di poi burlatevi, se cosi vi parrà, delle mie parole.
4 Vajon ember ellen megy-e a perem? És miért ne kelljen méltán szomorkodnom?	4 Forse io disputo con un uomo, onde io non abbia ragion di attristarmi?
5 Rám figyeljetek és álmélkodjatok, tegyétek ujjatokat szátokra!	5 Miratemi attentamente, e rimarrete stupefatti, e vi metterete il dita alla bocca:
6 Magam is megrémülök, ha rágondolok, és remegés fogja el testemet!	6 Io stesso quando vi ripenso mi atterrisco, e la mia carne è scossa dal tremito.
7 Miért maradnak a gonoszok életben? Miért emelkednek fel és gyarapodnak vagyonban?	7 Perché adunque vivono gli empj, e sono innalzati, e son possenti per le loro ricchezze?
8 Ivadékuk megmarad előttük, rokonok és unokák serege van szemük előtt,	8 Veggonsi stare attorno la loro progenie, hanno dinanzi una turba di parenti, e di nipoti.
9 házuk bizton van és békében, és nincs az Isten vesszeje rajtuk,	9 Le loro case sono tranquille, e in pace, e non si fa ad essi sentire la verga di Dio.
10 marhájuk fogan, borját el nem veszti, tehenük megellik és el nem vetél,	10 Le loro vacche non sono sterili, e non abortiscono; concepiscono, e non disperdono i loro parti.
11 kieresztik kicsinyeiket, mint a nyájat, és vígan ugrándoznak gyermekeik,	11 Escon fuori in truppa come pecore i loro teneri figli, e saltano, e scherzano.
12 kezükben dob és citera, sípszó mellett vigadoznak;	12 Portano timpani, e cetre, e danzano al suono degli strumenti.
13 jólétben töltik napjaikat s egy pillanat alatt szállnak az alvilágba.	13 Passano felici i loro giorni, e in un istante scendono nel sepolcro.
14 Pedig azt mondták Istennek: ‘Hagyj minket békében, nem vagyunk kíváncsiak útjaidra!	14 Eglino che dissero a Dio: Va lungi da noi, non vogliam saper nulla de' tuoi documenti.
15 Ki az a Mindenható, hogy szolgáljunk neki, és mi hasznunk, ha hozzá imádkozunk?’	15 Chi è quest'Onnipotente, che noi dobbiamo servirlo, e che gioverebbe a noi il pregarlo?
16 Nemde szerencséjüket kezükben tartják, s ő nem törődik a gonoszok tervével!	16 Ma poiché in loro potestà non sono i beni loro, sia perciò lungi da me il sistema degli empj.
17 Ugyan hányszor alszik el a gonoszok mécsese, s éri el őket romlásuk, és ontja ki rájuk haragja fájdalmait?	17 Quante volte poi si spegne la lucerna degli empj, e vien sopra di essi la piena, e (Dio) nell'ira sua da ad essi la loro porzione di dolori?
18 Hányszor járnak úgy, mint a szalmaszál a szél előtt, mint a pernye, amelyet elkap a szélvész?	18 Saran come paglia al soffiar del vento, e come loppa dispersa da turbine.
19 ‘Isten az atya büntetését fiai számára tartja fenn?’ Fizessen csak neki! Hadd érezze!	19 Serberà Dio a' figliuoli la pena del padre: e quando Dio renderà mercede, allora quegli imparerà.
20 Saját szemével lássa romlását, maga igyék a Mindenható haragjából!	20 Vedrà egli co' proprj occhi il suo sterminio, e berà il furore dell'Onnipotente.
21 Mert mi gondja van arra, hogy mi lesz utána házával, mikor hónapjai számát már elvágták!	21 Perocché che importa a lui quel che sarà della sua casa, quando il numero de' suoi mesi sia troncato nel mezzo?
22 Lehet-e bölcsességre kioktatni Istent, aki a magasságbelieket ítéli?	22 Vi sarà forse chi insegni a Dio, a lui che giudica i grandi?
23 Az egyik meghal erőben, egészségben, gazdagon és boldogan;	23 Quegli muore robusto, e sano, e ricco, e felice;
24 beleit háj borítja, és csontjait velő itatja,	24 Le sue viscere sono coperte di grasso, e le sue ossa di midollo:
25 a másik pedig meghal lelke keserűségében, minden vagyon nélkül;	25 Un altro poi muore tralle afflizioni di spirito, e privo di ogni bene.
26 mégis együtt pihennek a porban, és féreg lepi el mindkettejüket.	26 E con tutto ciò si giaceranno insieme nella polvere, e saran ricoperti dai vermi.
27 Jól ismerem eszetek járását, ellenem irányuló igaztalan véleményeteket!	27 Certo io comprendo i vostri pensieri, e gli ingiusti giudizj vostri contro di me.
28 Mert kérditek: ‘Hol van az előkelő háza? Hová lettek a gonoszok hajlékai?’	28 Perocché voi dite: La casa di quel principe dov'è? E dove sono i padiglioni degli empj?
29 Kérdezzetek akárkit az utasok közül és meglátjátok, ő is így tudja:	29 Interrogate chicchessia de' viaggiatori, e sentirete, che in questa guisa egli pensa.
30 hogy a romlás napjáig a gonoszt megkímélik s a harag napjáig bizton vezetik.	30 Perocché pel giorno della vendetta è riserbato l'iniquo, e sarà condotto al dì del furore.
31 Ki veti szemére útját? Ki fizet meg neki tetteiért?	31 Chi biasimerà in faccia a lui i suoi andamenti? E chi a lui renderà quel ch'egli ha fatto?
32 Kikísérik a temetőbe, s ott ő őrt áll sírhantja fölött.	32 Egli sarà condotto al sepolcro, e starà immobile tralla turba de' morti.
33 Édesek számára a sírgödör rögei; az egész népet vonultatja fel maga után, s előtte is számtalanok mennek!	33 La ghiaia del Cocito godè di averlo, ed ei tirerà dietro a se tutta la gente, e innanzi a se avrà una turba infinita.
34 Miért is akartok vigasztalni hiábavalóságokkal, holott a válaszotok az igazsággal nyilván ellenkezik?«	34 Quanto vana è adunque la consolazione che voi mi recate, mentre è dimostrato, che quel che voi dite repugna al vero?