Jób könyve 20

KÁLDI-NEOVULGÁTA	JERUSALEM
1 És felelt a naámai Szófár, és ezt mondta:	1 Cophar de Naamat prit la parole et dit:
2 »Azért hajszolja bennem egyik gondolat a másikat, és csapong elmém ide s tova,	2 Aussi mes pensées s'agitent pour répondre, de là cette impatience qui me possède.
3 mert csúfságomra szolgáló kitanítást hallok, és értelmes lelkem válaszra késztet.	3 J'ai subi une leçon qui m'outrage, mais mon esprit me souffle la réponse.
4 Tudom azt, hogy régtől fogva, mióta az embert a földre helyezték,	4 Ne sais-tu pas que, de tout temps, depuis que l'homme fut mis sur terre,
5 az istentelenek ujjongása rövid, s a gonosznak öröme csak egy pillanat:	5 l'allégresse du méchant est brève et la joie de l'impie ne dure qu'un instant.
6 emelkedjék bár gőgje akár az égig, érje bár feje a felhőket,	6 Même si sa taille s'élevait jusqu'aux cieux, si sa tête touchait la nue,
7 tönkremegy végképp, mint a trágya, s akik látták őt, kérdik: ‘Hová lett?’	7 comme un fantôme il disparaît à jamais, et ceux qui le voyaient disent: "Où est-il?"
8 Elszáll, mint az álom, és nem lehet megtalálni, eltűnik, mint az éjjeli látomás.	8 Il s'envole comme un songe insaisissable, il s'enfuit comme une vision nocturne.
9 A szem, amely nézte, nem látja többé, és helye nem látja őt viszont.	9 L'oeil habitué à sa vue ne l'aperçoit plus, à sa demeure il devient invisible.
10 Fiai szegénységben senyvednek, és keze visszaadja vagyonát;	10 Ses fils devront indemniser les pauvres, ses enfants restituer ses richesses.
11 csontjai telve vannak ifjúsága bűneivel, pihenni térnek vele a porba.	11 Ses os étaient pleins d'une vigueur juvénile: la voilà étendue avec lui dans la poussière.
12 Ha szájában édes ízt hagy is a gonoszság, és azt nyelve alá rejti,	12 Le mal était doux à sa bouche: il l'abritait sous sa langue,
13 óvja, el nem hagyja és ínyén visszatartja:	13 il le gardait soigneusement, le retenait au milieu du palais.
14 étke beleiben elváltozik, áspisok mérgévé lesz bensejében;	14 Cet aliment dans ses entrailles se corrompt, devient au-dedans du fiel d'aspic.
15 a vagyont, amelyet elnyelt, ki kell hánynia, kihajtja azt Isten a gyomrából;	15 Il doit vomir les richesses englouties, et Dieu lui fait rendre gorge.
16 áspisok mérgét szívja magába, vipera nyelve öli meg őt.	16 Il suçait du venin d'aspic: la langue de la vipère le tue.
17 Nem legelteti szemét folyóvíz csermelyein, mézzel, vajjal folyó patakokon.	17 Il ne connaîtra plus les ruisseaux d'huile, les torrents de miel et de laitage.
18 Visszaadja, amit fáradsággal szerzett, le nem nyelheti; nem örvendhet annak, hogy sokat szerzett.	18 Il perdra sa mine réjouie en restituant ses gains, cet air satisfait du temps où les affaires prospéraient.
19 Mivel megrontotta és kifosztotta a szegényeket, mert házat harácsolt, amelyet nem épített,	19 Parce qu'il a détruit les cabanes des pauvres, volé des maisons au lieu d'en bâtir,
20 mivel gyomra nem tudott betelni, meg nem tarthatja, ha megvan, amit kívánt.	20 parce que son appétit s'est montré insatiable, ses trésors ne le sauveront pas,
21 Nem maradt semmi sem, mit fel nem falt, ezért semmi sem marad meg javaiból.	21 parce que nul n'échappait à sa voracité, sa prospérité ne durera pas.
22 Bőség közepette szűkölködik és nyugtalan, rátör minden fájdalom.	22 En pleine abondance, l'angoisse le saisira, la misère, de toute sa force, fondra sur lui,
23 Amikor gyomrát megtölteni készül, elküldi ellene haragja tüzét, hadait zúdítja rá;	23 Dieu lâche sur lui l'ardeur de sa colère, lance contre sa chair une pluie de traits.
24 menekül a vasfegyver elől, és belerohan a rézíjba.	24 S'il fuit devant l'arme de fer, l'arc de bronze le transperce.
25 Lövedék hatol át hátán, és villogó penge járja át epéjét. Rémület jön el rá;	25 Une flèche sort de son dos, une pointe étincelante de son foie. Les terreurs s'avancent contre lui,
26 teljes sötétség van számára eltéve, tűz emészti meg, amelyet nem ember élesztett; bajba jut, aki sátrában marad.	26 toutes les ténèbres cachées sont là pour l'enlever. Un feu qu'on n'allume pas le dévore et consume cequi reste sous sa tente.
27 Bűnét napvilágra hozza az ég, s a föld ellene támad.	27 Les cieux dévoilent son iniquité, et la terre se dresse contre lui.
28 Tárva áll házának gazdagsága, elragadják azt Isten haragja napján.	28 Le revenu de sa maison s'écoule, comme des torrents, au jour de la colère.
29 Ez a gonosz ember fizetése Istentől, s a beszédéért járó örökrész az Úrtól.«	29 Tel est le sort que Dieu réserve au méchant, l'héritage qu'il assigne au maudit.